1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2635
Rész, Fabula
501 Fabul, 29 | hogy kikergöthessen belõle és megölhessen. Arra való a
502 Fabul, 29 | én nyárba munkálkoszom, és házamat megrakom éléssel.
503 Fabul, 29 | télbe jó egészségem vagyon, és vigassággal minden félelem
504 Fabul, 29 | Bezzeg ondok marha vagy, és nyavalyásul vagyon dolgod!”~ ~
505 Fabul, 29 | szent áldomásából néki ád, és abból él békösséges szûvel,
506 Fabul, 29 | abból él békösséges szûvel, és az istennek ajándékába gyönyörgteti
507 Fabul, 29 | gyönyörgteti magát, noha gonddal és munkával keresi életét,
508 Fabul, 29 | hazudjon, pohár mellé szóljon, és más ember munkáját és verétékét
509 Fabul, 29 | szóljon, és más ember munkáját és verétékét megemésszen. Hejábavaló
510 Fabul, 29 | lelkiismerettel dücseködik, és abba veti gyönyörûségét.
511 Fabul, 29 | tél, azaz a késértötnek és a megpróbálásnak napja eljõ,
512 Fabul, 29 | eljõ, ottan efféle kérkedõ és magahányó vitézek megszégyenülnek,
513 Fabul, 29 | lelkiismeretek megvádolja és elkárhoztatja õket. Ennek
514 Fabul, 29 | igazsággal, ártatlansággal és alázatossággal jó a búcsú
515 Fabul, 30 | HARMINCADIK FABULA~A farkasról és rókáról~A farkas beidézé
516 Fabul, 30 | rókát a majom bíró elejbe, és erõsen megvádlá, müvelhogy
517 Fabul, 30 | volna. Tagadni kezde a róka, és erõsen magát megmenteni.
518 Fabul, 30 | erõsen magát megmenteni. És a róka szömébe kezdé vetni
519 Fabul, 30 | hamis állat vagy, ragadozó: és oly kegyetlen vagy, hogy
520 Fabul, 30 | élsz, hanem torkosságodból és telhetetlenségödbõl elmégy,
521 Fabul, 30 | telhetetlenségödbõl elmégy, és a jámboroknak nyájába beszáguldasz,
522 Fabul, 30 | jámboroknak nyájába beszáguldasz, és nemcsak hogy egyet elkapnál
523 Fabul, 30 | húszat is elszakasztasz és megfojtasz bennek. Éten-étszaka
524 Fabul, 30 | kerenged a disznóólakat. És ha semmi nem fér fogadra,
525 Fabul, 30 | cseleköszem, hanem munkámmal élek, és csak valami egereket fogok.
526 Fabul, 30 | Hallom a feleletet. De jól és igazán nevezték a jámbort
527 Fabul, 30 | önnen természetiben talál és megismer, azt énreám keni.
528 Fabul, 30 | az egész mezõt bejárja, és sem madár, sem egyéb valami
529 Fabul, 30 | mellyeszteni kezdi õket, és kegyetlenül megrágja s megészi.
530 Fabul, 30 | galambját tõle. Mindenütt felhág és bebújik. És nemigen sok
531 Fabul, 30 | Mindenütt felhág és bebújik. És nemigen sok idõ, hogy a
532 Fabul, 30 | veheti, hogy adós énnékem és hamisan elvitte marhámat.”
533 Fabul, 30 | tartoznék tenéked a róka. És te róka, tiszta és sima
534 Fabul, 30 | róka. És te róka, tiszta és sima a bõred, de pokol a
535 Fabul, 30 | de pokol a természeted, és széles a te lelkiismereted.
536 Fabul, 30 | lelkiismereted. Menjetek el, agebek, és megbékéljetek, mert egy
537 Fabul, 30 | ÉRTELME~E fabula ezt jelenti és erre tanít, hogy minden
538 Fabul, 30 | ember eszébe vegye magát, és kebelébe nézvén megismerje
539 Fabul, 30 | Mind egy Ádám fiai vagyunk, és egy tésztából költünk. Benne
540 Fabul, 30 | taplóját, ottan meggerjed. És olyan leszen a gyümölcse,
541 Fabul, 30 | gyümölcse, mint a farkasnak és ravasznak természetiben
542 Fabul, 30 | természetiben megjelentötik és megmagyaráztatik minékünk.
543 Fabul, 30 | természetinek gyarlóságát, és könyöregjen, hogy az Isten
544 Fabul, 30 | megújítsa a természetet, és a régi ártatlanságra hozza.
545 Fabul, 31 | HARMINCEGYEDIK FABULA~A békáról és ökerrõl~Egy igen szép és
546 Fabul, 31 | és ökerrõl~Egy igen szép és kevér öker morál vala a
547 Fabul, 31 | kezde mondani: „Bizony szép és nagy állat ez! De mindezáltal
548 Fabul, 31 | én is lehetnék olyan nagy és temérdek, mert ráncos és
549 Fabul, 31 | és temérdek, mert ráncos és rettes a bõrem. Ha ez okaért
550 Fabul, 31 | megtartom lélegzetemet, és felfúvom magamat, én is
551 Fabul, 31 | lehetek, mint ez öker.” És ottan kiterjeszté lábait,
552 Fabul, 31 | ottan kiterjeszté lábait, és fel kezdé fúni magát, és
553 Fabul, 31 | és fel kezdé fúni magát, és naggyá mutatni. Monda kedig
554 Fabul, 31 | nagyobban fel kezdé fúni magát, és ráncos bõrét nyújtani, és
555 Fabul, 31 | és ráncos bõrét nyújtani, és mondá: „No, mint tetszik,
556 Fabul, 31 | minden erõt reá vette a béka, és midõn igen igyeköznék felfuvalkodni,
557 Fabul, 31 | meg kezde a bõre harsogni és szakadni, és ottan kiomla
558 Fabul, 31 | bõre harsogni és szakadni, és ottan kiomla a béli, és
559 Fabul, 31 | és ottan kiomla a béli, és meghala.~ ~ÉRTELME~E fabula
560 Fabul, 31 | minden ember Istenre nézzen, és mint az Isten hivatalját
561 Fabul, 31 | Isten hivatalját elrendelte, és az õ hivataljának módját
562 Fabul, 31 | elintézte, abban megmaradjon, és abban eljárjon, és amit
