Rész,  Fabula

2501 Fabul,  99 |                   az hispán elment volna. És mondá az asszon az urának: „
2502 Fabul,  99 |                   ismeg eljöve az hispán, és hoza egy turba pénzt, és
2503 Fabul,  99 |                  és hoza egy turba pénzt, és mondá: „Ihol a bor ára.
2504 Fabul,  99 |          elérköznek szép gyermeklovak­kal és kevér ökrök­kel: ezeket
2505 Fabul,  99 |                 közül válassz ki a javát, és oszd el a kazdagokra a jobbágyok
2506 Fabul,  99 |            jobbágyok közül, hogy neveljék és kiteleljék õket. Ha megmaradnak,
2507 Fabul,  99 |                 tizenhat forintot rajtok, és ezt mondjad, hogy nem jól
2508 Fabul,  99 |                   nem jól bántanak vélek, és hogy éhhel ölték meg õket,
2509 Fabul,  99 |                hogy éhhel ölték meg õket, és meg nem õrezték. Az kövér
2510 Fabul,  99 |              hitvánokat vágasd meg vélek, és a húst osztogasd reájok;
2511 Fabul,  99 |           bõrekbõl bocskorokat metéltess, és nyolc-nyolc pénzen osztogasd
2512 Fabul,  99 |            Emellett kántorludat, kappant, és tyúkot vészek rajtok; Szent
2513 Fabul,  99 |                  ugyan úr módra öltezzél, és szép ékösen felruházd magadat.
2514 Fabul,  99 |                  A nemesember örüle néki, és mondá szépen felruházott
2515 Fabul,  99 |               földen olyan gyönyörûségben és uraságban. Ám sokat csacsognak
2516 Fabul,  99 |                   én nem kévánkozom oda!” És midõn ezek renddel mind
2517 Fabul,  99 |              beteljesedni az esztendõnek. És midõn a nemesember lovon
2518 Fabul,  99 |                   nemesember lovon menne, és az hispán utánamenne, és
2519 Fabul,  99 |                  és az hispán utánamenne, és közelgöttenek volna egy
2520 Fabul,  99 |                   hogy az én idõm betölt, és esztendõm immár elmúlt,
2521 Fabul,  99 |                   esztendõm immár elmúlt, és mindeddig is semmi jutalmom
2522 Fabul,  99 |                   jámborul szolgáltam K., és sok dologra tanítottam tekegyelmedet
2523 Fabul,  99 |                  Jó szolgám, jámbor vagy, és jámborul cseleködtél, de
2524 Fabul,  99 |              hanem ha az jobbágyok ingyen és jóakarattal néked valamit
2525 Fabul,  99 |                  hogy azt tiednek mondod, és azt veszed és tartod magadnak.
2526 Fabul,  99 |             tiednek mondod, és azt veszed és tartod magadnak. Mit vársz
2527 Fabul,  99 |                    ottan abban maradjon.” És azonközbe elõbb-elõbb menvén,
2528 Fabul,  99 |                 menvén, jutának a faluba. És mikoron a faluba bementenek
2529 Fabul,  99 |          kifutamék egy öker egy udvarból, és egy ember utána, ki szidja
2530 Fabul,  99 |                   Hátranéze a nemesember, és mondá: „Hispán, hallod-é,
2531 Fabul,  99 |                   egy gyermek egy házban, és az anyja rengeti vala bölcsében.
2532 Fabul,  99 |                   rengeti vala bölcsében. És midõn nem akarna elalonni,
2533 Fabul,  99 |                 ház elõtt egy kis leánka. És az, látván a nemesembert,
2534 Fabul,  99 |               nemesembert, megijede tõle, és befutamék az udvarba az
2535 Fabul,  99 |           anyjához, hol az ünõt fej vala, és kiáltván mondá: „Anya, anya,
2536 Fabul,  99 |              valami dögöt érzett valahol, és arra jõ a bírságra!” Hallván
2537 Fabul,  99 |            énnékem. Ez okaért enyim vagy, és elviszlek.” És megragadá
2538 Fabul,  99 |                enyim vagy, és elviszlek.” És megragadá az üstekét, és
2539 Fabul,  99 |                  És megragadá az üstekét, és ki kezdé emelíteni a nyeregbõl.
2540 Fabul,  99 |              kezdé emelíteni a nyeregbõl. És mondá: „Mit csinálsz, áruló?
2541 Fabul,  99 |               gondolok a te dekrétomoddal és ítílímestereddel; más dekrétoma
2542 Fabul,  99 |                   bemegyen, a másikon ki, és senki nem tér a mi utunk­
2543 Fabul,  99 |               hamis, kegyetlen nagyurakat és több nemeseket mind elhordottuk.
2544 Fabul,  99 |          prédikátorok, hogy pokol vagyon, és hogy az Isten megítíli a
2545 Fabul,  99 |               Isten megítíli a hamisságot és kegyetlenséget; de én nem
