Rész,  Fabula

  1 Fabul,  1  |            szebeni szõcs mondja volt, midõn a szép török lovat dicsírik
  2 Fabul,  2  |               elméne innya a patakra. Midõn ijutt volna, alátekénte
  3 Fabul,  3  |              tarts keményen magadat.” Midõn hátára ült volna, a béka
  4 Fabul,  3  |             vízbe, és úszni kezde. De midõn a kezepin volna, be kezde
  5 Fabul,  3  |         tusakodni kezde a béka ellen. Midõn ez okaért ketten ekképpen
  6 Fabul,  4  |            bocsátá ki a pereseket. És midõn a komondor begyûtötte volna
  7 Fabul,  5  |          kezde úszni egy folyó­vízen. Midõn a vízbe tekéntene, láta,
  8 Fabul,  6  |            vadászni a harasztosba. És midõn egy szarvast fogtanak volna,
  9 Fabul,  8  |              darab csontot belõle. És midõn az ígéretet megkérné a farkastól,
 10 Fabul,  9  |             addig kimegyek a házból.” Midõn annak utána megkölközett
 11 Fabul,  10 |               békével elbocsátá õtet. Midõn a házi egér dolgát elvégezte
 12 Fabul,  10 |              csak alég szaladhata el. Midõn a kolcsár elment volna,
 13 Fabul,  11 |              környül meggerjeszté. És midõn a füst mind lángostól fel
 14 Fabul,  12 |               csigát a kõsziklára, és midõn a héja megromlott volna,
 15 Fabul,  13 |            ugyan öregen szólhatna. És midõn a száját megnyitná, kiesék
 16 Fabul,  14 |               alég ballaghat vala. És midõn elnyútózott volna, eljöve
 17 Fabul,  14 |               megöklelé az oroszlánt. Midõn a szamár azt látná, mondá: „
 18 Fabul,  17 |             madarak gyûlést tartának. Midõn egybegyûltenek volna, kérdezködni
 19 Fabul,  18 |             lenne a békáknak királya. Midõn a tõke az égbõl aláesnék
 20 Fabul,  18 |     bolondságokról panaszol­kodni. És midõn Jupiterhöz kezdenének kiáltani
 21 Fabul,  18 |         akarék királyt adni tünéktek. Midõn külemben nem akarnátok,
 22 Fabul,  20 |       galambokról, héjáról és ölyvrõl~Midõn a héja igen kergötné a galombokat,
 23 Fabul,  22 |              agg lóról és agg agárról~Midõn egy agg agarat igen megvertek
 24 Fabul,  23 |       Álljatok meg, álljatok meg!” És midõn mind megállottanak volna,
 25 Fabul,  24 |        nyilván a ködmen nélkül lész.” Midõn ez okaért az anyja elment
 26 Fabul,  25 |          münemû haszon jöjjen belõle, midõn az ember házánál csendes
 27 Fabul,  26 |            úgy tevé a róka elejbe; és midõn hosszú orrával és nyakával
 28 Fabul,  28 |          azokkal magát megékösíté. És midõn szépen fel­cifrálta volna
 29 Fabul,  28 |               a pávák közübe méne. És midõn közöttek járna, azokat is
 30 Fabul,  29 |     megemésszen. Hejábavaló dücsõség, midõn az ember efféle haszontalan
 31 Fabul,  29 |              abba veti gyönyörûségét. Midõn a tél, azaz a késértötnek
 32 Fabul,  31 |             erõt reá vette a béka, és midõn igen igyeköznék felfuvalkodni,
 33 Fabul,  32 |           oroszlány vadászni méne. És midõn éhségében igen sietne a
 34 Fabul,  32 |             sem hághatna a lábára. És midõn kénlódásba elkezdene sántikálni,
 35 Fabul,  32 |      sántikálni, méne egy pásztorhoz. Midõn ez okaért a pász­tor­hoz
 36 Fabul,  32 |              egyetembe a tevis is. És midõn a sebet megtisztította volna,
 37 Fabul,  32 |       megvigaszék. Nem sok idõ múlva, midõn az oroszlán meg­gyó­gyult
