1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2635
Rész, Fabula
1001 Fabul, 45 | gárdiánná; ez jámbor, szent és igen alázatos; ez nem rongál
1002 Fabul, 45 | Mikoron immár gárdiánná és fejedelemmé választották
1003 Fabul, 45 | kápában öltezék a gárdián, és fenn kezdé az orrát viselni,
1004 Fabul, 45 | kezdé az orrát viselni, és felszóval té s tova a barátoknak
1005 Fabul, 45 | barátot kezde utána jártatni. És ki ellene moccon vala, azt
1006 Fabul, 45 | Hozzámenének a vény barátok, és mondának: „Szentséges atyánk,
1007 Fabul, 45 | igen fenn viseled magadat, és oly igen kegyetlen vagy.
1008 Fabul, 45 | Alázatoson jártam azelõtt, és mind alá néztem, mert akkoron
1009 Fabul, 45 | kolcsát. Immár megtaláltam, és kezembe vagyon: nem szükség
1010 Fabul, 45 | volna énnékem tudományomra és bölcsességemre nézvén; mert
1011 Fabul, 45 | Ha valamiképpen elõmehet, és felverheti magát, ottan
1012 Fabul, 45 | hanem tirannus, kegyetlen, és valami fejébe jut, azt is
1013 Fabul, 45 | a te üdvességes igédet.” És Jeremiás: „Vajki jó az embernek,
1014 Fabul, 45 | e nélkül az ember vaddá és teljességgel embertelenné
1015 Fabul, 46 | NEGYVENHATODIK FABULA~A nyúlról és kékkáposztáról~A nyúl elõmenvén
1016 Fabul, 46 | úton, egy kert mellé juta. És bekakocsola a kertbe, és
1017 Fabul, 46 | És bekakocsola a kertbe, és igen szép kékkáposztát látta
1018 Fabul, 46 | kékkáposztát látta a kertbe. És mind elkörülé a kertet,
1019 Fabul, 46 | Elöltalálá õtet a róka, és megkérdé a nyulat, mondván: „
1020 Fabul, 46 | természet igen kévánatos, és sok dolgok után vágyódik.
1021 Fabul, 46 | kévánságoknak eleget tehessenek, és mindenekben kedvek megtöljék,
1022 Fabul, 46 | hogy eszébe vegye magát, és eszesen cseleködjék, és
1023 Fabul, 46 | és eszesen cseleködjék, és ne induljon mindenkoron
1024 Fabul, 46 | lát, hogy tisztességgel és Isten szerént nem érhet
1025 Fabul, 46 | Isten szerént nem érhet és meg nem találhat, annak
1026 Fabul, 46 | annak ugyan békét hagyjon, és kivesse fejébõl, és semmi
1027 Fabul, 46 | hagyjon, és kivesse fejébõl, és semmi számot nem tartson
1028 Fabul, 47 | NEGYVENHETEDIK FABULA~Az varjúról és veder vízrõl~Egy varjú igen
1029 Fabul, 47 | Végre okosságot gondola, és köveket hána egymás után
1030 Fabul, 47 | szekék fel annak után reája, és eleget ivék belõle.~ ~ÉRTELME~
1031 Fabul, 47 | erre tanít, hogy jó móddal és okossággal mindent inkább
1032 Fabul, 47 | cseleködni, hogynem mint erõvel és erõszakkal. Mert efféle
1033 Fabul, 47 | egyszersmind kiötlett volna a víz, és a varjú semmit avagy igen
1034 Fabul, 48 | FABULA~A farkasról, vadászról és pásztorról~A vadász talála
1035 Fabul, 48 | talála a mezõn egy farkasra, és igen kezdé azt az agarakkal
1036 Fabul, 48 | Elszalada a farkas elõtte, és futa egy pásztorhoz, és
1037 Fabul, 48 | és futa egy pásztorhoz, és mondá: „Jó atyámfia, igen
1038 Fabul, 48 | legyek. Adj jó tanácsot, és légy segítségül. Bizony
1039 Fabul, 48 | megemléközem barátságodról, és minden szolgálattal leszek
1040 Fabul, 48 | kórókat támasztok elejbe. És ha idejõ a vadász, elmutatom,
1041 Fabul, 48 | idejõ a vadász, elmutatom, és megmeneködel.” Beméne ez
1042 Fabul, 48 | okaért a farkas a barlangba, és a pásztor betámogatá a száját
1043 Fabul, 48 | kórókkal. Eljõve a vadász, és kérdeni kezdé a pásztort,
1044 Fabul, 48 | nem jött.” Azonközbe huna, és int vala szömével a barlangra,
1045 Fabul, 48 | vadász nem vévé eszébe, és elméne. Mikor elment volna,
1046 Fabul, 48 | a farkast a barlangból, és mondá néki: „Ne félj, mert
1047 Fabul, 48 | csaknem elvesztél hunyásoddal és intéseddel.”~ ~ÉRTELME~E
1048 Fabul, 48 | erre int, hogy jámbor légy, és senkinek ne árts, kárt se
1049 Fabul, 48 | az megemléközik felõle, és ha lehet, okot keres hozzá,
1050 Fabul, 48 | hogy ismeg megbánthasson, és bosszút állhasson rajtad.
1051 Fabul, 48 | fabula, mely igen rút dolog és nagy vétek legyen a tettetesség
1052 Fabul, 48 | vétek legyen a tettetesség és képutálás, mikoron az ember
1053 Fabul, 48 | ember mást szól nyelvével, és más vagyon szüvében. Efféle
1054 Fabul, 48 | magadat efféle két színtõl és duplás nyelvtõl. Ha valaki
1055 Fabul, 48 | Nyilván hasznáját veszed, és sokkal, ugyan sokkal jobb
1056 Fabul, 49 | NEGYVENKILENCEDIK FABULA~A madarászról és madarakról~A madarak gyûlést
1057 Fabul, 49 | madarak gyûlést hirdetének. És mindnyájan egybegyûlének
1058 Fabul, 49 | Látta azt egy madarász, és szerszámait készítvén, õ
1059 Fabul, 49 | gyûlés felé kezde tartani. És midõn a madarakhoz ment
1060 Fabul, 49 | fáknak ágaira felrakogatni, és a fák alá ülvén sivölteni
1061 Fabul, 49 | alá ülvén sivölteni kezde, és külemb-külemb módon fincolni.
1062 Fabul, 49 | madarásznak pecsenés vala a szöme, és abból könyvez vala. És mikoron
