Rész, Fabula
1 Pre | hogy sokan lesznek, kik az én jó szándékomat és nehéz
2 Pre | mondok, hanem ezt, hogyha az én munkám nékik nem tetszik,
3 Pre | és csináljanak jobbat. Én bizon nem irillem.~Ha ez
4 Pre | nem irillem.~Ha ez okaért én is úgy járok, mint a szegény
5 Pre | ez okaért énfelõlem és az én munkám felõl így kezdnek
6 Fabul, 2 | bárány: „E világon sem voltam én akkor.” Mondá tovább a farkas: „
7 Fabul, 3 | mondván: „Ülj a hátamra, és én általviszlek: tarts keményen
8 Fabul, 4 | állat igen bûnes állat: én jól tudom, hogy a komondor
9 Fabul, 6 | az elsõ rész, miérthogy én oroszlán vagyok, minden
10 Fabul, 9 | nyugodjál itt, és tödd dolgodat: én addig kimegyek a házból.”
11 Fabul, 10 | Efféle jó eleséggel lakom én mindenkor.” Mondá a mezõi
12 Fabul, 10 | a mindennapi veszedelem. Én azt akarnám, hogy otthon
13 Fabul, 14 | tisztelnek vala engemet, és az én híremet hallván igen megijedének;
14 Fabul, 16 | hogy szabadon elbocsáttál. Én is ahhoz képest megszömlélem
15 Fabul, 17 | hálót ne csinálhassanak. Az én tanácsom szerint kedig könnyebben
16 Fabul, 17 | Metszesz? Tudom, mit mûvelek. Én az emberekhöz adom magamat,
17 Fabul, 18 | királyért könyörgenétek énnékem, én nem akarék királyt adni
18 Fabul, 19 | semmit nem használok véle. Én ídesanyám, ugyan meg kell
19 Fabul, 19 | Felelé az anyja: „Jó fiam! Én nem restellem mindent mûvelni
20 Fabul, 19 | istenfélõ jámbor lennél. De az én szómnak soha nem volt helye
21 Fabul, 21 | lágy darab kenyérért az én gazdámot elárulnám, holott
22 Fabul, 22 | hadba veszett volna, ha én ki nem hoztam volna. Annak
23 Fabul, 23 | atyámfiai társoság! Amint én eszembe vészem, nem egyedül
24 Fabul, 24 | farkas: „Nyisd meg hamar; én vagyok, az anyád.” A gedelecske
25 Fabul, 25 | Hálaadatlan vagy, miérthogy az én jótétemet így megfüzetted.
26 Fabul, 27 | mellett: Nemes ember vagyok én! De ha a feredõben mezítelen
27 Fabul, 29 | bûzbe vagyon lakásod. De én szép szárnyas madár vagyok!
28 Fabul, 29 | áldozatokat vágnak, ott én vagyok elsõ, és megkóstolom
29 Fabul, 29 | te nemzetséged semmi az én nemzetségemhöz képest.”~
30 Fabul, 29 | ottan hideggel halsz meg. De én nyárba munkálkoszom, és
31 Fabul, 31 | állat ez! De mindezáltal én is lehetnék olyan nagy és
32 Fabul, 31 | lélegzetemet, és felfúvom magamat, én is oly nagy lehetek, mint
33 Fabul, 33 | igaz hasznaját vöttem az én bolondságomnak! Orvossá
34 Fabul, 34 | ezt rajtam mûvelni. Hiszem én is ugyanazon Istennek teremtött
35 Fabul, 34 | látod-é, kicsoda vagyok én? Nem látod-é, micsoda vagyon
36 Fabul, 37 | méretett énnékem, amellyel én annak elõtte mértem másnak.”~ ~
37 Fabul, 41 | lefekszem és felkelek, mikoron én akarom. Senki nem pepecsel
38 Fabul, 41 | Ennek okaért menj haza. Én az erdõ felé tartok.”~ ~
