Rész, Fabula
1 Fabul, 4 | bírónak: „Jó bíró uram! Ez állat igen bûnes állat: én jól
2 Fabul, 4 | uram! Ez állat igen bûnes állat: én jól tudom, hogy a komondor
3 Fabul, 4 | juhot, mondá: „Te bûnes állat, miért tagadod meg az adósságot,
4 Fabul, 13| kikaphatják szájadból. Ártalmasb állat nincsen hipokritánál és
5 Fabul, 15| magadot, holott te szép állat légy, nagy, kinek szép hosszú
6 Fabul, 16| kezde, mondván: „Micsoda állat ez? Egy szegény és nyavalyás
7 Fabul, 30| farkasnak: „Te (úgymond) hamis állat vagy, ragadozó: és oly kegyetlen
8 Fabul, 30| sem egyéb valami lelkes állat meg nem maradhat õtõle?
9 Fabul, 31| mondani: „Bizony szép és nagy állat ez! De mindezáltal én is
10 Fabul, 34| megnyomorodott terhõhordó állat vagyok, de ugyan azért nem
11 Fabul, 43| felõlem?” Mondá a majom: „Szép állat vagy, és szép subád vagyon.
12 Fabul, 43| farkam. Okos és bölcs lelkes állat vagyok én, engemet illet
13 Fabul, 44| mikoron adnak. De én gyors állat vagyok. Mind az erdõket
14 Fabul, 45| avagy nem? Midõn a lelkes állat ezt felelé, hogy büdes volna:
15 Fabul, 59| a varjú: „Vaj, balgatog állat! Te tanítasz-é engemet?
16 Fabul, 61| eszvér: „Egy szegény oktalan állat vagyok.” Mondá a róka: „
17 Fabul, 61| eszvér: „Egy szegény oktalan állat vagyok.” Mondá a farkas: „
18 Fabul, 68| és mondá: „Fúj, te lelkes állat: ím mely igen szép lábaim
19 Fabul, 77| megkérdõk tõle, kicsoda és mi állat volna õ. Felelvén a holló,
20 Fabul, 79| vagy fia. Mert nyughatatlan állat vagy. Kiáltásodnak soha
21 Fabul, 79| ember, sem egyéb lelkes állat nem nyughatik tõled.” Felelé
22 Fabul, 79| mondá: „Ocsmány és undok állat vagy, és bujaságodnak nincsen
23 Fabul, 80| kezét, mondá: „Hamis gonosz állat vagy! Mert segétségért kaptam
24 Fabul, 81| visszafordult te gonosz állat, mely igen ájítatoson szolgállak
25 Fabul, 87| hogy valaki az asszonyi állat szavának hiszen, hogy az
26 Fabul, 88| mondá: „Nem tudom, micsoda állat vagyok én; ím, mely rövid
27 Fabul, 92| oda vagyunk. Minden lelkes állat megtanoljon tõlünk, hogy
|