 38 Fabul,  32 |               valami vétekbe esék. És midõn meg­fogták volna õtet, behozák
 39 Fabul,  32 |           kivötte volna a teviset. És midõn mindenha mellette fekennék
 40 Fabul,  33 |               e nagy fájdalomtól.” És midõn a ló felemelte volna a lábát,
 41 Fabul,  34 |              elöl egy szoros úton. És midõn a szegény szamár a terhõnek
 42 Fabul,  34 |          megváltozik. Azért a régiek, midõn a szerencsét meg akarták
 43 Fabul,  35 |               megbékélének egymással. Midõn ez okaért megszûnt volna
 44 Fabul,  36 |               ölv szálla egy fára, és midõn ott forogna az ágak közett,
 45 Fabul,  36 |             igen horgasak és élesek.” Midõn az ölv ekképpen nagy kevélyen
 46 Fabul,  36 |        bolondok vagyunk, mint a fuak. Midõn a puskás elbúik, és egyet
 47 Fabul,  37 |             és általüté a farkast. És midõn kivonta volna, levoná a
 48 Fabul,  37 |               keresvén gazdájokat, és midõn látták volna a sok kóstat,
 49 Fabul,  37 |             igen viszket a hátad?” És midõn meg nem szûnék, megragadá
 50 Fabul,  37 |            nem kárhoztat minket. Mert midõn a minnen lelkiismeretünk
 51 Fabul,  38 |            egy igen szép forrásra. És midõn kévánságoson ijutt volna
 52 Fabul,  38 |             magát azokért elhinni. De midõn lábait megtekéntötte volna,
 53 Fabul,  38 |               vala az õ vékony lábai. Midõn ez okaért az erdõre érközett
 54 Fabul,  38 |          megakada szép szarvaival. És midõn ott veszõdnék szarvaival,
 55 Fabul,  40 |       csináltata magának egy fejszét. Midõn azt az erdõre vitte volna,
 56 Fabul,  40 |            csinála belõle a fejszébe. Midõn azt megkészítötte volna,
 57 Fabul,  40 |              légy, és eszedbe vegyed, midõn ellenséged tanácsat és segítséget
 58 Fabul,  41 |              orvok és tolvajok ellen. Midõn éjjel megérzem õket, ottan
 59 Fabul,  41 |             felserken, és elûzi õket. Midõn asztalhoz ül, megemléközik
 60 Fabul,  43 |         tudnák megis­merni! Emellett, midõn a kazdagot látja, nagy bódognak
 61 Fabul,  44 |        ebekkel, és kergötni kezdé. És midõn elejét vötték volna az ebek,
 62 Fabul,  44 | kénszerítötték egy faluba befutni. És midõn egy ólba befutott volna,
 63 Fabul,  44 |             szarvas, és ott hallgata.~Midõn a családos ember szolgái
 64 Fabul,  44 |            szarvast a széna alatt. És midõn kimentenek volna, igen örüle
 65 Fabul,  44 |            minden szurdékot kikeres.” Midõn ez okaért a gazda bejött
 66 Fabul,  45 |              és megehetnék bennek. És midõn egyik lelkes állatot elejbe
 67 Fabul,  45 |             Bidös volna-é, avagy nem? Midõn a lelkes állat ezt felelé,
 68 Fabul,  45 |          hanem békösséggel elbocsátá.~Midõn egynyíhány nap elmúlt volna,
 69 Fabul,  45 |   ravaszságból beteggé téve magát. És midõn a doktorok és az orvosok
 70 Fabul,  45 |              csak a földet nézi vala. Midõn sok ideig mind ekképpen
 71 Fabul,  49 |         gyûlés felé kezde tartani. És midõn a madarakhoz ment volna,
 72 Fabul,  50 |          embert, és elejbe hoznák. És midõn elejbe hozták volna õket,
 73 Fabul,  50 |               szed, fandorli etc.; és midõn a fejedelemnek erkölcsét
 74 Fabul,  51 |            vete fejébe és reá üle. És midõn alámentenek volna a gödörhöz,
