1482-becsu | beerh-diuva | divat-erdos | erdov-folyo | fonal-haszn | haszo-jarha | jarna-kijut | kikap-levon | libeg-megme | megmo-nekit | nekun-porlo | pohar-szere | szeri-tizen | toban-visel | vissz-zugod
Rész, Fabula
501 Fabul, 8 | vagyon, kérlek, ne hagyj: te beérhetsz, és kiveheted torkomból
502 Fabul, 97 | hegyen-völgyen, annyéra, hogy beestveledék, és a holdvilág jól feljött
503 Fabul, 63 | hízelkedõ tettetes beszédökkel befedezik, hogy e szép szín alatt
504 Fabul, 67 | természetûek szépen tudják befedezni a latrot. Sima a szájok:
505 Fabul, 24 | házat, igen fene vadak, ha beférkõzhetnek, nyilván a ködmen nélkül
506 Fabul, 22 | megnehezedém, a szekérbe befogata. Ott is egyníhány esztendeig
507 Fabul, 42 | emberi társoságot rendökben befoglalni. Ha tenéked munkálkodnod
508 Fabul, 34 | kiadá azt a majorba, hogy befognák, és hámot vontatnának vele.
509 Fabul, 99 | miérthogy nem hagyja magát befogni az járomba, mondván: „Hók,
510 Fabul, 34 | Mikoron ez okaért a major befogta volna némelkor, és egy jó
511 Fabul, 44 | kénszerítötték egy faluba befutni. És midõn egy ólba befutott
512 Fabul, 44 | befutni. És midõn egy ólba befutott volna, találta ott ökröket
513 Fabul, 37 | és miért megtöltötte a begyüt, nem futhat.” És odavivé
514 Fabul, 53 | vendégségbe. És midõn mindnyájan begyûltenek volna: a kesselõ bezárá
515 Fabul, 4 | pereseket. És midõn a komondor begyûtötte volna a tanúkat, beállatta
516 Fabul, 21 | orvról és komondorról~Egy orv behága egy udvarba, és hogy a ház
517 Fabul, 73 | szuszékok, és a disznók behágtanak a kádakba, és nagy kárt
518 Fabul, 99 | õrezték. Az kövér ökröket behajtasd a városba: azok kész pénzek.
519 Fabul, 34 | bizony a tímároknak hámosába behajtják bõredet, és farkad a szitacsinálóknak
520 Fabul, 99 | tekintsen a csörc, bizony behajtom. Meglátod, ezennel megkazdagítlak,
521 Fabul, 30 | természetben az ördögnek behintett mérge. A mellyedben, ama
522 Fabul, 10 | köszene a házi egérnek, és behívá az õ házacskába, és jól
523 Fabul, 49 | annak kitépi a szárnyát és behorposztja a fejét. Úgy vagyon, igen
524 Fabul, 32 | midõn megfogták volna õtet, behozák a városba. Az ítílötben
525 Fabul, 63 | szárnyait vetni kezdé, és behunván szömeit, kinyútá a nyakát,
526 Fabul, 4 | ebrõl és juhról~Egy komondor beidéze egy juhot a bíró elejbe.
527 Fabul, 30 | farkasról és rókáról~A farkas beidézé a rókát a majom bíró elejbe,
528 Fabul, 30 | éten-étszaka mind az egész mezõt bejárja, és sem madár, sem egyéb
529 Fabul, 44 | erdõket s mind a mezõket bejárom, a szép füvekben és virágokban
530 Fabul, 86 | gyõzed kedvét keresni. Ha bejõ a házba, morog véled. Ha
531 Fabul, 54 | dolog? Miért nem akartok bejönni?” Felelé az egyik róka: „
532 Fabul, 44 | Midõn ez okaért a gazda bejött volna az ólba, meglátogatá
533 Fabul, 44 | a családos ember szolgái bejöttenek volna az ólba, hogy enni
534 Fabul, 99 | annak utána a földvámot, a bejövõ köveket is lehányatom vélek;
535 Fabul, 15 | Látván azonközbe, hogy az ura bejõne az udvarba: ottan elejbe
536 Fabul, 18 | volna, egybehívá mind a több békákat, hogy eljõnének szerencséltötni
537 Fabul, 18 | égbõl a tóba, hogy a lenne a békáknak királya. Midõn a tõke az
538 Szomak | non est pax impiis - Nincs béke a gonoszok számára~nyás -