563 Fabul, 31 | megmaradjon, és abban eljárjon, és amit az Isten parancsolt
564 Fabul, 31 | valaki az Istennek akaratját és rendelését megutálja, és
565 Fabul, 31 | és rendelését megutálja, és feljebb kezd hágni az õ
566 Fabul, 31 | az õ testi kévánságából, és azt magának kezdi tulajdonítani,
567 Fabul, 31 | vedd el azt hálaadással; és ne légy kövély! Mert aki
568 Fabul, 32 | HARMINCKETTEDIK FABULA~Az oroszlánról és a pásztorról~Egy oroszlány
569 Fabul, 32 | oroszlány vadászni méne. És midõn éhségében igen sietne
570 Fabul, 32 | hága. Dagadni kezde a lába és megmérgödni, annyéra, hogy
571 Fabul, 32 | ingyen sem hághatna a lábára. És midõn kénlódásba elkezdene
572 Fabul, 32 | megijede a pásztor tõle, és vévén egy juhat, elejbe
573 Fabul, 32 | juhat, elejbe vivé azt, és megajándékozá õtet véle,
574 Fabul, 32 | pásztornak, kívánván segítséget és orvoslást tõle. Látván a
575 Fabul, 32 | avagy tevis volna benne. És vévén egy árat, megnyitá
576 Fabul, 32 | megnyitá avval a sebet, és mikoron kifolyna az evetség,
577 Fabul, 32 | avval egyetembe a tevis is. És midõn a sebet megtisztította
578 Fabul, 32 | bárányfaggyút ereszte belé, és ottan megvigaszék. Nem sok
579 Fabul, 32 | oroszlán meggyógyult volna, és az erdõben vadászna, tõrben
580 Fabul, 32 | erdõben vadászna, tõrben esék és megfogák azt a vadászok.
581 Fabul, 32 | megfogák azt a vadászok. És bevivék a városba egy mély
582 Fabul, 32 | bevivék a városba egy mély és széles árokba. Azonközbe
583 Fabul, 32 | pásztor valami vétekbe esék. És midõn megfogták volna õtet,
584 Fabul, 32 | oroszlánok megszaggatnák és megönnék. Mikoron ez okaért
585 Fabul, 32 | ottan reá siete az oroszlán. És mihelyt meglátta volna,
586 Fabul, 32 | azonhelt megismeré a pásztort, és elejbe menvén a farkával
587 Fabul, 32 | farkával kezde csóválni, és reá szökelvén nyalogatni
588 Fabul, 32 | szökelvén nyalogatni kezdé, és minden vigasságot mutatni.
589 Fabul, 32 | hátán kezde vigyorogni, és mindenképpen jó kedvét megmutatni.
590 Fabul, 32 | kivötte volna a teviset. És midõn mindenha mellette
591 Fabul, 32 | mûvelné ezt az oroszlán. És a pásztor megbeszélé nékik
592 Fabul, 32 | kivötte volna a teviset. És a nép könyöregvén a fejedelemnek,
593 Fabul, 32 | fejedelmet a pásztorhoz. És ottan megszabadula.~ ~ÉRTELME~
594 Fabul, 32 | leszen jó lelkiismeretek és békösséges szüvek. Mert
595 Fabul, 32 | ismeg mástól, retteg, fél, és az õ békétlen szüvének miatta
596 Fabul, 32 | pax impiis. De aki jámbor és jól tevé: az megáldotik
597 Fabul, 32 | embert, hogy hálaadó legyen, és semmi jótétérõl el ne feledközzék.
598 Fabul, 32 | világ, kiváltképpen mostan. És a régi eszes magyarok meglátták
599 Fabul, 33 | HARMINCHARMADIK FABULA~Az oroszlánról és lóról~Egy oroszlán láta
600 Fabul, 33 | egy lovat a fûbe járni. És ottan gondolkodni kezde,
601 Fabul, 33 | sággal, hogy megfoghatná és megehetnéje. Odaballaga
602 Fabul, 33 | lassan, nagy vesztegséggel, és orvosdoktornak mutatá magát
603 Fabul, 33 | az oroszlánnak álnokságát és gonosz akaratját, de nem
604 Fabul, 33 | ravaszságnak eleit vehetné, és az oroszlánnak gonosz szándékjától
605 Fabul, 33 | utolsó lábát az indulásban, és úgy tetteté, mintha igen
606 Fabul, 33 | Egy tevis ment a lábomba, és igen nagy gyötrelembe vagyok
607 Fabul, 33 | Kérlek ez okaért, láss hozzá, és ments meg e nagy fájdalomtól.”
608 Fabul, 33 | meg e nagy fájdalomtól.” És midõn a ló felemelte volna
609 Fabul, 33 | oroszlán, hogy hozzálátna, és megnézögetné a sérelmét.
610 Fabul, 33 | a ló hertelen hátrarúga, és üté az oroszlánt homlokba,
611 Fabul, 33 | elevenen hátraesék a földre. És nagy hamarsággal elsiete
612 Fabul, 33 | látá, tehát nincs a ló, és tapogatván a fejét, megérzé,
613 Fabul, 33 | fejét, megérzé, hogy véres és sebes. És monda: „Ó, bolond!
614 Fabul, 33 | megérzé, hogy véres és sebes. És monda: „Ó, bolond! Bizony
615 Fabul, 33 | embert, hogy jámbor legyen, és együgyû szeretetbõl szolgálja
616 Fabul, 33 | Így szól az Szentírás: És az Isten megláta mindeneket,
617 Fabul, 33 | mindeneket, kiket teremtett vala, és igen jók valának; azaz haszonra
618 Fabul, 33 | jók valának; azaz haszonra és szolgálatra és nem ártalmára
619 Fabul, 33 | haszonra és szolgálatra és nem ártalmára valának teremtve.
620 Fabul, 33 | követvén az isteni természetet. És valaki e természetbõl kihág,
621 Fabul, 33 | valaki e természetbõl kihág, és felebarátjának ártalmára
622 Fabul, 33 | veszedelmére: annak az igaz és jóakaró Isten ellene áll.
623 Fabul, 33 | jóakaró Isten ellene áll. És az õ szent bölcsessége által
624 Fabul, 33 | dolgot, hogy ahol az álnak és gonoszakaró felebarátjának