39 Fabul, 43 | róka: „Mit ítélsz tehát énfelõlem?” Mondá a majom: „
40 Fabul, 43 | bölcs lelkes állat vagyok én, engemet illet ez a szép
41 Fabul, 43 | vagy, miérthogy nem érted. Én jól értem. A vadász vagyon
42 Fabul, 44 | isztok, mikoron adnak. De én gyors állat vagyok. Mind
43 Fabul, 45 | mondja Dávid: „Vajki jó, én ídes Uram, hogy engemet
44 Fabul, 46 | Mondá a róka: „Ezennel én is így jártam, mert szép
45 Fabul, 50 | király õket: „Kicsoda vagyok én?” Felelé néki az egyik,
46 Fabul, 50 | megkérdé õtet: „Kicsoda vagyok én? És kicsoda ezek, kik kör
47 Fabul, 51 | Mondá a vadász a lónak: „Én nem tudom, hol vagyon, és
48 Fabul, 51 | foghatom.” Mondá a ló: „Én megmondom, mit tégy. Én
49 Fabul, 51 | Én megmondom, mit tégy. Én elmegyek, és megkémlem,
50 Fabul, 51 | szabadságról, hanem odamégy, ahova én mondom. Ha kedig nem mûveled,
51 Fabul, 55 | tudnátok, ki elõtt futok én, bizony tü is elmennétek.”
52 Fabul, 56 | Az oroszlán viszontag: „Én vagyok erõsb.” És midõn
53 Fabul, 56 | és faragta olyformán. Ha én tudnék képet írni, nem úgy
54 Fabul, 56 | valóba megmutatom, hogy én erõsb vagyok náladnál.”
55 Fabul, 57 | egy helyen lakni. Bizony én is idegen földre megyek,
56 Fabul, 59 | hagysz békét? Mit vétöttem én tenéked? Gondolnád meg,
57 Fabul, 59 | esztendeig élhet egyik. Én igen vén vagyok, és jól
58 Fabul, 59 | mert énhozzám kiáltnak, és én igen hamar hallgatom a szegényeknek
59 Fabul, 60 | nem állasz veszteg? Lám, én veszteg állok, akármint
60 Fabul, 61 | feledségben nem jutna az én nevem, az én szegin apám
61 Fabul, 61 | nem jutna az én nevem, az én szegin apám a bal utolsó
62 Fabul, 61 | tenéked?” Felelé az eszvér: „Én nem tudom nevemet, mert
63 Fabul, 61 | hogy feledségbe ne jutna az én nevem, az utolsó bal lábomnak
64 Fabul, 61 | talpára írta meg az apám az én nevemet. Ha meg akarod olvasni,
65 Fabul, 65 | Elég kevés mesterség ez. Én kedig százat tudok, ugyan
66 Fabul, 66 | disznónak a hátán. Bizony én is oda megyek, és egyikre
67 Fabul, 66 | dolog, farkas uram? Amint én eszembe veszem, nem jól
68 Fabul, 66 | egyet sem szólának érötte. Én is kévánkozám oda, hogy
69 Fabul, 66 | maradék oda. Lássad ez okaért, én ídes atyámfia, róka, ha
70 Fabul, 67 | vagyon.” Mondá a róka: „Én elmegyek.” Mondá a kakas: „
71 Fabul, 67 | semmit benne. Addig, még én a végözést megbeszéleném
72 Fabul, 68 | véle, és úgy öklelem az én szép magas szarvaimmal,
73 Fabul, 68 | jársz itt? Miért hágtál az én helyembe, és iszod az én
74 Fabul, 68 | én helyembe, és iszod az én vizemet, és hosszú szakálloddal
75 Fabul, 68 | és gyóntál: jer ki immár, én megmondom az ódozatot.”
76 Fabul, 69 | a dolog? Igen éh vagyok: én ugyan megészlek. És nagy
77 Fabul, 69 | megmondottad! Nincsen vége az én munkámnak, terhõhordozásomnak,