2546 Fabul,  99 |                 volna afféle beszédöket.” És mondá az hispánnak: „Hadd
2547 Fabul,  99 |          nemesember: „Malomtaligát látok, és valami emberek vannak rajta;
2548 Fabul,  99 |                  lám, fekete, tüzes szájú és szömû sárkány; bezzek rettenetes
2549 Fabul,  99 |                   rajta. Ám két férfiú is és egy asszonyi ember vagyon
2550 Fabul,  99 |                  mind a kettõ nemesember, és mindenik szomszédom vala
2551 Fabul,  99 |             sokáig pörlöttünk egymással.” És megszólítván õket, mondá: „
2552 Fabul,  99 |         készítötte azt a feredõt minékünk és tünéktek hamisaknak és kegyetleneknek.”
2553 Fabul,  99 |           minékünk és tünéktek hamisaknak és kegyetleneknek.” És mondá
2554 Fabul,  99 |            hamisaknak és kegyetleneknek.” És mondá az hispán a taligásnak: „
2555 Fabul,  99 |                    Vedd fel a taligában.” És a taligában ültöté. És a
2556 Fabul,  99 |                    És a taligában ültöté. És a taligás elrándula vélek.
2557 Fabul,  99 |                   a kénköves tüzes tóban. És monda amaz hispános nemesember: „
2558 Fabul,  99 |                ott lészen sírás, jajgatás és fogoknak csikorgatása. Jaj
2559 Fabul,  99 |                 nem születtettünk volna!” És mondá az Kató asszony: „
2560 Fabul,  99 |                asszony: „Lám, oly álnakok és patvarosok valátok az világban;
2561 Fabul,  99 |                  excepciót találtok vala, és haladást a pörbe. Ezt e
2562 Fabul,  99 |            ügyünket vegyétek apellációra, és addig, még kérdére megyen
2563 Fabul,  99 |                   a megszabadulásunknak.” És szóla a nemesember az hispánnak: „
2564 Fabul,  99 |               leszünk. Minden jószágunkat és marhánkat néked adjuk. Bár
2565 Fabul,  99 |               széles világban, mennyi rút és ondok szolgái vannak ennek.
2566 Fabul,  99 |              nevezik. Ez a mi királyunk.” És elejbe méne az hispán, és
2567 Fabul,  99 |                 És elejbe méne az hispán, és térdet-fõt hajtván, mondá: „
2568 Fabul,  99 |                  eljárnak az õ dolgokban, és erõsen készülnek ide a feredében.”
2569 Fabul,  99 |               vagytok, de kész a feredõ.” És mondá: „Bolondul cseleködtél,
2570 Fabul,  99 |                   tött volna ez minékünk, és sokat csalt volna cifrázásával
2571 Fabul,  99 |                  latrai vannak még hátra. És ugyan sok társai vannak
2572 Fabul,  99 |                hátra az világban, szebbek és cifrásobbak ennél. Azok
2573 Fabul,  99 |                 holott efféle cifrázással és felségödnek szolgálat­jába
2574 Fabul,  99 |                tészen az világi dologban, és eljõ ítílni az elevenek
2575 Fabul,  99 |                   eljõ ítílni az elevenek és holtakat. Siessetek ez okaért
2576 Fabul,  99 |                   õket, hogy a kövérekben és nagyságosokban nemigen sok
2577 Fabul,  99 |                csak hogy bõven hordjatok, és hogy a tó megtöljék!”~ ~
2578 Fabul,  99 |                  az urakat, nemes népöket és kazdagokat, hogy kegyetlenek
2579 Fabul,  99 |                  legyenek a szegényekhöz, és semmi törvéntelenséget ne
2580 Fabul,  99 |                   szegények megkeserödnek és megbúsulnak a nyomorúságokban
2581 Fabul,  99 |             megbúsulnak a nyomorúságokban és fohászkodnak az Úristenhöz.
2582 Fabul,  99 |               fohászkodnak az Úristenhöz. És az Úristen meghallgatja
2583 Fabul,  99 |             meghallgatja fohászkodásokat, és megbüntöti a kegyetleneket
2584 Fabul,  99 |                  az õ törvéntelenségökért és nyomorgatásokért. Mert õ
2585 Fabul,  99 |                   által: Meg ne bántsátok és ne szomo­rít­sátok az özvegyeket
2586 Fabul,  99 |                   rít­sátok az özvegyeket és árvákat! Mert ha megbántandjátok
2587 Fabul,  99 |                  ottan kiáltnak énhozzám, és én kegyelmes Isten vagyok,
2588 Fabul,  99 |                   kegyelmes Isten vagyok, és hamar meghallgatom a szegényeknek
2589 Fabul,  99 |                  A tü feleségtök özveggyé és gyermöktek árvákká lesznek.
2590 Fabul,  100|           SZÁZADIK FABULA~Egy pacsirtáról és annak fiairól~Egy pacsirta