625 Fabul, 33 | hivataljába megmaradjon, és abban híven és isteni félelembe
626 Fabul, 33 | megmaradjon, és abban híven és isteni félelembe eljárván,
627 Fabul, 33 | reménséggel az Istennek áldomását. És azon Isten, ki arra hítta
628 Fabul, 33 | arra hítta õtet, rendelte és hítta, nyilván eltáplálja
629 Fabul, 33 | hítta, nyilván eltáplálja és eléltöti. Ne kezdjen ez
630 Fabul, 33 | az Isten nem parancsolt, és el nem rendelt, és melyet
631 Fabul, 33 | parancsolt, és el nem rendelt, és melyet az ember nem ért
632 Fabul, 34 | HARMINCNEGYEDIK FABULA~A lóról és szamárról~Egy szép kevér
633 Fabul, 34 | szép aranyas nyereggel és aranyas fékkel és bársonyos
634 Fabul, 34 | nyereggel és aranyas fékkel és bársonyos caprakkal, talála
635 Fabul, 34 | szamárt elöl egy szoros úton. És midõn a szegény szamár a
636 Fabul, 34 | szegény szamár a terhõnek és fáradtságnak miatta nem
637 Fabul, 34 | ottan rúgni kezdé a ló, és a sárba dõté a szamait.
638 Fabul, 34 | szegény szamár szólani, és mondá a lónak: „Miért mûveled
639 Fabul, 34 | állatja vagyok.” Felelé a szép és kevér ló: „Öremest mûveltem,
640 Fabul, 34 | micsoda vagyon fejembe és hátomon? Ez okaért megtanítlak,
641 Fabul, 34 | másszor megnyitod szömeidet, és urad elõtt kitakarodol az
642 Fabul, 34 | megrészegüle a lónak az ura, és a szép lóra felülvén jargalni
643 Fabul, 34 | árkon, megüté a ló az inát, és elsántula belé. Kevés idõ
644 Fabul, 34 | ura a lónak sántaságát, és kiadá azt a majorba, hogy
645 Fabul, 34 | majorba, hogy befognák, és hámot vontatnának vele.
646 Fabul, 34 | szalmával kezdé azt hizlalni, és a villával gyakorta vakarni,
647 Fabul, 34 | elhízék, hogy csak a bõre és a csontja lõn. Mikoron ez
648 Fabul, 34 | befogta volna némelkor, és egy jó rakott szekér elõtt
649 Fabul, 34 | szamár azt a zöld pázsitról, és mondá a lónak: „Hallod-é,
650 Fabul, 34 | Nemde te valál-é ama szép és kevér ló? Kérlek, hova tötted
651 Fabul, 34 | tötted ama szép aranyas féket és nyerget és ama szép aranyas,
652 Fabul, 34 | aranyas féket és nyerget és ama szép aranyas, bársonyos
653 Fabul, 34 | kövélységes kérkedéseddel és kövélségeddel? Megutálál
654 Fabul, 34 | szegény megnyomorultat, és a sárba dõtél, de úgy tetszik,
655 Fabul, 34 | cserélnék véled. Bezzeg hitván és rossz kalandosba állottál
656 Fabul, 34 | hámosába behajtják bõredet, és farkad a szitacsinálóknak
657 Fabul, 34 | senki el ne higgye magát, és õhozzá képest senkit meg
658 Fabul, 34 | szerencse megváltozandó, és gyakorta megváltozik. Azért
659 Fabul, 34 | mint a kerék a szekéren. És aki mostan fenn ül, az egy
660 Fabul, 34 | állhatatosságába, hanem féljen és tartson bizontalanságától.
661 Fabul, 34 | Mi keresztyének vagyunk, és minékünk nincsen szerencsénk;
662 Fabul, 34 | lészen a szerencsébõl és történetbõl. Mert a mi Istenünk
663 Fabul, 34 | Mert a mi Istenünk bölcs és mindenható, gondviselõ,
664 Fabul, 34 | kevély ember elhagyá a célt, és felebarátját megutálja,
665 Fabul, 34 | erõszakot vészen rajta, és minden ok nélkül lába alá
666 Fabul, 34 | nélkül lába alá tapodja, és semminek véli. Ottan az
667 Fabul, 34 | Isten az õ szent igazságából és ítéletibõl megbüntöti a
668 Fabul, 34 | ítéletibõl megbüntöti a kevélt, és kegyelmességét megvonssza
669 Fabul, 34 | kegyelmességét megvonssza tõle, és ajándékitól megfosztja:
670 Fabul, 34 | ottan úgy jár, mint a szép és kevér ló. Mert kinek privilégiomja
671 Fabul, 34 | az Istennek kegyelmessége és annak ajándéki miatt és
672 Fabul, 34 | és annak ajándéki miatt és azokkal gonoszul él, mind
673 Fabul, 34 | Úristen megfosztja tõle, és szégyenbe ejti, mint itt
674 Fabul, 35 | négylábú lelkes állatokról és madarakról és a puppeneverrõl~
675 Fabul, 35 | állatokról és madarakról és a puppeneverrõl~Nagy háborúság
676 Fabul, 35 | állatok közett, a négylábúak és a madarak közett. És erõsen
677 Fabul, 35 | négylábúak és a madarak közett. És erõsen kezdenek víni egymással.
678 Fabul, 35 | kezdenek víni egymással. És mikoron egynyíhánszor megütköztenek
679 Fabul, 35 | viadalt. Minek okaért elméne, és a négylábú lelkes állatokhoz
680 Fabul, 35 | állatokhoz kezdé magát adni, és azoknak hízelködvén hozzájok
681 Fabul, 35 | hertelen elérközék a kösselyõ. És ez erõs szárnyait meg kezdé
682 Fabul, 35 | szárnyait meg kezdé rázogatni, és biztatni kezdé a madarakat.
683 Fabul, 35 | biztatni kezdé a madarakat. És sereget rendelvén, erõsen
684 Fabul, 35 | lelkes állatoknak hátait, és szömeket megsérteni, annyéra,
685 Fabul, 35 | négylábú lelkes állatok, és a madarak tisztességes gyõzedelmet
686 Fabul, 35 | közbejárás esék köztek, és megbékélének egymással.
687 Fabul, 35 | hatta volna el az õ nemét, és elszekett volna nemzetétõl.