78 Fabul, 69 | te, mert te vagy uram, és én tied vagyok. És úgy menjünk
79 Fabul, 69 | menni.” Mondá a szamár: „Én elöl megyek egy falkáig,
80 Fabul, 70 | mert igen jó halász vagyok én. Ezt is én fogtam vala.”
81 Fabul, 70 | halász vagyok én. Ezt is én fogtam vala.” Mondá a farkas: „
82 Fabul, 70 | megijednének a halak és elmennének. Én hátul megtartom a kosárt,
83 Fabul, 70 | mert mind kifutnak a halak. Én bemegyek a faluba, és egy
84 Fabul, 70 | a királyok elejbe menni. Én kedig most tisztátalan vagyok,
85 Fabul, 71 | nemigen jóllakhatol, mert én igen esztevér vagyok. De
86 Fabul, 71 | apám sem volt soha bíró, én kedig eszesb akarok lenni
87 Fabul, 71 | laknom.” Felelé a disznó: „Én nem jó leszek arra, mert
88 Fabul, 71 | gyónni kezde, és mondá: „Ó, én ídes Istenem! Mely igen
89 Fabul, 71 | De ez mind reám jött az én gonoszságomért. Mert igen
90 Fabul, 71 | a jobb apám volt orvos, én sem tanoltam orvosságot,
91 Fabul, 71 | tanoltam orvosságot, mégis én orvossá töttem magamat,
92 Fabul, 71 | Bíró sem volt az apám soha; én is sem tanoltam soha a törvény
93 Fabul, 71 | pap minden õseim közett, én is paraszt és minden írás
94 Fabul, 72 | enni.” Mondá a farkas: „Én jó tanácsot adok tenéked.”
95 Fabul, 72 | énnékem.” Mondá a farkas: „Én a juhok közübe megyek, és
96 Fabul, 72 | vígan éneköltenek. Bizony én is azt mûveltem: ugyan vígan
97 Fabul, 72 | mûveltem: ugyan vígan mondom én is az éneket.” És mikoron
98 Fabul, 73 | szépen szóla annak, mondván: „Én ídes uram, jó szomszédom!
99 Fabul, 73 | szomszédom! Mi oka annak, hogy én igen marhás embernek fia
100 Fabul, 73 | énnékem azt a módot, hogy én is megtanolhassam, mert
101 Fabul, 73 | megmûvelem és megmondom, miképpen én megkazdagultam. De így,
102 Fabul, 74 | a te fiadat, a Lupescót, én gondot viselek reá, és megnevelem,
103 Fabul, 74 | a tudományokra, melyeket én tudok, és melyeket én eddig
104 Fabul, 74 | melyeket én tudok, és melyeket én eddig kerestem mind magamnak,
105 Fabul, 74 | keresztapám, ne legyen ellened: Én hazamegyek az anyámhoz.
106 Fabul, 74 | maradok.” Mondá a farkas: „Én azt mondom, ne menj el.
107 Fabul, 74 | Mi gondod vagyon errõl? Én megtanoltam, s tudom. Jere
108 Fabul, 74 | sírni kezde, és mondá: „Jaj, én ídes fiam, jaj, én ídes
109 Fabul, 74 | Jaj, én ídes fiam, jaj, én ídes fiam! Ó, miért siettél
110 Fabul, 75 | mondá a pásztoroknak: „Én igen jó tanácsot adok tünéktek,
111 Fabul, 76 | egy perentel miatt. Bizony én odamegyek, és bosszút állok
112 Fabul, 76 | mond: ugyan azért jöttem én ide, hogy bosszút álljak
113 Fabul, 76 | mást mond. Meghallanád, ha én is szömbe volnék.” Mondá
114 Fabul, 76 | hogy úgy lészen, amint én megmondottam.” Mondá az
115 Fabul, 76 | és mondá: „Ó, ember uram, én ídes uram. Ne verd a hátamot,
