Rész, Fabula
1 Pre | ballaghat, mégis nem ült fel a szamárra, hanem a gyermeket
2 Pre | hanem a gyermeket ültöté fel reája: maga a gyermek könnyebb
3 Pre | gyermeket, és õ maga üle fel a szamárra. Látván azt az
4 Fabul, 2 | mondá annak: „Miért zavarod fel a vizet énnékem? Miért nem
5 Fabul, 2 | Hogy zavaríthattam volna fel a vizet tenéked, holott
6 Fabul, 2 | ittam legyen: te kedig tova fel, honnég aláfoly ide a víz.”
7 Fabul, 3 | hertelen megkapá az egeret, és fel kezdé az égbe vinni. És
8 Fabul, 11| midõn a füst mind lángostól fel kezdene menni a fának ágai
9 Fabul, 12| szeretett, tehát ne fuvalkodjál fel, és el ne hidd magadat.
10 Fabul, 26| vékony orra miatt, mellyel fel nem vehete semmit a levesbe
11 Fabul, 28| megékösíté. És midõn szépen felcifrálta volna magát, megutálván
12 Fabul, 31| ottan kiterjeszté lábait, és fel kezdé fúni magát, és naggyá
13 Fabul, 31| Kezel sem.” Ismeg nagyobban fel kezdé fúni magát, és ráncos
14 Fabul, 31| bõredbe, ne fuvalkodjál fel! Lassan járnak messze.~
15 Fabul, 34| felülvén jargalni kezde alá s fel, s általszektetvén egy árkon,
16 Fabul, 44| Istennek ajándéki miatt fel ne fuvalkodjék, és õ magához
17 Fabul, 46| volna benne, de nem ére fel oda, ahol lefüggnek vala.~ ~
18 Fabul, 47| víz a vederbe: úgy szekék fel annak után reája, és eleget
19 Fabul, 64| Ennek okaért, te ember, ülj fel lovadra, és menj el utadban,
20 Fabul, 68| hatalmas kegyetlenek ellen fel ne berzenködjenek és fel
21 Fabul, 68| fel ne berzenködjenek és fel ne támadjanak, mert nem
22 Fabul, 69| tied vagyok. És úgy menjünk fel a hegyre. Felmenet meglátnak
23 Fabul, 70| falu ellenébe egy halomra felmászkála betegen a nagy
24 Fabul, 70| vagy, hogy birétomot töttél fel, és kösztyût viselsz? Eredj
25 Fabul, 71| Mondá a farkas: „Tarts fel tehát a lábodat.” És midõn
26 Fabul, 71| lassan kullaga a hegy oldalán fel. És felmenvén, egy nagy
27 Fabul, 73| elméne a vén szomszéd, és vén fel egy csontocskát a földrõl,
28 Fabul, 73| megszólítá a feleségét: „Kelj fel, Rebeka! Emeld fel a nehezedet!
29 Fabul, 73| Kelj fel, Rebeka! Emeld fel a nehezedet! Nem jól vagyon
30 Fabul, 74| anyjának: „Jer, menjünk fel a hegyre, mely a falu felött
31 Fabul, 74| anyjának: „Ídesanyám! Menj fel amoda a dombra, és onnég
32 Fabul, 76| mondá: „Te kevély ledér, jõj fel csak! Ím e nagy bottal agyonütlek,
33 Fabul, 76| megkoncolom húsadat. Jõj fel csak!” Elcsodálkozék az
34 Fabul, 76| meglátod, hadd mehessek fel csak, alább hagyod.” Mondá
35 Fabul, 76| igaz utat sem tudod. Jere fel, itt mind e bércen menjünk
36 Fabul, 76| szinte így járt volna, ha fel nem szödte volna a fürhálót,
37 Fabul, 78| Könnyû dolog ez. Ágaskodjál fel szépen egyenesen a fal mellett,
38 Fabul, 82| ház héjára. Mikoron kedig fel nem férkezhetnék, felfüggeszté
39 Fabul, 84| hegyire, és lassan-lassan fel kezdé azt a fának ágai közett
40 Fabul, 88| Bolondul cseleködtem, hogy ide fel, hol semmi járásom nincs,
41 Fabul, 90| a társát, mondván: „Kelj fel, menjünk el, mert elment
42 Fabul, 91| szép tollaiddal nem mehetsz fel az égbe. A disznók is gyakorta
43 Fabul, 97| ülvén, nem jöhete õ magától fel a kútból. És a farkas gondolkodni
44 Fabul, 97| oda alá? Hogy nem jössz fel véle?” Felelé a róka: „Bizonyába
45 Fabul, 99| messze: Lám, az égig ér fel! Micsoda az?” Felelé az
46 Fabul, 99| e kegyetlen latrot. Vedd fel a taligában.” És a taligában
47 Szomak | lélek által, és öltsétek fel az új embert~rettes - retkes~
|