688 Fabul, 35 | szentenciát mondának reája, és minden tollait kitépék,
689 Fabul, 35 | minden tollait kitépék, és számkivették. Ezútta fogva
690 Fabul, 35 | ki-ki mind az õ rendiben és hivataljában állhatatos
691 Fabul, 35 | hivataljában állhatatos légyen, és ne csavarogjon alá-fel,
692 Fabul, 35 | vagyon. Aki szolgálni akar, és mindennek kedvesködni akar,
693 Fabul, 35 | mindenütt elveszti becsületit és kedvességét, és mindenfelõl
694 Fabul, 35 | becsületit és kedvességét, és mindenfelõl kétségesek lesznek
695 Fabul, 35 | az ember csöndes legyen, és jól cseleködvén, hitében
696 Fabul, 35 | jól cseleködvén, hitében és fogadásában állhatatos legyen.
697 Fabul, 35 | cseleködjék. Mikoron igaz útban és hivataljában igazán eljár,
698 Fabul, 35 | várja az Istennek oltalmát. És az Isten gondot visel reája,
699 Fabul, 35 | Isten gondot visel reája, és megõrizi, meg is oltalmazza.
700 Fabul, 35 | Isten kõvül, az õ ura kõvül és Istentõl elrendelt társosága
701 Fabul, 36 | HARMINCHATODIK FABULA~A philomenérõl és az ölvrõl~Az ölv szálla
702 Fabul, 36 | Az ölv szálla egy fára, és midõn ott forogna az ágak
703 Fabul, 36 | az anyjok, a philomele, és igen szépen kezde könyörgeni
704 Fabul, 36 | õket, ha szépen szólasz és énekelsz elõttem.” A philomele,
705 Fabul, 36 | philomele, rakva bánattal és ijedtséggel, azért ugyan
706 Fabul, 36 | Csak megcsúfolsz engemet, és szerével nem akarsz énekölni.”
707 Fabul, 36 | szerével nem akarsz énekölni.” És elõragadván egyet a philomele
708 Fabul, 36 | meg kezdé azt körmelni és mellyeszteni. Nagy röpeséssel
709 Fabul, 36 | az ölv könyörülne rajta, és ne mellyesztené fiait. Felelé
710 Fabul, 36 | mind körmeim igen horgasak és élesek.” Midõn az ölv ekképpen
711 Fabul, 36 | odaballaga egy madarász, és lassan felnyúlván a fa megül,
712 Fabul, 36 | veté az urkot az ölvnek, és alá kezdé avval vonagatni
713 Fabul, 36 | alá kezdé avval vonagatni és megfojtani. Ekképpen, aki
714 Fabul, 36 | Ekképpen, aki sokokat kergötett és megfogott vala, azt viszontag
715 Fabul, 36 | viszontag megfogá a madarász, és mind a két szárnyát elvágá.~ ~
716 Fabul, 36 | hogy minden ember jámbor és ártatlan legyen, és másnak
717 Fabul, 36 | jámbor és ártatlan legyen, és másnak kárt tenni és ártani
718 Fabul, 36 | legyen, és másnak kárt tenni és ártani ne igyeközzék. Mert
719 Fabul, 36 | Mert noha szép, gyors, erõs és hatalmas vagy, és az Isten
720 Fabul, 36 | erõs és hatalmas vagy, és az Isten ésszel és okossággal
721 Fabul, 36 | vagy, és az Isten ésszel és okossággal szeretett, azért
722 Fabul, 36 | ha az Istent nem féled, és annak kedvébe nem lész,
723 Fabul, 36 | ravaszb is lészen náladnál, és azt reád bocsátja, és az
724 Fabul, 36 | náladnál, és azt reád bocsátja, és az által megbünteti vakmerõ
725 Fabul, 36 | megbünteti vakmerõ bátorságodat, és úgy urkoz, hogy örök szégyent
726 Fabul, 36 | Midõn a puskás elbúik, és egyet meglõ bennek, ottan
727 Fabul, 36 | ottan felröpülnek a többi, és egy keveset kerengvén ismeg
728 Fabul, 36 | helyre, ahol amazt meglõtték, és ahol halva fekszik. Mindjárást
729 Fabul, 36 | szömünk láttára megbüntöti és elveszti a gonoszokat, a
730 Fabul, 36 | gonoszokat, a kegyetleneket és a kóborlókat. De mégis eljárunk
731 Fabul, 36 | megszokott gonoszságba, és nem tudjuk magunkat eszünkbe
732 Fabul, 36 | venni. Jaj e nagy vakságnak és visszafordultságnak!~
733 Fabul, 37 | HARMINCHETEDIK FABULA~A farkasról és rókáról~A farkas lakik vala
734 Fabul, 37 | szándékba lévén, hogy nyugonni és jól akarna lakni. Eszébe
735 Fabul, 37 | Eszébe vévé azt a róka, és utána kezde ballagni, hogyha
736 Fabul, 37 | lehetne a jó báránhúsba és az egyéb kóstjába. Mikoron
737 Fabul, 37 | szépen köszene a farkasnak, és mondá: „Szeretõ farkas uram!
738 Fabul, 37 | a farkas a ravaszságot, és monda a rókának: „Jól értem
739 Fabul, 37 | hogy porba esett reménsége, és elméne. Látá kedig a hegyoldalba,
740 Fabul, 37 | legeltötné nagy sok juhát. És hozzája menvén, mondá: „
741 Fabul, 37 | farkas, mely igen bolygatja és szaggatja a juhokat, és
742 Fabul, 37 | és szaggatja a juhokat, és nincsen nyugodalmod tõle.
743 Fabul, 37 | mert igen jóllakott most, és miért megtöltötte a begyüt,
744 Fabul, 37 | megtöltötte a begyüt, nem futhat.” És odavivé a pásztort, és megmutatá
745 Fabul, 37 | És odavivé a pásztort, és megmutatá a barlangba a
746 Fabul, 37 | pásztor megragadá az õ képét, és általüté a farkast. És midõn
747 Fabul, 37 | és általüté a farkast. És midõn kivonta volna, levoná
748 Fabul, 37 | volna, levoná a bõrt róla, és elméne véle. Ekképpen marada
749 Fabul, 37 | Ekképpen marada a kóst és a sok bárányhús a rókának,
750 Fabul, 37 | sok bárányhús a rókának, és jóllakék véle. Azonközbe