1063 Fabul, 49 | és abból könyvez vala. És mikoron immár elindulnának
1064 Fabul, 49 | hogy igen gonosz ember ez, és minden nemzetünknek halálos
1065 Fabul, 49 | annak kitépi a szárnyát és behorposztja a fejét. Úgy
1066 Fabul, 49 | szeretetbõl mûveli, hanem azon sír és bánkódik, hogy kévánsága
1067 Fabul, 49 | vövék magokat a madarak, és hátramaradának. Látván ezt
1068 Fabul, 49 | madarász, felszedé lépét, és elpironkodék onnég.~ ~ÉRTELME~
1069 Fabul, 49 | Szépen szólnak az emberek, és mézet ígérnek, de gyakorta
1070 Fabul, 49 | Okkal halljad ez okaért, és vedd be felebarátodnak beszédit.~
1071 Fabul, 49 | drága dolog legyen a jó és eszes tanács. És hogy senki
1072 Fabul, 49 | legyen a jó és eszes tanács. És hogy senki a vének tanácsát
1073 Fabul, 49 | vének tanácsát meg ne vesse, és ne utálja. Mert gyakorta
1074 Fabul, 49 | megoltalmazhatja a veszedelemtõl, és megmeneködik. Miképpen
1075 Fabul, 50 | ÖTVENEDIK FABULA~A majmokról és két emberrõl, ~egyik igazmondóról,
1076 Fabul, 50 | másik hízelkedõ beszédû. És addig járának és búdosának,
1077 Fabul, 50 | beszédû. És addig járának és búdosának, hogy végre Majomországba
1078 Fabul, 50 | gyûlések vala a majmoknak, és a majmoknak királya egy
1079 Fabul, 50 | aranyas magas székben üle, és a sok majom mind udvart
1080 Fabul, 50 | a majomok a két embert, és elejbe hoznák. És midõn
1081 Fabul, 50 | embert, és elejbe hoznák. És midõn elejbe hozták volna
1082 Fabul, 50 | urak, bölcs tanácsid, erõs és hatalmas vitézid, kancelláriusid,
1083 Fabul, 50 | komornyikid, hopmesterid és mindenféle nemes tisztbeli
1084 Fabul, 50 | nemes tisztbeli udvarnépeid, és ki gyõzné ezeknek nemes
1085 Fabul, 50 | gyõzné ezeknek nemes voltát és dücsõséges állapatját megmondani.”
1086 Fabul, 50 | igen kedvelé feleletét, és igen tetszik vala néki a
1087 Fabul, 50 | tetszik vala néki a dicsíret. És meghagyá, hogy drága ajándékokkal
1088 Fabul, 50 | megajándékoznák a dicsíretért, és elbocsátanák békével. Látván
1089 Fabul, 50 | magába gondolkodni kezde, és mondá: „Íme, e hazug és
1090 Fabul, 50 | és mondá: „Íme, e hazug és hízelkedõ lator mely igen
1091 Fabul, 50 | igen jól jára hazugságával és hízelködésével: ím, mint
1092 Fabul, 50 | õtet. Ha engemet kérdnek, és nem hazudozok és nem hízelködek
1093 Fabul, 50 | kérdnek, és nem hazudozok és nem hízelködek senkinek,
1094 Fabul, 50 | elhívatá õtet a majomkirály, és megkérdé õtet: „Kicsoda
1095 Fabul, 50 | õtet: „Kicsoda vagyok én? És kicsoda ezek, kik környü
1096 Fabul, 50 | mindnyájan reá rohannának. És mindnyájan reája rohannának,
1097 Fabul, 50 | mindnyájan reája rohannának, és fogakkal és körmökkel megszaggaták,
1098 Fabul, 50 | rohannának, és fogakkal és körmökkel megszaggaták,
1099 Fabul, 50 | körmökkel megszaggaták, és szegént az igazmondásért
1100 Fabul, 50 | kiváltképpen a fejedelmekét és nagyurakét; müvelhogy azok
1101 Fabul, 50 | inkább kedvelik a hazugságot és hízelkedõ beszédeket, hogynem
1102 Fabul, 50 | hogynem mint az igazságot, és hogy inkább megbecsülik
1103 Fabul, 50 | hogynem mint a bölcseket és értelmeseket. Ez a visszafordultság
1104 Fabul, 50 | valamennyére azelõtt való és régi idõkben, de inkább
1105 Fabul, 50 | inkább mostan ugyan országul és hatalmason uralkodik mindenütt.
1106 Fabul, 50 | mindenütt. A királyé a föld és az ország. Mert az volna
1107 Fabul, 50 | Mert az volna az Isten képe és helytartója. De lám, mennyére
1108 Fabul, 50 | egyebek bírják a földet és az országot. Honnég vagyon
1109 Fabul, 50 | királyok a hív szolgákat és vitézeket megajándékozták
1110 Fabul, 50 | hogy kosszogásra, verítékre és vérre adták a jószágot:
1111 Fabul, 50 | magát minden varga folt, és ott zsugorog, hazudoz, keneget,
1112 Fabul, 50 | pihéket szed, fandorli etc.; és midõn a fejedelemnek erkölcsét
1113 Fabul, 50 | fejedelem, azt ócsárlja, szidja, és ékes szidalombeszédökkel
1114 Fabul, 50 | fejedelmek ezeket szeretik, és ezeket jószágokkal megajándékozzák.
1115 Fabul, 50 | jószágokkal megajándékozzák. És akik nekik az igazat megmondják,
1116 Fabul, 50 | megmondják, azokat gyûlölik, és nem nézhetnek jó szömmel
1117 Fabul, 50 | jámborok, még a szentek is. És ebbõl költ ama régi közmondás:
1118 Fabul, 51 | FABULA~Egy lóról, szarvasról és vadászról~Egy ló és egy
1119 Fabul, 51 | szarvasról és vadászról~Egy ló és egy szarvas egybeveszének,
1120 Fabul, 51 | egy szarvas egybeveszének, és igen kezdék egymást gyûlölni,
1121 Fabul, 51 | kezdék egymást gyûlölni, és egymásra törni. De müvelhogy
1122 Fabul, 51 | müvelhogy a ló látá, hogy szép és igen gyors volna a szarvas,
1123 Fabul, 51 | azt, hogy õ nem érne véle, és hogy bosszút nem állhatna
1124 Fabul, 51 | indíttatván, elméne egy vadászhoz, és mondá annak: „Vajki jó hírt
