Rész,  Fabula

 1 Fabul,  4 |           Az ártatlan juhnak nem lõn mit tenni, hanem elmenvén,
 2 Fabul,  8 |          és a daruról~Egy farkas lõn nagy kénlódásba, mert egy
 3 Fabul,  25|      kégyót, igen jó szerencséje lõn, és meg kezde kazdagulni.
 4 Fabul,  28|         körmekkel, hogy merõ vér lõn. Ekképpen véresen az õ nemzetségéhöz
 5 Fabul,  34|         csak a bõre és a csontja lõn. Mikoron ez okaért a major
 6 Fabul,  39|         a komondorok. És annyéra lõn a dolog, hogy minden ember
 7 Fabul,  39| szörzenének. A békösség és frigy lõn köztek, megerõsíttötvén
 8 Fabul,  39|         õket kegyetlenül. És nem lõn, ki mellettek támadna, mert
 9 Fabul,  39|         kézbe adták vala, és nem lõn, ki megvína és tusakodnék
10 Fabul,  57|      senkinek nem árthatnak. Így lõn a nagy embernek, Philippus
11 Fabul,  66|   világban.” Mondá a róka: „Mint lõn?” Felelé a farkas: „Nagy
12 Fabul,  70|         a rókának: „Bezzeg jóízû lõn! Ó, kár, hogy nincs több.”
13 Fabul,  73|       sok esztendeig igen marhás lõn és igen meg­kazdagula. Az
14 Fabul,  74|         a fiáról~Egy rókának fia lõn. Az elmenvén, komává kéré
15 Fabul,  83|          õket. Ez kedig gyakorta lõn. Nem sok idõ múlva ugyan
16 Fabul,  85|       Jupiternek akaratjából így lõn. Most is úgy lészen; hogy
17 Fabul,  86|       feje megkapaszula, és sima lõn, mint egy vakart tök. És
18 Fabul,  97|         kozék a kútba, és sokáig lõn oda alá, mert a vederben