751 Fabul, 37 | komondori, keresvén gazdájokat, és midõn látták volna a sok
752 Fabul, 37 | Talám igen viszket a hátad?” És midõn meg nem szûnék, megragadá
753 Fabul, 37 | megragadá azt az egyik komondor, és a földhöz üté, és a többi
754 Fabul, 37 | komondor, és a földhöz üté, és a többi rajta, erõsen kezdék
755 Fabul, 37 | kezdék a bõrét szaggatni, és annyéra mardassák, hogy
756 Fabul, 37 | csak alég mászkálhatna el. És mászkálván mondá: „Bizony,
757 Fabul, 37 | mást dúlni vagy kóborlani, és vermet ásván alája, el akarja
758 Fabul, 37 | az Istennek igaz ítíleti, és ugyanottan megtalálja a
759 Fabul, 37 | megtalálja a jámbor héss a kárt és veszedelmet, ahol megkeresi
760 Fabul, 37 | ahol megkeresi a hasznot és a nagy e világon való gazdag
761 Fabul, 37 | világon való gazdagságot és dücsõséget. Minden ember
762 Fabul, 37 | hivataljában vesztegségbe legyen, és minden álnokságát és hamisságát
763 Fabul, 37 | legyen, és minden álnokságát és hamisságát eltávoztatván,
764 Fabul, 37 | eltávoztatván, igazán cseleködjék, és Istentõl várjon mindent.
765 Fabul, 37 | alatt. Mert az igaz hit és lelki bizodalom mellett
766 Fabul, 37 | csak confusio, pirongság és nem apró szégyen. Azért
767 Fabul, 37 | domibus vestris. Orvoknak és kóborlóknak vagytok társai.
768 Fabul, 37 | sív házatokban a lopott és a kóborlott marha. Nyilván
769 Fabul, 38 | HARMINCNYOLCADIK FABULA~A szarvasról és vadászról~Egy igen szép
770 Fabul, 38 | egy igen szép forrásra. És midõn kévánságoson ijutt
771 Fabul, 38 | kévánságoson ijutt volna belõle, és a vízbe tekéntvén, szép
772 Fabul, 38 | igen kezdé azokat dicsírni, és magát azokért elhinni. De
773 Fabul, 38 | megtekéntötte volna, megutálá és megszidá azokat. „Vaj (úgy
774 Fabul, 38 | Vaj (úgy monda) vékony és kesken rossz marha! Mire
775 Fabul, 38 | a vadászónak kürtelését és az agaraknak sápolkodását.
776 Fabul, 38 | agaraknak sápolkodását. És megijedvén igen kezde futni.
777 Fabul, 38 | megijedvén igen kezde futni. És noha utána volnának az agarok,
778 Fabul, 38 | volna, sûrõ vala az erdõ, és megakada szép szarvaival.
779 Fabul, 38 | megakada szép szarvaival. És midõn ott veszõdnék szarvaival,
780 Fabul, 38 | elérközének az agarok, és megfogák a szarvast. Mikoron
781 Fabul, 38 | a földre ejtötték volna, és horcolni kezdenék bõrét,
782 Fabul, 38 | Amit az Isten javaimra és mentségömre teremtett és
783 Fabul, 38 | és mentségömre teremtett és szörzett volt, azt megaláztam
784 Fabul, 38 | szörzett volt, azt megaláztam és megvetöttem: ami kedig romlásomra
785 Fabul, 38 | megvetöttem: ami kedig romlásomra és veszedelmemre volt, azt
786 Fabul, 38 | veszedelmemre volt, azt dicsírtem és felmagasztaltam. Jaj, ki
787 Fabul, 38 | mind tartson az Istentõl, és böcsülje az õ szentséges
788 Fabul, 38 | melybõl mind az embert és minden õ tagjait teremtötte.
789 Fabul, 38 | teremtött ok nélkül. Tudta õ és tudja, mire való az ember
790 Fabul, 38 | Bolondság a mi dolgunk, és igen tévelygünk a mi ítíletünkben.
791 Fabul, 38 | dolgokat igen kedvelünk, és igen nagyra becsülünk, és
792 Fabul, 38 | és igen nagyra becsülünk, és igen kevélködünk miatta.
793 Fabul, 38 | azt, amibe gyönyörkedünk, és melyet igen drágának tartjuk,
794 Fabul, 38 | azt fordítja kárunkra. És azt tészi, hogy azt kell
795 Fabul, 38 | hogy azt kell becsülenünk és igen hasznosnak ítílnünk,
796 Fabul, 39 | FABULA~A farkasról, juhokról és komondorokról~A juhok és
797 Fabul, 39 | és komondorokról~A juhok és farkasok erõsen hadakozának
798 Fabul, 39 | erõsen hadakozának egymással, és egyik rész sem engede a
799 Fabul, 39 | mellettek támadának a kosok és a bakok, de kiváltképpen
800 Fabul, 39 | kiváltképpen a komondorok. És annyéra lõn a dolog, hogy
801 Fabul, 39 | szörzenének. A békösség és frigy lõn köztek, megerõsíttötvén
802 Fabul, 39 | komondorokat, az õ õrizõit. És a farkasok adának a juhoknak
803 Fabul, 39 | juhoknak az õ farkaskölyköket. És ekképpen megkonfirmáltaték
804 Fabul, 39 | ekképpen megkonfirmáltaték és megerõsítteték a frigy közettek.
805 Fabul, 39 | farkaskölykök sivalkodni és ordítani kezdének. Ezt hallván
806 Fabul, 39 | a farkasok, megindulának és egybegyûlének, mintha
807 Fabul, 39 | mûvelnének a farkaskölyköken. És a juhokhoz jõvén, erõsen
808 Fabul, 39 | frigyet a farkaskölyköken. És reájok rohanván, megszaggatták
809 Fabul, 39 | megszaggatták õket kegyetlenül. És nem lõn, ki mellettek támadna,
810 Fabul, 39 | komondorokat kézbe adták vala, és nem lõn, ki megvína és tusakodnék
811 Fabul, 39 | és nem lõn, ki megvína és tusakodnék éröttek.~ ~ÉRTELME~
812 Fabul, 39 | ki-ki mind eszes legyen, és álnakságtól megoltalmazza
