Rész,  Fabula

 1 Fabul,  3 |          hogy nem másnak, hanem magának fõképpen árt vele. Igaz
 2 Fabul,  17|   bátorságos nyugodalmot szörze magának. De a többit mind ez mai
 3 Fabul,  28|        dücsõséget keresni akara magának. És ekképpen két közbe mezítelen
 4 Fabul,  31|      testi kévánságából, és azt magának kezdi tulajdonítani, amit
 5 Fabul,  40|    fákról~Egy férfiú csináltata magának egy fejszét. Midõn azt az
 6 Fabul,  41|        hasznájára, hogynem mint magának lenne, és a testi szabadságban
 7 Fabul,  45|   uralkodnék, jó hírnevet akara magának szörzeni az õ királyi birodalmának
 8 Fabul,  51|          Mert igaz az Isten, ki magának kévánja a bosszúállást.
 9 Fabul,  55|        és nagy sokat tulajdonít magának; de ha reá jut annak utána,
10 Fabul,  55|  kérködsége. Nagy bolondság azt magának tulajdonítani, ami nincsen.
11 Fabul,  63|         az ember hamarabb talál magának nyavalyát beszéddel, hogynem
12 Fabul,  72|     volna a feje, jó kedvet vén magának, a hordóra felülvén, mondá: „
13 Fabul,  86| házastársul választani és venni magának. Egyik barátja ezt mondja
14 Fabul,  86|    elméne, és két feleséget vén magának, egy korost és egy igen
15 Fabul,  92|        oroszlán, és az egyiket, magának lévént, megkezdé, és lemará
16 Fabul,  97|    gondolkodni kezde, mondván õ magának: „Ím, a róka aláment a kútba,
17 Fabul,  99|      szép hölgyem. Bár az Isten magának tartsa a mennyországot,