539 Fabul, 97 | dolgot közöttetök, és egybebékéltötlek.” Mondának azok: „Bátor.”
540 Fabul, 15 | szájával az urának a szakállát bekenni és benyálazni, és lábaival
541 Fabul, 10 | külemb-külembféle drága eledelem, de békességesen élek, és minden rettegés
542 Fabul, 39 | követöket a bárányokhoz, hogy békességet szörzenének. A békösség
543 Fabul, 42 | érötte, és szüved ne legyen békételen miatta. Mert Istennek akaratja
544 Fabul, 20 | tûréssel elszenvedjék, és békételenségökbe ne keressenek se tanácsot,
545 Fabul, 32 | mástól, retteg, fél, és az õ békétlen szüvének miatta soha nincsen
546 Fabul, 76 | gyõzedelmével nagy szégyenbe bekever. Tudod a Dávidnak és Góliátnak
547 Fabul, 70 | egyik szégyenbõl a másikba bekeverednek, méglen végre ugyan teljességgel
548 Fabul, 25 | arra int e fabula, hogy békösségesek legyünk, és senkit meg ne
549 Fabul, 67 | Minden jót. Közönséges békösséget szörzének, hogy innég tova
550 Fabul, 99 | kell ásnunk, hogy azok is beleférjenek. Miérthogy a nagymester
551 Fabul, 84 | hogy innék a vízbe, ottan beleesék a vízbe. Áll vala kedig
552 Fabul, 70 | igen hév vagyon most, mégis bélelt süveged és kesztyûd vagyon,
553 Fabul, 54 | jámbor. Az emberek igen bélelve vannak, rakván tettetességgel
554 Fabul, 75 | csúfság tekörte ezt ki a belembõl.” Annak utána elvivé õtet
555 Fabul, 69 | ember lovának vermet ás: belészakad önnen lovának a nyaka. Úgy
556 Fabul, 94 | avval merítek vala vizet, és belészakada a kútba. És immár semmiképpen
557 Fabul, 78 | út mellett egy kutat. És beletekintvén a bak, mondá: „Fráter róka!
558 Fabul, 48 | vagyon szüvében. Efféle bélett ember nem tiszta ember,
559 Fabul, 66 | disznó ríni, mintha a kést beléverték volna. A szántók kedig mindnyájan
560 Fabul, 31 | szakadni, és ottan kiomla a béli, és meghala.~ ~ÉRTELME~E
561 Fabul, 93 | és az árbocfát csinálnak belõlem, és énhozzám kötik a vitorlákat,
562 Szomak | isten, urak!~beorozkodik - belopakodik~berbetél - hadarva mond,
563 Fabul, 29 | ha valamely jámbor házába bemégy, minden ember csak arra
564 Fabul, 99 | mint látjuk, egyik fülén bemegyen, a másikon ki, és senki
565 Fabul, 21 | ne ugassak, hogy szabadon bemehess a házba, és mindent akaratod
566 Fabul, 46 | hágcsót soholt nem talála, hol bemehetne. Elöltalálá õtet a róka,
567 Fabul, 80 | a bokornak tevisei mind bemenének kezébe, és erõsen megsérték
568 Fabul, 54 | az egyik róka: „Örömest bemennénk, de félünk.” Mondá az oroszlán: „
569 Fabul, 19 | Isteneknek timpolomokba bementél, és ondok ganéoddal mind
570 Fabul, 72 | mikoron estve a falukba bementem, hogy valamit kaphassak,
571 Szomak | megtûzdel ~megszardod - bemocskolod, összepiszkolod ~megutál -
572 Szomak | benéze~BÉLLETT - kétszínû~benedicere - dicsérni, megáldani~bene
573 Fabul, 71 | egyikre sem mondottam a Benedicerét, keresztet sem vetöttem
574 Szomak | alattomban, sunyin~BEKAKOCSOLA - benéze~BÉLLETT - kétszínû~benedicere -
575 Fabul, 69 | kõvül felméne a hegyre, és benézvén nagy bánattal a faluba,
576 Fabul, 64 | hálaadatlanságot megbüntöti benned, és az õ ítíletibõl így
577 Fabul, 71 | Jõjetek ki, mert megészlek bennetek.” Felelének a kecskék: „
578 Fabul, 15 | urának a szakállát bekenni és benyálazni, és lábaival az urát szorítani,
579 Fabul, 96 | tollastól egyszersmind benyelhetnél engemet. De mit használnál