813 Fabul, 39 | álnakságtól megoltalmazza magát. És az õ emberi társaságába
814 Fabul, 39 | ellenség nemigen árthat, és kárt nem tehet. De mihelt
815 Fabul, 39 | férkõzhetik be, ottan kész a kár és a veszedelem. Kiváltképpen,
816 Fabul, 39 | az emberek hálaadatlanok, és jeles elõttek járó embereknek
817 Fabul, 39 | munkájokat nem becsülik és nem kedvelik, hanem megvetik
818 Fabul, 39 | kedvelik, hanem megvetik és megutálják õket, és minden
819 Fabul, 39 | megvetik és megutálják õket, és minden apró dolgokat mûvelnek
820 Fabul, 39 | rajtok. De mi tanoljunk eszet és bölcsességet e fabulából,
821 Fabul, 39 | Istentõl adott fejedelmünket és egyéb Istentõl elrendelt
822 Fabul, 39 | vessük, hanem megbecsüljük és drágának tartsuk, mert azoknak
823 Fabul, 40 | FABULA~A férfiúról, fejszérõl és fákról~Egy férfiú csináltata
824 Fabul, 40 | tártának egymással a fák, és azt végezék, hogy az olajfa,
825 Fabul, 40 | olajfa odaadá az egyik ágát, és az ember nyelet csinála
826 Fabul, 40 | volna, a fáknak kezde menni, és egyenként le kezdi azokat
827 Fabul, 40 | vágni, akármely nagyokat is. És mondá a töllyfa a többinek: „
828 Fabul, 40 | arra int, hogy eszes légy, és eszedbe vegyed, midõn ellenséged
829 Fabul, 40 | midõn ellenséged tanácsat és segítséget kéván tõled,
830 Fabul, 40 | hogy úgy adj tanácsot néki, és úgy segétsed, hogy tönnen
831 Fabul, 40 | hogy tönnen tanácsodból és segétségedbõl arcól ne támadjon
832 Fabul, 40 | arcól ne támadjon reád, és veszedelmedre ne járjon.
833 Fabul, 40 | gyûlöljed, ne kergössed, és bosszúállásra ne igyeközzél,
834 Fabul, 40 | azonközbe úgy adj tanácsot és segétsed, hogy abból erõt
835 Fabul, 40 | segétsed, hogy abból erõt és birodalmot ne vehessen rajtad.
836 Fabul, 40 | istenes lévén, megsegéted, és jól tész véle, netalántám
837 Fabul, 40 | netalántám õ istentelen, és a tiedbõl arcól támad reád,
838 Fabul, 40 | tiedbõl arcól támad reád, és nyavalyába és nyomorúságban
839 Fabul, 40 | támad reád, és nyavalyába és nyomorúságban ejt. Ezért
840 Fabul, 40 | tartsad; te légy annak ura, és bírjad azt. Szent Pál ezt
841 Fabul, 41 | NEGYVENEGYEDIK FABULA~A farkasról és komondorról~A farkas az
842 Fabul, 41 | hogy oly igen kevér vagy, és oly sima a hátad?” Felele
843 Fabul, 41 | gazdámat jámborul szolgálom, és éjjel-nappal vigyázok jószága
844 Fabul, 41 | éjjel-nappal vigyázok jószága és marhája mellett az orvok
845 Fabul, 41 | marhája mellett az orvok és tolvajok ellen. Midõn éjjel
846 Fabul, 41 | õket, ottan ugatni kezdek, és a gazda felserken, és elûzi
847 Fabul, 41 | kezdek, és a gazda felserken, és elûzi õket. Midõn asztalhoz
848 Fabul, 41 | megemléközik hívségemrõl, és a tánérról vet önnem. A
849 Fabul, 41 | házinép is igen kedvel, és mindenféle maradékból részt
850 Fabul, 41 | Ottan az eresz alá megyek és elnyújtózom, és igen-igen
851 Fabul, 41 | alá megyek és elnyújtózom, és igen-igen ídesden aloszom.
852 Fabul, 41 | csusszolás miatt felhámlott, és ugyan elkopott. Kérlek,
853 Fabul, 41 | az udvarba alá-fel futok, és ha egy helyen nem szeretem
854 Fabul, 41 | nem lehetek igen kevér, és noha borzas a hátom, noha
855 Fabul, 41 | járok. Akkoron lefekszem és felkelek, mikoron én akarom.
856 Fabul, 41 | természet a testi szabadságnak, és mely igen kedvelje a testi
857 Fabul, 41 | megmeneködhessék a kereszttõl, és a szolgálatot elkörülhesse.
858 Fabul, 41 | Maga efféle testi szabadság és a testnek kévánsági szerént
859 Fabul, 41 | embernek, hanem gonoszára és veszedelmére vagyon. Mert
860 Fabul, 41 | azért mindenkoron félelembe és rettegésbe vagyon. Mert
861 Fabul, 41 | hogy nem meneködhetik, és hogy a csávába vagyon az
862 Fabul, 41 | hogy az Istennek akaratja és rendelése szerént szolgálatban,
863 Fabul, 41 | társaságnak megsegítésére és hasznájára, hogynem mint
864 Fabul, 41 | hogynem mint magának lenne, és a testi szabadságban és
865 Fabul, 41 | és a testi szabadságban és gyönyörkedésben eltunyuljon
866 Fabul, 41 | gyönyörkedésben eltunyuljon és elrestüljen. Ha két kapa
867 Fabul, 41 | kapálni. Addig, még ez elvásik és elkopik a kapálásnak miatta,
868 Fabul, 41 | embernek, hogy vigyázzon és hivataljában szorgalmatossággal
869 Fabul, 42 | FABULA~A kezekrõl, lábakról és hasról~Egyszer az emberi
870 Fabul, 42 | Mindéltig veszteg vagyon és hivolkodik, soha nem teszen
871 Fabul, 42 | Ennek okaért megszûnünk, és tovább nem dolgozunk, és
872 Fabul, 42 | és tovább nem dolgozunk, és nem szolgálunk néki.” E
873 Fabul, 42 | után veszteg lõnek a tagok, és nem adának enni a hasnak.
874 Fabul, 42 | kezde, ottan nem kezde zsírt és erõt adni a tagoknak, és
875 Fabul, 42 | és erõt adni a tagoknak, és mindjárást meg kezdének
