Rész,  Fabula

 1 Fabul,  19|   elcsodálkozol belé.” Felelé az anyja: „Jó fiam! Én nem restellem
 2 Fabul,  24|        lész.” Midõn ez okaért az anyja elment volna a mezõre, ottan
 3 Fabul,  60|          Urunk Krisztus Jézusnak anyja az õ énekében vallja. Errõl
 4 Fabul,  74|        jutott volna, megijede az anyja rajta, és mondá: „Mi dolog,
 5 Fabul,  74|        erõs munkámmal.” Mondá az anyja: „Hogyhogy tanolhattad oly
 6 Fabul,  74| megmutatom.” Elméne ez okaért az anyja véle. És Lupesco vivé az
 7 Fabul,  74|          ki a faluból.” Leüle az anyja, és vigyáza. És midõn megvirradott
 8 Fabul,  74|     hajtnak ki. És megszólítá az anyja a Lupescót, mondván: „Íme,
 9 Fabul,  74|         kevés idõ múlva mondá az anyja: „Íme, ídes fiam, a tehéncsordát
10 Fabul,  74|         kevés idõ múlva mondá az anyja: „Ídes fiam, sok juhokat
11 Fabul,  74|        járjanak!” Végre mondá az anyja: „Ídes fiam, ám a ménes­
12 Fabul,  74|          hajtják õket.” Mondá az anyja: „Ám az erdõ mellé hajtották
13 Fabul,  74|    vonhatá. Látván Lupescónak az anyja, hogy a ló vinni kezdé Lupescót
14 Fabul,  74|          a lovat!” És mikoron az anyja látá, hogy a pásztorok nékifutamodnának
15 Fabul,  87|          a házban igen sírna, az anyja megbúsulván fenyegöti vala
16 Fabul,  87|         ott benn egy gyermek. Az anyja fenyegeté a gyermeket, mondván:
17 Fabul,  99|        gyermek egy házban, és az anyja rengeti vala bölcsében.
18 Fabul,  99|           a mi urunk!” Felelé az anyja: „Ördög vigye el a vérszopó