1125 Fabul, 51 | fogadnád. Ím, egy igen nagy és kevér szarvas vagyon egy
1126 Fabul, 51 | Én nem tudom, hol vagyon, és ha szinte megtalálom, nem
1127 Fabul, 51 | megtalálom, nem áll meg, és nem lõhetem, sem meg nem
1128 Fabul, 51 | mit tégy. Én elmegyek, és megkémlem, annak utána idejövek
1129 Fabul, 51 | annak utána idejövek hozzád, és megjelentem tenéked, hol
1130 Fabul, 51 | Addig te szerezz nyerget és féket. Annak utána ülj hátamra,
1131 Fabul, 51 | Annak utána ülj hátamra, és hamar odaviszlek, és jargalj
1132 Fabul, 51 | hátamra, és hamar odaviszlek, és jargalj utána és üsd által:
1133 Fabul, 51 | odaviszlek, és jargalj utána és üsd által: ekképpen tied
1134 Fabul, 51 | visszajöve a vadászhoz. És a vadász megnyergelé, és
1135 Fabul, 51 | És a vadász megnyergelé, és féket vete fejébe és reá
1136 Fabul, 51 | megnyergelé, és féket vete fejébe és reá üle. És midõn alámentenek
1137 Fabul, 51 | vete fejébe és reá üle. És midõn alámentenek volna
1138 Fabul, 51 | meglátá õket a szarvas, és felszekelvén, nagy gyorsan
1139 Fabul, 51 | a hegy ódalán felmenni, és a csere felé tartani. Utána
1140 Fabul, 51 | tartani. Utána innég a ló, és igen igyeközik a szarvast
1141 Fabul, 51 | a sarkantyúval a lovat, és mondá: „Nosza jobban, mert
1142 Fabul, 51 | az erdõbe esék a szarvas. És mondá a ló nagy fáradva: „
1143 Fabul, 51 | érhetem. Szállj le rólam, és vedd le a nyerget hátamról
1144 Fabul, 51 | vedd le a nyerget hátamról és a féket fejembõl.” Mondá
1145 Fabul, 51 | bölcs. Elõszer, hogy jámbor és csendességes életûek legyünk,
1146 Fabul, 51 | csendességes életûek legyünk, és senkit ne bántsunk, senkivel
1147 Fabul, 51 | abból irigység, gyûlölség és bosszúállásra való kévánság
1148 Fabul, 51 | bosszúállásra való kévánság és igyeközet támad, melyekbõl
1149 Fabul, 51 | lészen mindenféle nyavalya és veszedelem. Jobb az embernek,
1150 Fabul, 51 | ítíletibõl visszafordul a kasza, és ahol mi másnak akarunk ártani,
1151 Fabul, 51 | mi másnak akarunk ártani, és mást igyeközünk elveszteni,
1152 Fabul, 51 | magunknak teszünk kárt, és veszélt keresünk fejünkre.
1153 Fabul, 51 | nyereg hátunkon maradott, és a zabola szájunkban. Úristen,
1154 Fabul, 52 | ÖTVENKETTEDIK FABULA~Egy szamárról és oroszlánról~Egy szamár az
1155 Fabul, 52 | talála egy oroszlánra. És az oroszlán elõtt hánni
1156 Fabul, 52 | az oroszlán elõtt hánni és dicsírni kezdé magát. És
1157 Fabul, 52 | és dicsírni kezdé magát. És monda az oroszlánnak: „Jere
1158 Fabul, 52 | Jere velem a hegy tetejére, és ott megmutatom tenéked,
1159 Fabul, 52 | Mosologni kezde az oroszlán, és mondá: „Ottan menjünk föl.”
1160 Fabul, 52 | oroszlán mellé álla a szamár, és nagyon kezde szamár módra
1161 Fabul, 52 | hallották volna a rókák és nyulak, igen kezdének menni
1162 Fabul, 52 | nyulak, igen kezdének menni és futni. Mondá a szamár az
1163 Fabul, 52 | ijedtek meg mindnyájan ezek, és mint futnak el?” Mondá az
1164 Fabul, 52 | ne gondoljon a gennyedt és apró embereknek zúgódásával
1165 Fabul, 52 | apró embereknek zúgódásával és rágalmazásával. Te azt
1166 Fabul, 52 | Te azt mûveljed, ami jó és tisztességes, és hivatalodban
1167 Fabul, 52 | ami jó és tisztességes, és hivatalodban híven s isteni
1168 Fabul, 52 | társaságnak szolgáljanak és hasznot tegyenek, ottan
1169 Fabul, 52 | ottan tetszik, kicsodák, és hogy semmi haszonra valók,
1170 Fabul, 52 | noha sokat tudnak kérködni és csácsogni etc. Innég támadott
1171 Fabul, 53 | ÖTVENHARMADIK FABULA~A kesselõrõl és egyéb apró madarakról~A
1172 Fabul, 53 | elmenének a vendégségbe. És midõn mindnyájan begyûltenek
1173 Fabul, 53 | kesselõ bezárá az ajtót, és fogdosni kezdé õket és mellyeszteni
1174 Fabul, 53 | és fogdosni kezdé õket és mellyeszteni és egyenként
1175 Fabul, 53 | kezdé õket és mellyeszteni és egyenként megenni. Így lakának
1176 Fabul, 53 | fabula inti a szegényeket és az alá renden valókat, hogy
1177 Fabul, 53 | rendre ne igyeközzenek hágni. És hogy megelégödjenek avval,
1178 Fabul, 53 | társolkodjanak egybe a nagy dúsokkal és dölyfösekkel, mert nem egybe
1179 Fabul, 53 | megváltoznak a nagyurak, és ottan kész a pálca, vagy
1180 Fabul, 53 | nem ehetel igen borsost és gyömbérest: találsz sót,
1181 Fabul, 53 | száraz kenyered igazsággal és csendes lelküismerettel,
1182 Fabul, 54 | ÖTVENNEGYEDIK FABULA~Egy oroszlánról és a rókáról~Egy idés oroszlán
1183 Fabul, 54 | idés oroszlán eluná magát, és bemenvén a barlangba beteggé
1184 Fabul, 54 | vala, hogy beteg volna. És midõn egyenként bementenek
1185 Fabul, 54 | mind megfogá õket, megfojtá és megövé. Végre eljövének
1186 Fabul, 54 | Végre eljövének a rókák is, és megállának a barlang elõtt,
1187 Fabul, 54 | megállának a barlang elõtt, és úgy néznek vala be. Mondá