580 Fabul, 8 | a darab csontot.” A daru benyúla a farkasnak torkába az õ
581 Fabul, 26 | hosszú orrával és nyakával benyúlt volna az szoros edénybe,
582 Fabul, 68 | meghallgatá a baknak beszédét, és benyúlván megragadá a bakot, és mondá: „
583 Fabul, 22 | a hátamat. De mostan, ha beoroszkodom a házba, ottan kiáltani
584 Szomak | domini! - Adj’ isten, urak!~beorozkodik - belopakodik~berbetél -
585 Fabul, 99 | bérem.” Mondá a nemesember õ magában: „No, jó szolga
586 Szomak | beorozkodik - belopakodik~berbetél - hadarva mond, szajkózik~
587 Fabul, 68 | szakálloddal megondokítod? Eleget berbetéltél és gyóntál: jer ki immár,
588 Fabul, 76 | tudod. Jere fel, itt mind e bércen menjünk elõ az erdõn által;
589 Fabul, 52 | közmondás: Hadd hazudjan varga Bereck, azért ugyan jó talpat szab.
590 Fabul, 99 | Ámbátor úgy legyen! Az legyen béred.” És midõn a nemesember
591 Fabul, 69 | szamár utána. Mikoron a beregbõl kijutottanak volna, mondá
592 Fabul, 73 | emberek. Ott áll az ünõ, még berekesztve vagyon a borjú. Maga a szomszédság
593 Fabul, 99 | énnékem, a legyen jutalmom és bérem.” Mondá a nemesember õ
594 Fabul, 73 | gondomat feleségemre és béresimre hattam. Lám, ördegül vagyon
595 Fabul, 44 | és marháját szolgáira és béresire. Mert miérthogy nem övék
596 Fabul, 29 | királyok és nagy uraknak házába beröpülek, ott királyi étekkel élek:
597 Fabul, 81 | aranyat. Mostan kedig, hogy berontottam agyadat, ím, elég aranyat
598 Fabul, 68 | kegyetlenek ellen fel ne berzenködjenek és fel ne támadjanak, mert
599 Szomak | értéktelen ember~pesti pór - beste, bitang pór~PHILOMELE, PHILOMENE -
600 Fabul, 30 | és a jámboroknak nyájába beszáguldasz, és nemcsak hogy egyet elkapnál
601 Fabul, 91 | immár jóllaktanak volna, a beszédek közett egybeveszének a külemb-külemb
602 Fabul, 50 | hazugságot és hízelkedõ beszédeket, hogynem mint az igazságot,
603 Fabul, 49 | hinni kezdesz az emberek beszédeknek, készen megcsalatkoztál.
604 Fabul, 67 | jó róka uram, ím valami beszédem vagyon véled: valamit megkérdek
605 Szomak | poenituit, tacuisse nunquam - A beszédet gyakran megbánták, a hallgatást
606 Fabul | FABULÁI ÉS BÖLCS~OKTATÓ BESZÉDI~ ~ ~
607 Fabul, 97 | immár õket, és megálljad beszédidet.” Felele a szántó ember,
608 Fabul, 97 | semmit, csak pokocsáltam beszédimmel. Nem vagyok ez okaért semmibõl
609 Fabul, 94 | Örüle a kévánatos orv a beszédnek, és mindjárást leveté a
610 Fabul, 63 | képmutatással és hízelkedõ tettetes beszédökkel befedezik, hogy e szép szín
611 Fabul, 92 | hogy álnakságos hízelködé beszédõknek ne higgyen, és a régi barátságot
612 Fabul, 45 | atyánk, meg ne háborodjál beszédünkért. Oly igen alázatoson jársz
613 Fabul, 10 | elment volna, és az ajtót beszegözte volna, eljöve a házi egér,
614 Fabul, 3 | hátára ült volna, a béka beszekelék a vízbe, és úszni kezde.
615 Fabul, 70 | kosárhoz kötve. A pórok beszekelvén a vízbe, verni kezdék erõsen
616 Fabul, 23 | és egyszersmind a tóba beszekének. Látván azt egyik az idõsb
617 Fabul, 78 | gondolád meg elõszer, hogy ha beszeknél a kútba, miképpen ismeg
618 Fabul, 90 | mondván: „Szeretõ társom! Mit beszél vala véled a medve, és mit
619 Fabul, 65 | Midõn egymással ekképpen beszélenének, megláták az agarok a macskát
620 Fabul, 73 | dolgot kezdnek egymással beszéleni, melybõl tanácsot vehetsz