2591 Fabul,  100|                szántófölden való búzában. És midõn monyait ülte volna
2592 Fabul,  100|                  midõn monyait ülte volna és fiait kiköltötte volna,
2593 Fabul,  100|               fiainak: „Eszesek legyetek, és a búzából ki ne menjetek!
2594 Fabul,  100|                leszek jelen, vigyázzatok, és hallgassatok reá, ha valaki
2595 Fabul,  100|                tudjátok énnékem mondani.” És mikoron a pacsirta elment
2596 Fabul,  100|                 ura az õ küsebbik fiával. És megállván a búza mellett,
2597 Fabul,  100|              Látod-é, hogy megért a búza, és hogy idõ azt aratni. Ez
2598 Fabul,  100|                  Ez okaért még ma elmenj, és megszólítsad a mi barátinkat,
2599 Fabul,  100|             megszólítsad a mi barátinkat, és hídd el õket, holnap reggel
2600 Fabul,  100|               reggel eljõjenek sarlókkal, és megarassák a búzát.” És
2601 Fabul,  100|                   és megarassák a búzát.” És azt mondván, hazafelé indula.
2602 Fabul,  100|                valamit hallottanak volna. És mondának a fiai: „Ó, ídesanyám!
2603 Fabul,  100|                  vala a gazda egy fiával, és meghagyá néki, hogy holnapra
2604 Fabul,  100|                hogy önniek hozna fiainak. És igen reggel jõve a búza
2605 Fabul,  100|                   mellé a búzának az ura; és mind elvárá barátit a búzaaratásra,
2606 Fabul,  100|                  okaért menj el, jó fiam, és hídd reggelre a mi rokoninkat,
2607 Fabul,  100|                 mert igen megért a búza.” És hazafelé indula. Mikoron
2608 Fabul,  100|                   a gazda ott volt volna, és ekképpen parancsolt volna
2609 Fabul,  100|                   elmúlik az idõ hejába.” És másodnap jó reggel ismeg
2610 Fabul,  100|              reggel ismeg eljöve a gazda, és erõsen várá az õ rokonságit
2611 Fabul,  100|                  hanem mi magunk kezdjünk és nyúljunk hozzá. Hozz holnap
2612 Fabul,  100|               énnékem, a másikat tenéked, és mi magunk learassuk a búzát,
2613 Fabul,  100|              búzát, hogy ide ne vesszen.” És ezt mondván, hazamenének.
2614 Fabul,  100|                amit mondott vala a gazda. És felele az anyjok, és mondá: „
2615 Fabul,  100|               gazda. És felele az anyjok, és mondá: „Jó fiaim, ezt immár
2616 Fabul,  100|              miérthogy õ maga hozzányúl.” És felvévé fiait, és elvivé
2617 Fabul,  100|             hozzányúl.” És felvévé fiait, és elvivé onnég más helyre.
2618 Fabul,  100|               eljöve a gazda az õ fiával, és az aratáshoz kezdvén, szépen
2619 Fabul,  100|                   szépen levévék a búzát, és kévékben kötvén kalangyába
2620 Fabul,  100|                 rakák azt a szántófölden. És mondá a pacsirta az õ fiainak: „
2621 Fabul,  100|                   õ maga lásson dolgához, és másra ne bízza, mert ottan
2622 Fabul,  100|                   te magad fogd a farkát, és erõsen emeljed! Mert ha
2623 Fabul,  100|                   õ maga legyen a szolga, és az asszony õ maga legyen
2624 Fabul,  100|           gyakorta a szántóföldre megyen, és hozzálát, miképpen a béresek
2625 Fabul,  100|                   mint vetik be a földet, és mint boronálják be, tehát
2626 Szomak     |                híve, Hispánia meghódítója és helytartója. Mezõgazdasági
2627 Szomak     |                   DOMIBUS VESTRIS - Lopás és fosztogatás a ti házaitokban ~
2628 Szomak     |                 menekült Grittit elfogták és kivégezték~grobiánság -
2629 Szomak     |                  tudatlanság vakmerõséget és merészséget szül, a tudás
2630 Szomak     |               diófa, a szamár, az asszony és a cselédség nem terem gyümölcsöt,
2631 Szomak     |                    Eszerint noha a király és a kovács egyaránt a Mátyás
2632 Szomak     |              kiemelkedõ dogmatikai tudása és a három szent nyelvben (
2633 Szomak     |                   MULTA BONA - Imádkozzál és serényen dolgozzál, és javaidban
2634 Szomak     |         Imádkozzál és serényen dolgozzál, és javaidban gyarapodni fogsz~
2635 Szomak     |                 elmétekben a lélek által, és öltsétek fel az új embert~