1188 Fabul, 54 | arra tanít, hogy bölcsek és eszesek legyünk, és más
1189 Fabul, 54 | bölcsek és eszesek legyünk, és más ember kárán és veszedelmén
1190 Fabul, 54 | legyünk, és más ember kárán és veszedelmén eszünkbe vegyük
1191 Fabul, 54 | vegyük magunkat, hogy a kárt és veszedelmet elkörülhessük.
1192 Fabul, 54 | hivatalunkban állhatatosok leszünk, és nem minden rendbeli emberekkel
1193 Fabul, 54 | vannak, rakván tettetességgel és képmutatással, és ugyan
1194 Fabul, 54 | tettetességgel és képmutatással, és ugyan természetek szerint
1195 Fabul, 54 | Sokat hallj ez okaért, és sokat láss, de keveset higgy
1196 Fabul, 54 | sokat láss, de keveset higgy és beszélj, ha azt akarod,
1197 Fabul, 55 | ÖTVENÖTÖDIK FABULA~Egy agg kosról és három gyermekdid kosokról~
1198 Fabul, 55 | gyermekdid kosok nevetni és csúfolni: „Hök, mint fut
1199 Fabul, 55 | avval? Minekünk jó ködmenünk és szarvaink vannak. Ha eljõ,
1200 Fabul, 55 | elhányja a nemjót” etc. És midõn ekképpen még kérködnének,
1201 Fabul, 55 | elfutamának, ki imide, ki amoda. És a farkas egyenként megfogá
1202 Fabul, 55 | egyenként megfogá õket, és megfojtá és megövé õket,
1203 Fabul, 55 | megfogá õket, és megfojtá és megövé õket, de az agg kos
1204 Fabul, 55 | veszedelmes legyen a vén és eszes embernek tanácsát
1205 Fabul, 55 | embernek tanácsát megutálni és megvetni. A bolond ifjúság
1206 Fabul, 55 | A bolond ifjúság bátor, és nagy sokat tulajdonít magának;
1207 Fabul, 55 | hogy semmi volt az õ dolga, és hejába való minden kérködsége.
1208 Fabul, 55 | hogy attól veretik meg és meggyõzetik az ember, akit
1209 Fabul, 55 | ember, akit õ semminek vélt, és mindenképpen megutált. Ha
1210 Fabul, 55 | farkasnak nincsen szarva és körme: vagyon igen hegyes
1211 Fabul, 55 | hegyes foga, kemény nyaka és igen bátor szüve. Ez okaért
1212 Fabul, 55 | okaért tarts ellenségedtõl, és noha együgyû, de: Et formica
1213 Fabul, 56 | ÖTVENHATODIK FABULA~Egy emberrõl és oroszlánról~Egy ember és
1214 Fabul, 56 | és oroszlánról~Egy ember és egy oroszlán veteködnek
1215 Fabul, 56 | viszontag: „Én vagyok erõsb.” És midõn egybe nem férnének,
1216 Fabul, 56 | oroszlánt egy temetõhelyre, és egy koporsón mutata néki
1217 Fabul, 56 | ül vala egy oroszlánon, és hátravonta vala az oroszlánnak
1218 Fabul, 56 | az oroszlánnak a nyakát, és kétfelé szaggatta vala a
1219 Fabul, 56 | szaggatta vala a száját. És mondá az ember: „Ihol, látod-é,
1220 Fabul, 56 | Látod-é, mint ül a hátán és mint bánik véle?” Felele
1221 Fabul, 56 | véle?” Felele az oroszlán, és mondá: „Semmi ez. A képíró
1222 Fabul, 56 | Semmi ez. A képíró jegyzötte és faragta olyformán. Ha én
1223 Fabul, 56 | oroszlán ülne az emberen, és azt megszaggatná. Semmi
1224 Fabul, 56 | énvelem a hárzsáló piacra, és nem képpel, hanem téteménnyel
1225 Fabul, 56 | képpel, hanem téteménnyel és ugyan valóba megmutatom,
1226 Fabul, 56 | erõsb vagyok náladnál.” És midõn a hárzsáló piacra
1227 Fabul, 56 | hárzsáló piacra mentenek volna, és egybementenek volna az oroszlánnal,
1228 Fabul, 56 | lábával az embernek az inát, és ottan hátraesék, és reája
1229 Fabul, 56 | inát, és ottan hátraesék, és reája szekelvén az oroszlán,
1230 Fabul, 56 | minden tötemét eltördelé. És ekképpen téteménnyel, nemcsak
1231 Fabul, 56 | embereknek, kikben semmi erõ és tehetség nincsen, az õ természetek,
1232 Fabul, 56 | hogy sokat tudnak csácsogni és kérködni. Mert ha egynyíhány
1233 Fabul, 56 | mindenre. Igen bíznak erejekbe, és megrakják a süeget daru-
1234 Fabul, 56 | megrakják a süeget daru- és strucctollakkal, de ha reá
1235 Fabul, 56 | kelnek, ottan megijednek, és a nyereg alá dugják õket;
1236 Fabul, 56 | nyereg alá dugják õket; és akkoron megmutatja a félsz,
1237 Fabul, 56 | csak beszéd volt minden erõ és tehetség nélkül. Effélieknek
1238 Fabul, 57 | ÖTVENHETEDIK FABULA~A bolháról és tevérõl~Egy balha eluná
1239 Fabul, 57 | eluná magát egy helyen, és mondá: „Rossz dolog csak
1240 Fabul, 57 | is idegen földre megyek, és országokat akarok látni.”
1241 Fabul, 57 | marhájokat, hogy ott nyugodnának, és reggel ismeg utokra mennének.
1242 Fabul, 57 | Elméne ez okaért a balha, és a szõres farmentringbe bújék,
1243 Fabul, 57 | szõres farmentringbe bújék, és ott hallgata. Mikoron kedig
1244 Fabul, 57 | balha a farmentringbõl, és leszekelék a földre, és
1245 Fabul, 57 | és leszekelék a földre, és mondá a tevének: „Ím, leszekelem,
1246 Fabul, 57 | Mosologni kezde a teve, és mondá: „Aminthogy annak
1247 Fabul, 57 | fabulával csípi a perenteleket és amaz apró nyálas embereket,
1248 Fabul, 57 | kik hányják-vetik magokat, és magokat az öreg és eszes
1249 Fabul, 57 | magokat, és magokat az öreg és eszes emberek közübe elegyítik,