116 Fabul, 77 | Szép dolog ez. Mit járok én is a dögök után? Bizony
117 Fabul, 77 | is a dögök után? Bizony én is azt mûvelem, amit a kesselõ,
118 Fabul, 77 | ki nagy. Ha ezt mondod: Én is ember vagyok, amaz is
119 Fabul, 78 | egyenesen a fal mellett, és én felhágok reád a vállodra,
120 Fabul, 79 | Felelé a kakas: „Bizony evvel én vétket nem tészek. Mert
121 Fabul, 79 | nem tölik be a gyomrom; én kedig nem akarok ma böjtelni.
122 Fabul, 86 | gondolá õ magában: „Bizony az én férjemet énhozzám hasonlóvá
123 Fabul, 87 | a farkasné: „Mint jössz, én ídes farkasom? Lám, nem
124 Fabul, 88 | tudom, micsoda állat vagyok én; ím, mely rövid lábaim vannak,
125 Fabul, 88 | semmit nem félnek. Vajha én is ezenképpen felmehetnék!”
126 Fabul, 88 | megtalálni. Mondá a kösselõ: „Ím én felviszlek.” És körme közé
127 Fabul, 89 | énnékem, és elõttem elöl mégy, én is igyeközem példádat követnem.”
128 Fabul, 91 | szép kék bárson érne az én mellyemmel? És nézzedsze,
129 Fabul, 93 | együtt mellettem állj. Mert én szép egyenes és magas vagyok,
130 Fabul, 93 | Igazat mondasz. Szép vagy, és én igen hitván termetû vagyok.
131 Fabul, 96 | Mondá a madár: „Bizony én soha nem éneklek tenéked.”
132 Fabul, 96 | mondani, mondván: „Dicsírem az én Istenemet, ki rólam gondot
133 Fabul, 96 | a szép robintot, mely az én gyomromban vagyon, kinek
134 Fabul, 97 | Mondá a róka: „Ha akarjátok, én szólok közitökbe, és megítílem
135 Fabul, 97 | farkasnak: „Jere te énvelem. Én odaviszlek, ahol találod
136 Fabul, 97 | alá, és ha szükség leszen, én is segítek annak utána.”
137 Fabul, 97 | Felelé a róka: „Bátor, ím én alámegyek.” Az egyik vederbe
138 Fabul, 99 | magában mondá: „Latrok az én szolgáim; egy sem jár el
139 Fabul, 99 | olyan szolga.” Felelé az: „Én vagyok a pokolbeli ördeg.
140 Fabul, 99 | avagy nem, mit gondolok én véle; csak õ szolgáljon
141 Fabul, 99 | városba vásárlani. Mert én immár egyszer kiöltözem
142 Fabul, 99 | kiöltözem e jászruhákból. Én is ugyan megmutatom, hogy
143 Fabul, 99 | tartsa a mennyországot, csak én lehessek itt e földen olyan
144 Fabul, 99 | felõl, de bár övék legyen: én nem kévánkozom oda!” És
145 Fabul, 99 | Tudja kegyelmed, hogy az én idõm betölt, és esztendõm
146 Fabul, 99 | vársz ez okaért éntõlem? Én semmivel nem tartozom tenéked.”
147 Fabul, 99 | vagyon annak, aki elejbe én viszlek, kinek én poroszlója
148 Fabul, 99 | elejbe én viszlek, kinek én poroszlója vagyok.” Mondá
149 Fabul, 99 | hamisságot és kegyetlenséget; de én nem hittem. Azt gondolám,
150 Fabul, 99 | vagy-é, ídes Kata asszony, én ídes hölgyem?” Mondá az
151 Fabul, 99 | ottan kiáltnak énhozzám, és én kegyelmes Isten vagyok,
152 Fabul, 100| méglen jó szárnyasok lesztek! Én önnetek hordok. De addig,
153 Fabul, 100| önnetek hordok. De addig, még én nem leszek jelen, vigyázzatok,
|