876 Fabul, 42 | mindjárást meg kezdének lankodni és megerõtlenedni. Ottan mondának
877 Fabul, 42 | ne adnánk enni a hasnak: és nem a hasnak töttünk kárt,
878 Fabul, 42 | veszni, tehát jertek el, és szolgáljunk és enni adjunk
879 Fabul, 42 | jertek el, és szolgáljunk és enni adjunk a hasnak.”~ ~
880 Fabul, 42 | hivataljában megmaradjon, és abban az õ tiszti szerént
881 Fabul, 42 | tiszti szerént cseleködjék, és minden rendbeli embernek
882 Fabul, 42 | hivatalodban híven eljárj, és légy csendes. Egy rendbeli
883 Fabul, 42 | tenéked munkálkodnod kell, és munkáddal mást segítened:
884 Fabul, 42 | meg ne háborodjál érötte, és szüved ne legyen békételen
885 Fabul, 42 | megtalált volna tégedet is, és más hivatalba és rendbe
886 Fabul, 42 | tégedet is, és más hivatalba és rendbe helyheztethetett
887 Fabul, 42 | Tehát vedd jó néven tõle, és légy békösséges! De ezt
888 Fabul, 42 | bizony más embernek uralkodni és hivalkodni: azonközbe énnékem
889 Fabul, 42 | orromon foly alá a veréték, és feltörik a tenerem a nagy
890 Fabul, 42 | etc. Bezzek ez így jár, és az Isten úgy akarta. Mert
891 Fabul, 42 | bibije. Te munkálkoszol, és munkádból adod az adót fejedelmednek,
892 Fabul, 42 | azoknak nyughatatlansága és szorgalmatossága terajtad
893 Fabul, 43 | NEGYVENHARMADIK FABULA~A majomról és rókáról~A majom az úton
894 Fabul, 43 | Bezzek hitván termetû vagy, és undokul vagyon az alfeled.
895 Fabul, 43 | vagyok. Minden meggugol és csúfol mezítelenségem miatt.
896 Fabul, 43 | majom: „Szép állat vagy, és szép subád vagyon. Annak
897 Fabul, 43 | megmeneködjem ennyi sok mevetéstõl és csúfolástól.” Mondá a ravasz: „
898 Fabul, 43 | hosszabb volna a farkam. Okos és bölcs lelkes állat vagyok
899 Fabul, 43 | hallanak valami kürtszót. És mondá a majom: „Micsoda
900 Fabul, 43 | nyilván a szép subámat kévánta és azt keresi, de elmegyek
901 Fabul, 43 | megkörnyéközék õket az agarok. És a majom hamar felfuta egy
902 Fabul, 43 | fára. De a róka hógyagozni és csavaragni kezde az ebek
903 Fabul, 43 | csavaragni kezde az ebek közett, és megfogák õtet, és meg kezdék
904 Fabul, 43 | közett, és megfogák õtet, és meg kezdék tépni subáját.
905 Fabul, 43 | meg kezdék tépni subáját. És kiáltani kezde a majom: „
906 Fabul, 43 | Vedd elõ mesterségödet és bölcsességedet! Meneködjél
907 Fabul, 43 | kicsoda volt az. Irigységedbõl és kevélységedbõl nem tõl részt
908 Fabul, 43 | mind kevélséged, okosságod és a te nagy ravaszságod?”~ ~
909 Fabul, 43 | csak az õ szegénségét nézi, és azt fájlalja, hogy a kazdagoktól
910 Fabul, 43 | bódogok volnának a paraszt és szántó emberek, ha az õ
911 Fabul, 43 | nem veszi eszébe, mely sok és számtalan nyavalyákban
912 Fabul, 43 | szegény senkitõl nem tart, és bátorságban nyugszik. De
913 Fabul, 43 | nyughatatlan, mert a sok gondok és szorgalmatosságok, ezek
914 Fabul, 43 | ezek mellett a sok félelmek és rettegések ugyan megfõzik
915 Fabul, 43 | rettegések ugyan megfõzik és megemésztik az õ szüvét.
916 Fabul, 43 | süreg-forog rajta: szinetlen szól és pörel a párnával. Ennek
917 Fabul, 43 | megelégedjék avval, amit az Isten és a természet adott néki.
918 Fabul, 43 | kazdagot, hogy szépsége és kazdagsága miatt kevély
919 Fabul, 43 | miatt kevély ne legyen, és felfuvalkodásból a szegént
920 Fabul, 43 | igaz ítílõ bíró, õ látja és megismeri mind a kettõt.
921 Fabul, 43 | kettõt. A szegény alázatost és együgyût kedveli, de a kevélt
922 Fabul, 43 | kedveli, de a kevélt gyûlöli és ellene áll annak, mint Szent
923 Fabul, 43 | bölcs az õ bölcsességébe, és az okos megakad az õ álnakságával,
924 Fabul, 44 | FABULA~A szarvasról, ökrökrõl és családos emberrõl~Egy szarvas
925 Fabul, 44 | jöve a mezõn az ökrökhöz, és hánni-vetni kezdé magát
926 Fabul, 44 | kezdé magát az ökrök elõtt, és kérködni szép termetirõl
927 Fabul, 44 | kérködni szép termetirõl és gyorsaságáról és szabadságáról.
928 Fabul, 44 | termetirõl és gyorsaságáról és szabadságáról. És monda
929 Fabul, 44 | gyorsaságáról és szabadságáról. És monda az ökröknek: „Nyavalyás
930 Fabul, 44 | Nyavalyás állatok vagytok tü, és mindéltig igába forog nyakatok.
931 Fabul, 44 | mindéltig igába forog nyakatok. És miért lassan ballaghattok,
932 Fabul, 44 | oldaltokból. A gyászolhoz kötnek, és száraz szalmát elõtekbe
933 Fabul, 44 | bejárom, a szép füvekben és virágokban ugyan válogatva
934 Fabul, 44 | forrásokból nagy gyönyörûséggel és kévánsággal iszom. Ha valami
935 Fabul, 44 | hamarsággal a sûrõ erdõbe, és felfutok a magas hegyekre,
936 Fabul, 44 | felfutok a magas hegyekre, és ott lakom nagy bátorsággal.”
937 Fabul, 44 | vadászó talála a szarvasra, és környülvévé azt az ebekkel,
938 Fabul, 44 | környülvévé azt az ebekkel, és kergötni kezdé. És midõn