1250 Fabul, 57 | õk is valamit tehetnének; és gyakorta meg is bosszontják
1251 Fabul, 57 | ellene gyakorta támadnak, és versengnek vélek: azért
1252 Fabul, 57 | azért ugyan csak perentelek és nyálas gombák, és miképpen,
1253 Fabul, 57 | perentelek és nyálas gombák, és miképpen, noha igen veszeködnek,
1254 Fabul, 57 | az igazságot megismeré, és elálla a kenyeres bálvány
1255 Fabul, 57 | nyálasságokkal mind a farmentringbe és a tevének farka alá valók.~
1256 Fabul, 58 | ÖTVENNYOLCADIK FABULA~A hangyáról és szekcsõrõl~Egy hangya külemb-külembféle
1257 Fabul, 58 | külemb-külembféle magokat gyûte és horda be egy odúba. Télbe,
1258 Fabul, 58 | Akkoron alá-fel szektem, és a melegbe gyönyörködtem
1259 Fabul, 58 | a melegbe gyönyörködtem és éneklettem.” Mondá a hangya: „
1260 Fabul, 58 | Ha nyárba hivolkodtál és vigadtál, eredj el mostan
1261 Fabul, 58 | eredj el mostan is, szekjél és mondj vigasságos éneket.
1262 Fabul, 58 | Bizony, ebbe nem észel.” És betakarítá a magokat az
1263 Fabul, 58 | legyen mit enniek, inniok és müvel magokat megruházzanak.
1264 Fabul, 58 | valóit is eltáplálhassák, és az Istennek tiszteletire
1265 Fabul, 58 | lehessenek adományokkal, és a szegényeket is megsegíthessék
1266 Fabul, 58 | mely igen nagy szidalom és ugyan bûn. Azért mondja
1267 Fabul, 58 | rest, menj el a hangyához, és tanolj bölcsességet tõle
1268 Fabul, 58 | ember elkörüli a dolgot. És onnég vagyon ennyi kuldus
1269 Fabul, 58 | onnég vagyon ennyi kuldus és seggen ülõ tolvaj.~
1270 Fabul, 59 | ÖTVENKILENCEDIK FABULA~A juhról és varjúról~Egy varjú eleget
1271 Fabul, 59 | eleget évén mulatni röpüle. És midõn bokorról kõszálra
1272 Fabul, 59 | midõn bokorról kõszálra és kõszálról örög fára ment
1273 Fabul, 59 | juhot a pázsiton legelni. És oda röpülvén, a juhnak a
1274 Fabul, 59 | a juhnak a hátára száll. És midõn sokáig ott forgatta
1275 Fabul, 59 | midõn sokáig ott forgatta és teregötte volna magát, vágni
1276 Fabul, 59 | orrával a juhnak a hátát. És midõn sokáig gyötrötte volna
1277 Fabul, 59 | midõn sokáig gyötrötte volna és ide s tova kergötte volna,
1278 Fabul, 59 | amoda ama komondorra? Szebb és simább annak a háta.” Mondá
1279 Fabul, 59 | egyik. Én igen vén vagyok, és jól tudom, mit kelljen mûvelnem.
1280 Fabul, 59 | Kemén a komondornak a háta, és a szõre igen sima. Nem jó
1281 Fabul, 59 | A te hátad kedig széles és igen jó lágy.” Mondá a juh: „
1282 Fabul, 59 | jelenti a hatalmasoknak és kegyetleneknek mivoltokat,
1283 Fabul, 59 | felfuvalkodik az õ szüvek, és õhozzájok képest a szegéneket
1284 Fabul, 59 | szegéneket semminek vélik, és ugyan megutálják. Mintha
1285 Fabul, 59 | az ész s mind az értelem, és a szegény együgyûeket ingyen
1286 Fabul, 59 | embereknek neveztessenek. És e felfuvalkodásból uralkodni
1287 Fabul, 59 | uralkodni kezdnek a szegénségen, és untalan csípik, mellyesztik,
1288 Fabul, 59 | a szegény ártatlanakat. És ekképpen nagy fénességgel
1289 Fabul, 59 | ártatlan embernek verétéke; és egy pénz ára igaz marhájok
1290 Fabul, 59 | ugyan a szegény ártatlanok, és fohászkodnak az Istenhöz,
1291 Fabul, 59 | mert nem tehetnek róla. És midõn azoknak annak utána
1292 Fabul, 59 | de komondorra találnak, és ekképpen egyik kegyetlen
1293 Fabul, 59 | kegyetlen a másikra találkozik, és úgy mardassák egymást. És
1294 Fabul, 59 | és úgy mardassák egymást. És úgy teljesedik be a közmondás:
1295 Fabul, 59 | együtt megemésztöttenek, és undokul elvesztenek, mint
1296 Fabul, 59 | mert énhozzám kiáltnak, és én igen hamar hallgatom
1297 Fabul, 60 | HATVANADIK FABULA~A fennyûfáról és nádszálról~Egy nádszál áll
1298 Fabul, 60 | magas fennyûfa mellett. És midõn a szél fú vala, ottan
1299 Fabul, 60 | Mert nyughatatlan vagy és állhatatlan, hol amoda,
1300 Fabul, 60 | Éntõlem nem lehet. Mert vékony és gyönge vagyok, és nincsen
1301 Fabul, 60 | vékony és gyönge vagyok, és nincsen ennyi erõm, mint
1302 Fabul, 60 | vagyok náladnál. Bezzek szép és erõs vagyok; lá, mely magas
1303 Fabul, 60 | egy igen nagy szél támada. És a nádszál utána engede és
1304 Fabul, 60 | És a nádszál utána engede és meghajola. De a fenyûfa
1305 Fabul, 60 | akará erejét megmutatni és állhatatos voltát megjelenteni;
1306 Fabul, 60 | szél hatalmat võn rajta, és mind gyökerestõl kiszaggatá
1307 Fabul, 60 | gyökerestõl kiszaggatá a földbõl, és ledõté a földre, annyéra,
1308 Fabul, 60 | szerzötte a bölcs a kevélyek és a nagyakarók ellen, hogy
1309 Fabul, 60 | járnak azok, kik kevélyek, és nem tudnak senkivel tûrnyi
1310 Fabul, 60 | nem tudnak senkivel tûrnyi és senkinek engödni. Õk azt
1311 Fabul, 60 | hogy az a nagy emberség és a megmaradásnak úta, hogyha
1312 Fabul, 60 | megmaradásnak úta, hogyha nagyakarók és kevélyek lesznek, és senki
1313 Fabul, 60 | nagyakarók és kevélyek lesznek, és senki elõtt nem alázzák