 75 Fabul,  51 |          igyeközik a szarvast elérni. Midõn messze el kezdene maradni,
 76 Fabul,  52 |           mondá: „Ottan menjünk föl.” Midõn az okaért felmentenek volna
 77 Fabul,  52 |       cseleködetit visszamagyarázzák. Midõn õreájok körül a szer, hogy
 78 Fabul,  53 |           elmenének a vendégségbe. És midõn mindnyájan begyûltenek volna:
 79 Fabul,  54 |            vala, hogy beteg volna. És midõn egyenként bementenek volna
 80 Fabul,  55 |            elhányja a nemjót” etc. És midõn ekképpen még kérködnének,
 81 Fabul,  56 |      viszontag: „Én vagyok erõsb.” És midõn egybe nem férnének, bizonságra
 82 Fabul,  56 |            erõsb vagyok náladnál.” És midõn a hárzsáló piacra mentenek
 83 Fabul,  58 |            horda be egy odúba. Télbe, midõn valamennyére szép idõ lött
 84 Fabul,  59 |               évén mulatni röpüle. És midõn bokorról kõszálra és kõszálról
 85 Fabul,  59 |             juhnak a hátára száll. És midõn sokáig ott forgatta és teregötte
 86 Fabul,  59 |          orrával a juhnak a hátát. És midõn sokáig gyötrötte volna és
 87 Fabul,  59 |            mert nem tehetnek róla. És midõn azoknak annak utána nincsen,
 88 Fabul,  60 |            magas fennyûfa mellett. És midõn a szél fú vala, ottan té
 89 Fabul,  61 |                 Jere, megmutatom.” És midõn távoly megmutatta volna
 90 Fabul,  62 |           ugyan hercek gyanánt élsz.” Midõn ez okaért egynyíhány napig
 91 Fabul,  64 |              vala egy folyóvízben. És midõn igen nagy záporok löttenek
 92 Fabul,  64 |         sárkány, és el nem mehete. És midõn sokáig ott gyötrõdett volna
 93 Fabul,  64 |        gyötrõdik vala a veréfénbe. És midõn nékem könyörgett volna,
 94 Fabul,  65 |             egy sem barátom énnékem.” Midõn egymással ekképpen beszélenének,
 95 Fabul,  68 |              a kõsziklát harmadnapig. Midõn igen meg­éhezett volna,
 96 Fabul,  68 |         patakba, igen ivék belõle. És midõn eleget ijutt volna, alátekinte
 97 Fabul,  68 |          mindjárást tova seggre dõl.” Midõn ekképpen szólana a bak,
 98 Fabul,  68 |            megmondom az ódozatot.” És midõn a farkas a bakot ki kezdené
 99 Fabul,  69 |           farkas igen éhezik vala. És midõn elindult volna, hogy ennivalót
100 Fabul,  69 |              ahol kell általmennünk.” Midõn annak utána tovább mentenek
101 Fabul,  69 |              szamár ordítani az ólba. Midõn a farkas meghallotta volna
102 Fabul,  70 |             retkét, tehát még eleven. Midõn a róka azt megötte volna,
103 Fabul,  70 |                reátalála a farkas. És midõn látta volna a farkadarabot,
104 Fabul,  70 |          lészen annak utána a kosár.” Midõn kedig a faluba ment volna,
105 Fabul,  70 |           messze földrõl jöttem. Mert midõn meghallottam volna, hogy
106 Fabul,  70 |             onnég várja vala a végét. Midõn a farkas eljött volna, mondá
107 Fabul,  71 |               hasam efféle miatt.” És midõn továbbment volna, talála
108 Fabul,  71 |              fel tehát a lábodat.” És midõn odakörült volna, hogy a
109 Fabul,  71 |           amott egy pénzt a fenekén.” Midõn a farkas aláhajolna, hogy
110 Fabul,  71 |           alég szalada el közülek. És midõn elszaladott volna, igen
111 Fabul,  71 |              hogy azt megnyesnéje. És midõn mind meghallotta volna a