939 Fabul, 44 | ebekkel, és kergötni kezdé. És midõn elejét vötték volna
940 Fabul, 44 | kénszerítötték egy faluba befutni. És midõn egy ólba befutott
941 Fabul, 44 | félelembe vagy az agarok és ebek miatt. Mi ökrök és
942 Fabul, 44 | és ebek miatt. Mi ökrök és nyomorúságos állatok lévén,
943 Fabul, 44 | bújék ez okaért a szarvas, és ott hallgata.~Midõn a családos
944 Fabul, 44 | szarvast a széna alatt. És midõn kimentenek volna,
945 Fabul, 44 | volna, igen örüle a szarvas, és mondá: „Jó helyen vagyok;
946 Fabul, 44 | az ökrök: „Légy veszteg, és hallgass, mert ihol jõ a
947 Fabul, 44 | Mert ez mindenüvé bújik, és minden szurdékot kikeres.”
948 Fabul, 44 | meglátogatá a gyászlot. És szitkozódni kezde, miérthogy
949 Fabul, 44 | szalmát talála az ökrök elõtt. És õ maga elmenvén, villát
950 Fabul, 44 | maga elmenvén, villát kapa, és szénát kezde vetni az ökrök
951 Fabul, 44 | kezde vetni az ökrök elejbe. És mikoron bõven felvenne benne,
952 Fabul, 44 | szarvasnak nagy szarvait, és betévén az ajtót, kiáltani
953 Fabul, 44 | kiáltani kezdé szolgáit. És azok eljõvén, megfogák a
954 Fabul, 44 | eljõvén, megfogák a szarvast. És a gazda agyonvereté, és
955 Fabul, 44 | És a gazda agyonvereté, és szépen a bõrét levonatá
956 Fabul, 44 | magát a jó szerencsébe, és az Istennek ajándéki miatt
957 Fabul, 44 | miatt fel ne fuvalkodjék, és õ magához képest senkit
958 Fabul, 44 | világi bódogság nem állandó. És noha a szépségnek és egészségnek
959 Fabul, 44 | állandó. És noha a szépségnek és egészségnek és a testi szabadságnak
960 Fabul, 44 | szépségnek és egészségnek és a testi szabadságnak valami
961 Fabul, 44 | nagy szorgalmatosság, gond és félelem vagyon mellette.
962 Fabul, 44 | félelem vagyon mellette. És noha a rabatás élet vala
963 Fabul, 44 | élet valamennyére nehéz és nyomorúságos, de azért csendesség,
964 Fabul, 44 | azért csendesség, békösség és nyugodalom vagyon mellette.~
965 Fabul, 44 | ember se bízza jószágát és marháját szolgáira és béresire.
966 Fabul, 44 | jószágát és marháját szolgáira és béresire. Mert miérthogy
967 Fabul, 44 | õ maga lásson dolgához, és ne bízza teljességgel másra.
968 Fabul, 44 | annyéra szolgálnak a szolgák és béresek. Ezért felelt ama
969 Fabul, 45 | NEGYVENÖTÖDIK FABULA~Az oroszlánról és majomról~Az idõben, mikoron
970 Fabul, 45 | birodalmának a kezdetiben, és eskivéssel fogadást tõn,
971 Fabul, 45 | elhadná a kegyetlenséget, és vérontástól megoltalmazná
972 Fabul, 45 | másolhatja vala természetit, és okot kezde gondolni, melybõl
973 Fabul, 45 | kezde gondolni, melybõl és mely miatt ismeg hozzájok
974 Fabul, 45 | ismeg hozzájok férkõzhetnék, és megehetnék bennek. És midõn
975 Fabul, 45 | férkõzhetnék, és megehetnék bennek. És midõn egyik lelkes állatot
976 Fabul, 45 | megszakasztja vala azt, és megészi vala. Ha kedig felelé,
977 Fabul, 45 | volna büdes, így is megölé és megövé. Végre megkérdé a
978 Fabul, 45 | volna a szája, avagy nem. És a majom felelé: „Nem büdes -
979 Fabul, 45 | úgymond -, hanem jeles és nemes illatja vagyon, mint
980 Fabul, 45 | mint egy jeles fahének és szekfûnek, és mintha temjéneztenek
981 Fabul, 45 | jeles fahének és szekfûnek, és mintha temjéneztenek volna.”
982 Fabul, 45 | a majomnak feleletiben, és akkoron nem bántá, hanem
983 Fabul, 45 | az oroszlánnak a majom, és müvelhogy okkal hozzája
984 Fabul, 45 | ravaszságból beteggé téve magát. És midõn a doktorok és az orvosok
985 Fabul, 45 | magát. És midõn a doktorok és az orvosok meglátták és
986 Fabul, 45 | és az orvosok meglátták és megítélték volna a vizeletét,
987 Fabul, 45 | megítélték volna a vizeletét, és megtapogatták volna az elsõ
988 Fabul, 45 | semmi nyavalyája volna. És azt adák tanácsul néki,
989 Fabul, 45 | hogy gyönge étellel élne, és könnyen emésztõ állatokat
990 Fabul, 45 | emésztõ állatokat ennék, és ismeg vidámságot venne.
991 Fabul, 45 | kóstoltam.” Ottan elkülde, és elhozatá a szegény majmot,
992 Fabul, 45 | elhozatá a szegény majmot, és megövé azt, és nem használa
993 Fabul, 45 | szegény majmot, és megövé azt, és nem használa a szegény majomnak,
994 Fabul, 45 | elõmehet az õ akaratjában, és meg nem enyhíttetik az Istentõl
995 Fabul, 45 | Istentõl a szentléleknek és a szent keresztnek általa.
996 Fabul, 45 | dolgát, hogy megkazdagulhat, és a más embereken való birodalmot
997 Fabul, 45 | Mint egyszer egy igen szent és ájítatos csali barát vala,
998 Fabul, 45 | hajtott fõvel jár vala, és mindenkor csak a földet
999 Fabul, 45 | kellene gárdiánná tenni, és mondának: „Imezt az ájítatos
1000 Fabul, 45 | mondának: „Imezt az ájítatos és alázatos frátert tegyük
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2635 |