1314 Fabul, 60 | magokat. De senki oly erõs és hatalmas nem volt, hogy
1315 Fabul, 60 | mint Szent Péter mondja, és ellenek áll. Ezt kedig eleitõl
1316 Fabul, 60 | eleitõl fogva az õ ítíletiben és cseleködetiben megmutatta.
1317 Fabul, 60 | hatalmasokat, dölyfeseket és kegyetleneket megrontotta
1318 Fabul, 60 | kegyetleneket megrontotta és elvesztötte: de az együgyûeket
1319 Fabul, 60 | elvesztötte: de az együgyûeket és alázatosokat felemelte:
1320 Fabul, 60 | fogva, hova löttenek el és hova lesznek naponként a
1321 Fabul, 60 | embermarók, az igen nagy urak és az egyéb magabírók, mind
1322 Fabul, 61 | FABULA~Egy eszvérrõl, rókáról és farkasról~Egy szép eszvér
1323 Fabul, 61 | a fûben az erdõ mellett, és ott észik vala abban. Jöve
1324 Fabul, 61 | Jöve egy róka hozzája, és nagy kevélyen meg kezdé
1325 Fabul, 61 | az eszvérnek ravaszságát és akaratját, és nem akará
1326 Fabul, 61 | ravaszságát és akaratját, és nem akará az olvasást megkésérteni.
1327 Fabul, 61 | Elméne ez okaért az erdõbe, és megkeresé a farkast. És
1328 Fabul, 61 | és megkeresé a farkast. És találván azt mondá: „Szégyen
1329 Fabul, 61 | itt fekszel az árnyékban, és úgy éhezel, hogy ugyan lantornás
1330 Fabul, 61 | azt könnyen megfoghatnád, és úgy, mint egy mennyeközében
1331 Fabul, 61 | kedveled te az árnyékod és az aluvást.” Mondá a farkas: „
1332 Fabul, 61 | róka: „Jere, megmutatom.” És midõn távoly megmutatta
1333 Fabul, 61 | eszvért, odasiete a farkas, és megkérdé az eszvért: „Kicsoda
1334 Fabul, 61 | megtisztítaná az eszvérnek a lábát, és hogy megolvasná a nevét.
1335 Fabul, 61 | a két szeme kidöllyede, és ugyan ottan elájula. Egy
1336 Fabul, 61 | elmenne. Tehát ott áll a róka, és igen kacogván mondá: „Eredj
1337 Fabul, 61 | homlokodhoz ütették az írótáblát.” És a farkas elpironkodék onnég.~ ~
1338 Fabul, 61 | minden ember eszes legyen, és az õ hivataljában legyen
1339 Fabul, 61 | hivataljában legyen foglalatos, és azt cseleködje, amit az
1340 Fabul, 61 | az Isten néki meghagyott és parancsolt, azt szorgalmatos
1341 Fabul, 61 | szorgalmatossággal ûzze és kövesse. Idegen dolgokat,
1342 Fabul, 61 | nem illendõk, ne keresse, és azokról ne legyen szorgalmatos.
1343 Fabul, 61 | ne legyen szorgalmatos. És hogy ahhoz, amit nem tanolt
1344 Fabul, 61 | hogy ahhoz, amit nem tanolt és nem tud avagy nem ért, ne
1345 Fabul, 61 | barátkozol, kik istenfélûek és jó lelküismeretûek, tehát
1346 Fabul, 61 | vészed. Mert az Isten szereti és kedveli azokat, és megáldja
1347 Fabul, 61 | szereti és kedveli azokat, és megáldja õket, tégedet is
1348 Fabul, 61 | módra cselekösznek véled, és mindenütt kárát vallod,
1349 Fabul, 61 | mindenütt kárát vallod, és ha eszedbe nem vészed nagadat,
1350 Fabul, 61 | végre ugyan szégyenbe ejtnek és elvesztnek. Azért mondja
1351 Fabul, 62 | vadkanról, a disznókról és bárányokról~Egy gyermekdid
1352 Fabul, 62 | lakék egy disznócsordában. És az eluná magát köztek. Mert
1353 Fabul, 62 | megharagudtnak tetteti vala magát. És tajtékot túra, és alá-fel
1354 Fabul, 62 | magát. És tajtékot túra, és alá-fel menvén a disznók
1355 Fabul, 62 | bizony ezek látják haragodat, és tartnak tõled, és nagyobban
1356 Fabul, 62 | haragodat, és tartnak tõled, és nagyobban becsülnek ennek
1357 Fabul, 62 | nagyobban becsülnek ennek utána, és végre úgy uralnak, mint
1358 Fabul, 62 | disznók nem gondolnak véle, és semmit nem tartnak vala
1359 Fabul, 62 | okaért elbúsula a vadkan, és elhagyá a disznókat, és
1360 Fabul, 62 | és elhagyá a disznókat, és méne egy falka bárányok
1361 Fabul, 62 | magát, tajtékot túr vala, és kétfelé vág vala fogaival.
1362 Fabul, 62 | igen kezdenek félni tõle és kétfelé futni. Mondá õ magában
1363 Fabul, 62 | ide; ezek félnek tõlem, és nagy tisztességbe kezdnek
1364 Fabul, 62 | napig ekképpen cseleködnék, és alá-fel morálna, eljöve
1365 Fabul, 62 | csoportonként, ki amoda, ki imide, és a gyermekdid vadkan marada
1366 Fabul, 62 | farkas felkapá a vadkant, és a szájában igen kezdé vinni.
1367 Fabul, 62 | közett azelõtt lakott volna, és kiáltani és könyörgeni kezde,
1368 Fabul, 62 | lakott volna, és kiáltani és könyörgeni kezde, hogy ne
1369 Fabul, 62 | Egybefutának a disznók, és egyszersmind a farkasra
1370 Fabul, 62 | egyszersmind a farkasra rohannának, és szorítani kezdék a farkast.
1371 Fabul, 62 | farkast. Ottan megijede, és elejté a vadkant szájából,
1372 Fabul, 62 | vadkant szájából, de véresen és sebesen. És nehezen felálla
1373 Fabul, 62 | de véresen és sebesen. És nehezen felálla a vadkan
1374 Fabul, 62 | vadkan a disznók közett, és nagyon megköszené nékik
1375 Fabul, 62 | társaságtokat. Lám, tisztességet és dücsõséget akartam keresni
