Rész,  Fabula

 1 Pre       |           ezt, hogyha az én munkám nékik nem tetszik, ottan üljenek
 2 Pre       |          el: netalán e mód tetszik nékik.” És ketten vinni kezdék
 3 Pre       |          cseleköszünk, nem tetszik nékik: ha amúgy cseleköszünk,
 4 Fabul,  18|      Jupiterhöz, hogy királyt adna nékik, mert semmiképpen király
 5 Fabul,  18|   könyörüle rajtok, és királyt ada nékik. Mert egy nagy, régi, reves
 6 Fabul,  18|         minémû királyt adott volna nékik Jupiter. Mikoron látta volna,
 7 Fabul,  18|   kiáltanak, hogy más királyt adna nékik. Jupiter megengede kéván­
 8 Fabul,  18|    könyörgéseket, és királyt külde nékik, a nagy és veres orrú isztrágot.
 9 Fabul,  22| szolgálhatnak, mégis adnak valamit nékik. De ha nem szolgálhatnak,
10 Fabul,  32|            És a pásztor megbeszélé nékik az elmúlt lött dolgot, miképpen
11 Fabul,  44|             valami szalmát vetének nékik, nem látván a szarvast a
12 Fabul,  53|           az Isten az õ jóvoltából nékik ád, noha nemigen sok az.
13 Fabul,  62|       közett, és nagyon megköszené nékik a megszabadítást, mondván: „
14 Fabul,  63|           mi kakasunkat. Mondd ezt nékik: Hazudtok, agebek! Mert
15 Fabul,  63|  megcsalhassák, és kárt tehessenek nékik. Ez okaért megójad magadat
16 Fabul,  67|            sevénre. Szépen köszene nékik a róka, és mondá: „Kakas
17 Fabul,  69|          értelmet, bölcsességet ád nékik, és õ viseli az õ tanácsokat,
18 Fabul,  71|        azokat a farkas, igen örüle nékik, és mondá: „Ugyan jól tudom,
19 Fabul,  88|      elméne a madarakhoz, és mondá nékik: „Valaki engemet felvinne
20 Fabul,  92|            kárt tenne avagy ártana nékik. De ha kétségösek lesznek
21 Fabul,  95|       keresnek, amelyeket az Isten nékik nem engödett. Ennek okaért
22 Fabul,  99|            házonként osztogatá azt nékik füzetésre. Hazajõvén ugyan
23 Fabul,  99|       nyolc-nyolc pénzen osztogasd nékik. Ím, elettünk a böjt, hozass
24 Fabul,  99|    nagymester erõsen prédikáltatja nékik a szent evangéliomot, de
25 Fabul,  99|      prédikáltatja az evangéliomot nékik; de semmit nem gondolnak