112 Fabul,  71 |            hogy eltántorodék belé. És midõn felébredett volna, felkele
113 Fabul,  72 |            meghitvánkodék a komondor. Midõn ez okaért ekképpen éheznék,
114 Fabul,  72 |          szinte elérte vala immár, és midõn hozzá harapa, erõtlenségnek
115 Fabul,  72 |              is, és váltig ivék abba. Midõn a boritaltól megzajosult
116 Fabul,  72 |              pórok a korcsoma háznál, midõn megittasultanak, ottan énekszót
117 Fabul,  73 |        tanította vala a vén szomszéd. Midõn kedig harmadnapig reggel
118 Fabul,  74 |      mesterségemet és tanold meg.” És midõn a bokrok közett igen lassan
119 Fabul,  74 |              keresztfiával megévé. És midõn az erdõbe járnának, mondá
120 Fabul,  74 |            keszenetemet az anyádnak.” Midõn Lupesco az anyjához jutott
121 Fabul,  74 |              az anyja, és vigyáza. És midõn megvirradott volna, látá,
122 Fabul,  75 |            nagy hamarsággal utána, és midõn közel elérte volna a farkast,
123 Fabul,  76 |            sem mást meg nem bánt.” És midõn elejbe néze, láta egy embernyomot,
124 Fabul,  76 |              avval tudtam egybeférni, midõn itt lakik vala, és jó barátságunk
125 Fabul,  76 |               két lába a járásban. És midõn nemigen messze ment volna,
126 Fabul,  76 |             lábával is tõrbe esék. És midõn elõ igyeköznék menni, nem
127 Fabul,  80 |             valamit fogna ennyivalót. Midõn meglátták volna az ebek,
128 Fabul,  81 |            hejába nem szolgállak.” És midõn keményen a falhoz ütötte
129 Fabul,  84 |             menni, hogy ott innék. És midõn aláhajolna, hogy innék a
130 Fabul,  86 |        énhozzám hasonlóvá tészem.” És midõn a térdén alonnék a férje,
131 Fabul,  86 |       hízelködni kezde a férjének, és midõn a térdén alonnék, mind kitépé
132 Fabul,  87 |            kerengeni kezde egy házat. Midõn kedig egy gyermecske a házban
133 Fabul,  87 |               elaluvék mind anyástól. Midõn kedig megvirradott volna,
134 Fabul,  88 |           szép gyöngyeket találni. És midõn meg nem mondhatnája, körmelni
135 Fabul,  90 |             nem állana a másiktól. És midõn egy nagy erdõn általmennének,
136 Fabul,  94 |             elfuta véle az erdõbe. És midõn sokáig megkereste volna
137 Fabul,  96 |         méglen megfogá a madárkát. És midõn immár megfogta volna, és
138 Fabul,  97 |        szántani oktatlan ökrökkel. És midõn té s tova búdosnak vala
139 Fabul,  97 |          szántó ember néki adná õket. Midõn immár estvefelé volna, kibocsátá
140 Fabul,  98 |             látá ott az önnivalót. És midõn reáment volna, ottan reája
141 Fabul,  98 |            hálót, és megfogá a rigót. Midõn odafutamnék a madarász,
142 Fabul,  99 |          legyen! Az legyen béred.” És midõn a nemesember az új hispánt
143 Fabul,  99 |        három-három pénzért pintét; és midõn vízzel elegyítvén megvesztötte
144 Fabul,  99 | petrosollyomat a jobbágyokra veté. És midõn annak a pénzét felszedte
145 Fabul,  99 |               nem kévánkozom oda!” És midõn ezek renddel mind meglennének,
146 Fabul,  99 |       beteljesedni az esztendõnek. És midõn a nemesember lovon menne,
147 Fabul,  99 |            rengeti vala bölcsében. És midõn nem akarna elalonni, szidja
148 Fabul,  100|         szántófölden való búzában. És midõn monyait ülte volna és fiait