1376 Fabul, 62 | akartam keresni idegeneknél, és kevés híja, hogy oda nem
1377 Fabul, 62 | maradjon az õ hivataljában, és tûrjen az övéivel, és tisztességkévánásból
1378 Fabul, 62 | hivataljában, és tûrjen az övéivel, és tisztességkévánásból ne
1379 Fabul, 62 | Megelégedjék az Istentõl adott és elrendelt tisztességgel,
1380 Fabul, 62 | elrendelt tisztességgel, és ne kévánjon birodalmot barátin
1381 Fabul, 62 | kévánjon birodalmot barátin és atyafiain, mert csakhamar
1382 Fabul, 62 | egyült alá esel onnég, és megtörik az orrod. Mert
1383 Fabul, 63 | HATVANHARMADIK FABULA~Egy rókáról és kakasról~Egy éh róka kezde
1384 Fabul, 63 | kakast a sevényen ülni. És ahhoz menvén, köszene néki
1385 Fabul, 63 | menvén, köszene néki szépen, és mondá: „Jó kakas uram, jól
1386 Fabul, 63 | kevélységben esvén felhuzalkodék, és szárnyait vetni kezdé, és
1387 Fabul, 63 | és szárnyait vetni kezdé, és behunván szömeit, kinyútá
1388 Fabul, 63 | szömeit, kinyútá a nyakát, és a száját megnyitá, hogy
1389 Fabul, 63 | Azonközbe odaszekék a róka, és megkapá a kakast, és vinni
1390 Fabul, 63 | róka, és megkapá a kakast, és vinni kezdé õtet az erdõ
1391 Fabul, 63 | felé. Megláták azt a pórok, és pálcákat ragadván kiáltani
1392 Fabul, 63 | azt mondaná a póroknak, és azonközbe kiszalada a kakas
1393 Fabul, 63 | a kakas a róka szájából, és egy fára felröpüle, és onnég
1394 Fabul, 63 | és egy fára felröpüle, és onnég kezdé a rókát megcsúfolni,
1395 Fabul, 63 | róka bosszonkodni kezde, és elsõ lábaival a száját verni,
1396 Fabul, 63 | mindenkoron az õ gonosz és ártalmas akaratjokat valami
1397 Fabul, 63 | akaratjokat valami képmutatással és hízelkedõ tettetes beszédökkel
1398 Fabul, 63 | felebarátjokat megcsalhassák, és kárt tehessenek nékik. Ez
1399 Fabul, 63 | tanít, hogy keveset szólj, és öremest veszteg hallgass.
1400 Fabul, 63 | jõni, hanem csak szégyen és kár. És ezért mondja ama
1401 Fabul, 63 | hanem csak szégyen és kár. És ezért mondja ama bölcs:
1402 Fabul, 63 | poenituit, tacuisse nunquam. És régi mondás ez: Hogy az
1403 Fabul, 64 | FABULA~Egy pórról, sárkánról és rókáról~Égy sárkány lakik
1404 Fabul, 64 | lakik vala egy folyóvízben. És midõn igen nagy záporok
1405 Fabul, 64 | záporok löttenek volna, és a vizek igen megáradtanak
1406 Fabul, 64 | a víz a sárkányt messze. És mikoron megapadott volna
1407 Fabul, 64 | porondon marada a sárkány, és el nem mehete. És midõn
1408 Fabul, 64 | sárkány, és el nem mehete. És midõn sokáig ott gyötrõdett
1409 Fabul, 64 | szegény pór egy lován reája, és megkérdé a sárkánt, mondván: „
1410 Fabul, 64 | A nagy ár hozott ide, és nem mehetek el; és igen
1411 Fabul, 64 | ide, és nem mehetek el; és igen nagy gyötrelembe vagyok
1412 Fabul, 64 | Megkeserülé a pór a sárkányt, és felemelé azt a lóra, és
1413 Fabul, 64 | és felemelé azt a lóra, és megköté, hogy el ne esnék
1414 Fabul, 64 | hogy el ne esnék a lóról, és az õ szokott helyére vivé.
1415 Fabul, 64 | rossz pór erõsen megkötezett és lovára feltött, és a sok
1416 Fabul, 64 | megkötezett és lovára feltött, és a sok tevisek és bojtorjánok
1417 Fabul, 64 | feltött, és a sok tevisek és bojtorjánok közett hordozott,
1418 Fabul, 64 | hozott: itt immár lehánt, és aranyat kéván tõlem, és
1419 Fabul, 64 | és aranyat kéván tõlem, és verseng vélem.” Felelé a
1420 Fabul, 64 | porondon találám a sárkánt, és ott gyötrõdik vala a veréfénbe.
1421 Fabul, 64 | gyötrõdik vala a veréfénbe. És midõn nékem könyörgett volna,
1422 Fabul, 64 | könyörgett volna, megkeserülém és megkötém, és a lóra tõm;
1423 Fabul, 64 | megkeserülém és megkötém, és a lóra tõm; akkoron aranyat
1424 Fabul, 64 | lóra tõm; akkoron aranyat és nagy kazdagságot ígére énnékem;
1425 Fabul, 64 | gonosszal akarja megfizetni, és meg akar enni. Lássad ez
1426 Fabul, 64 | okaért a pór a sárkányt. És megkérdezé a róka a sárkánt: „
1427 Fabul, 64 | minden erejét reá vette, és igen keményen megköté a
1428 Fabul, 64 | tenéked szolgált, sárkány, és hazahozott ide. Te kedig
1429 Fabul, 64 | kedig aranyat ígértél néki: és annak utána meg akartad
1430 Fabul, 64 | utána meg akartad enni, és a jótételt gonosszal megfizetni.
1431 Fabul, 64 | ember, ülj fel lovadra, és menj el utadban, hova akarsz
1432 Fabul, 64 | utadban, hova akarsz menni, és hadd itt a sárkánt a veréfénbe:
1433 Fabul, 64 | hadd forogjon a kötölékben, és hadd gyötrõdjék. Mert így
1434 Fabul, 64 | gonosszal ügyeközik megfüzetni.” És mind a róka s mind az ember
1435 Fabul, 64 | ember elmenének dolgokra; és a sárkány kötözve marada,
1436 Fabul, 64 | sárkány kötözve marada, és éhhel meghala.~ ~ÉRTELME~
1437 Fabul, 64 | kik õnekik szolgálnak, és õvélek minden jót cselekösznek.
1438 Fabul, 64 | melynek általa megfordult, és mássá lött. Mert elõszer
