Rész,  Fabula

 1 Fabul,  31|       ökerrõl~Egy igen szép és kevér öker morál vala a szép zöld
 2 Fabul,  34|    lóról és szamárról~Egy szép kevér ló, szép aranyas nyereggel
 3 Fabul,  34|      vagyok.” Felelé a szép és kevér ló: „Öremest mûveltem, rút,
 4 Fabul,  34|   Nemde te valál-é ama szép és kevér ló? Kérlek, hova tötted
 5 Fabul,  34|        úgy jár, mint a szép és kevér ló. Mert kinek privilégiomja
 6 Fabul,  41|       vagyon ez, hogy oly igen kevér vagy, és oly sima a hátad?”
 7 Fabul,  41|    kell! Noha nem lehetek igen kevér, és noha borzas a hátom,
 8 Fabul,  51| fogadnád. Ím, egy igen nagy és kevér szarvas vagyon egy helyen,
 9 Fabul,  61|      erdõszélen egy igen szép, kevér gyermekdid eszvér jár, azt
10 Fabul,  63|        ragadományt, az igen jó kevér pecsenét.”~ ~ÉRTELME~Elõszer
11 Fabul,  70|       a mezõben nem messze egy kevér róka vagyon, igen járt róka,
12 Fabul,  71|     vagyok. De ím, a fiam elég kevér, azt adom oda. Minekelõtte
13 Fabul,  72|   másodnap a farkas, és egy jó kevér báránt kapa a nyájból, és
14 Fabul,  72| megmarta volna a farkast, és a kevér báránt megszabadította volna
15 Fabul,  74|      ballagott volna, egy igen kevér lovat megkapa hirtelen az
16 Fabul,  74|       jó ídes húsa vagyon a jó kevér lónak.” És menet mondá a
17 Fabul,  74|        oda szekölvén, egy igen kevér lónak az orrára csüggelõdék,
18 Fabul,  74| pásztorok leragadák Lupescót a kevér lónak orráról, és megbotolák
19 Fabul,  96|  használsz, hogynem mint három kevér borjút adnék ajándokba tenéked.”
20 Fabul,  99|       szép gyermeklovak­kal és kevér ökrök­kel: ezeket patvarkodásból