1439 Fabul, 64 | ugyan jól cselekösznek õvele és ugyan szolgálnak õnéki.
1440 Fabul, 64 | e fabulából, hogy jámbor és hálaadó légy; és a jót meg
1441 Fabul, 64 | jámbor és hálaadó légy; és a jót meg ne füzessed gonosszal:
1442 Fabul, 64 | hálaadatlanságot megbüntöti benned, és az õ ítíletibõl így jársz,
1443 Fabul, 64 | ingrati. Hogy a büntötés és a veszedelem el nem távozik,
1444 Fabul, 64 | hanem még az õ egész házától és nemzetségétõl.~
1445 Fabul, 65 | HATVANÖTÖDIK FABULA~A macskáról és rókáról~A róka úton járván,
1446 Fabul, 65 | dolgos vagy? Micsoda tudománt és mesterséget tudsz?” Felelé
1447 Fabul, 65 | eléltethetném magamat, és mindenik olyan, hogy megszabadíthatnám
1448 Fabul, 65 | macska: „Bódog vagy tehát, és jól vagyon dolgod. Bezzeg
1449 Fabul, 65 | látok a hegyoldalon feljõni, és úgy tetszik, hogy két agár
1450 Fabul, 65 | vagy. Igen féléken vagy, és abból tündöklik a szömed,
1451 Fabul, 65 | abból tündöklik a szömed, és úgy tetszik tenéked, mintha
1452 Fabul, 65 | tenéked, mintha agarokat és embereket látnál. Nincsen
1453 Fabul, 65 | embereket látnál. Nincsen semmi. És ha szinte eljõnének, mit
1454 Fabul, 65 | megláták az agarok a macskát és a rókát, és hertelen kezdének
1455 Fabul, 65 | agarok a macskát és a rókát, és hertelen kezdének reájok
1456 Fabul, 65 | hertelen kezdének reájok futni. És megijedvén a róka, mondá
1457 Fabul, 65 | Azonközbe elérközének az agarok, és a lovag igen kezde kürtelni.
1458 Fabul, 65 | szaladj, ha szaladhatsz.” És a macska láta ott egy magas
1459 Fabul, 65 | láta ott egy magas fát, és arra nagy hamarsággal felhága.
1460 Fabul, 65 | ebek elérni kezdék a rókát, és té s tova kezde csavarogni
1461 Fabul, 65 | csavarogni az ebek elõtt, és kiáltani kezde a macska: „
1462 Fabul, 65 | félek, hogy el nem érheted.” És az agarok megkapák a rókát,
1463 Fabul, 65 | agarok megkapák a rókát, és igen megszaggaták a bõrét,
1464 Fabul, 65 | igen megszaggaták a bõrét, és végre megfojták. És mondá
1465 Fabul, 65 | bõrét, és végre megfojták. És mondá a macska a fáról: „
1466 Fabul, 65 | az ember alázatos legyen, és a kevélységtõl megoltalmazza
1467 Fabul, 65 | kevélységtõl megoltalmazza magát. És noha az Úristen õtet meglátogatta
1468 Fabul, 65 | azért el ne higgye magát, és kérködségbe ne essék, és
1469 Fabul, 65 | és kérködségbe ne essék, és felebarátját õhozzája képest
1470 Fabul, 65 | utálja. Mert az okosság és emberi bölcsesség nem elég
1471 Fabul, 65 | hogy az ember megmaradjon, és a veszedelmet elkörülhesse,
1472 Fabul, 65 | bízván elhiszik magokat, és mint a szentírás mondja,
1473 Fabul, 65 | mondja, azoknak ellenek áll. És ugyan megfogja õket az õ
1474 Fabul, 65 | bölcsességes tanácsokban és nagy okoskodásokban, hogy
1475 Fabul, 65 | hogy ugyan abban megakadnak és elvesznek. Mint a légy,
1476 Fabul, 65 | hogy megakad a pókhálóban, és abban meghal, és ki nem
1477 Fabul, 65 | pókhálóban, és abban meghal, és ki nem mehet belõle. Akármely
1478 Fabul, 65 | belõle. Akármely igen okos és bölcs légy, ne essél kövélységbe.
1479 Fabul, 65 | kövélységbe. Ne hánd magadat, és ne kérködjél etc., hanem
1480 Fabul, 65 | hanem alázd meg magadat, és féljed az Úristent, és õtet
1481 Fabul, 65 | és féljed az Úristent, és õtet kérjed, hogy õ legyen
1482 Fabul, 65 | legyen veled, õ vezéreljen és megoltalmazzon. És becsüljed
1483 Fabul, 65 | vezéreljen és megoltalmazzon. És becsüljed az õ szent igéjét,
1484 Fabul, 65 | becsüljed az õ szent igéjét, és abból megtanoljad az õ ismeretit,
1485 Fabul, 65 | megtanoljad az õ ismeretit, és bízzál õbenne. Ekképpen
1486 Fabul, 65 | lészen tüzes kõfal környüled, és az õ angyali tábort járnak
1487 Fabul, 65 | tábort járnak környüled, és mindenképpen megmeneködel.
1488 Fabul, 65 | megmeneködel. Ez a legjobb tudomány és a legnagyobb mesterség.
1489 Fabul, 66 | HATVANHATODIK FABULA~Egy farkasról és a pórokról~Egy farkas méne
1490 Fabul, 66 | erdõbõl a mezõre mulatni, és láta ott valami szántó embereket,
1491 Fabul, 66 | járván gyükeret túr vala. És egy varjút láta ott, hogy
1492 Fabul, 66 | disznónak a hátára ült volna, és ott téregetné magát, és
1493 Fabul, 66 | és ott téregetné magát, és a disznó nagy csendesen
1494 Fabul, 66 | csendesen járdogálna alatta. És mondá a farkas: „Bizony
1495 Fabul, 66 | Bizony én is oda megyek, és egyikre felülek. Lám senki
1496 Fabul, 66 | nem szól semmit érötte.” És igen lassan odaballaga õ
1497 Fabul, 66 | lassan odaballaga õ is, és hertelen felugorlék egy
1498 Fabul, 66 | varjú. De megijede az ártán, és futni és ríni kezde. Megláták
1499 Fabul, 66 | megijede az ártán, és futni és ríni kezde. Megláták a pórok,
1500 Fabul, 66 | az ártánra hágott volna, és elhagyák a szántást, és
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2635 |