621 Fabul, 67 | tõled.” Felelé a róka: „Nem beszélhetek most véled, mert nem akarnám,
622 Fabul, 54 | láss, de keveset higgy és beszélj, ha azt akarod, hogy meg
623 Fabul, 73 | és reggel az Istennel nem beszélnek, és nem imádkoznak õnéki.
624 Fabul, 58 | Bizony, ebbe nem észel.” És betakarítá a magokat az odúba.~ ~ÉRTELME~
625 Fabul, 48 | barlangba, és a pásztor betámogatá a száját valami kórókkal.
626 Fabul, 70 | egy halomra felmászkála betegen a nagy verés miatt. És keservesen
627 Szomak | kankó - kampó, horog; nemi betegség. Heltainál káromló, becsmérlõ
628 Fabul, 71 | egy falu felé, és az utcán betekéntvén, láta négy kecskét egy sütõkemencén
629 Fabul, 99 | mind meglennének, történnék beteljesedni az esztendõnek. És midõn
630 Fabul, 50 | megmondod az igazat: ottan beterik a fejed. Majd minden rendbeli
631 Fabul, 10 | dolgát elvégezte volna, betérvén a mezõi egérhöz, elhívá
632 Fabul, 44 | szarvasnak nagy szarvait, és betévén az ajtót, kiáltani kezdé
633 Fabul, 99 | kegyelmed, hogy az én idõm betölt, és esztendõm immár elmúlt,
634 Fabul, 61 | egész nemzeted soha egy betût nem tanolt. Ve szégyen!
635 Fabul, 69 | szolga egy szekercével, hogy bevágná avval az agyát. De nem találá
636 Fabul, 77 | röpüle, és körmeit erõsen beveré egy báránnak a hátában.
637 Fabul, 77 | megkapá a hollót. Mert annyéra beverte vala a körmeit a báránnak
638 Pre | megmeneködjünk tõle.” És beveték oda a vízbe, és meghala
639 Fabul, 32 | megönnék. Mikoron ez okaért bevettették volna az árokba, ottan reá
640 Fabul, 10 | vendégségbe házához. És hazajutván bevivé egy pincébe, ahol mindenféle
641 Fabul, 32 | megfogák azt a vadászok. És bevivék a városba egy mély és széles
642 Fabul, 53 | begyûltenek volna: a kesselõ bezárá az ajtót, és fogdosni kezdé
643 Fabul, 24 | a gedelecskének, hogy jó bezárná belõl az akolt, és senkit
644 Fabul, 42 | legyen. Mindennek vagyon az õ bibije. Te munkálkoszol, és munkádból
645 Fabul, 36 | keress példákat a szent Bibliába: orrod elõtt naponként elég
646 Szomak | Martinuzzi György (1482-1551) bíboros érsek, Erdély kormányzója.
647 Fabul, 45 | ítílne az õ leheletirõl? Bidös volna-é, avagy nem? Midõn
648 Fabul, 97 | hagyja ottan igyét. Mert a bírák emberek, kiket az adomány
649 Fabul, 71 | pörlettél. Ez okaért légy bíránk, és tégy ítíletet köztünk,
650 Fabul, 97 | ne kérdjen, és nem minden bírára hagyja ottan igyét. Mert
651 Szomak | hadarva mond, szajkózik~birétom - papi sapka~bizelni - bûzölni,
652 Fabul, 70 | Talám doktor vagy, hogy birétomot töttél fel, és kösztyût
653 Fabul, 69 | hátrarándítja magát, de nem bírhat a szamárral. Az ura mind
654 Fabul, 72 | erõtlenségnek miatta nem bírhata véle.” Mondá a gazda a családoknak: „
655 Fabul, 72 | erõtlenségnek miatta nem bírhatnál vélem. És meglátják azt
656 Fabul, 72 | erõtlenségnek miatta nem bírna véle. És mikoron a pásztorok
657 Fabul, 45 | magának szörzeni az õ királyi birodalmának a kezdetiben, és eskivéssel
658 Fabul, 50 | visszafordultság kedig, noha birodalmat vött volt valamennyére azelõtt
659 Fabul, 98 | benne? Pusztaságban lészen birodalmok. Hová marad még az Istennek
660 Fabul, 97 | sajt, de igen nagy, nem bírok véle. Ülj a másik vederbe,
661 Fabul, 70 | immár a kosár. Csak alég bírom. Tálam megérjük vele.” Mondá
662 Fabul, 4 | törvénybe. Ez vallván, mondá a bírónak: „Jó bíró uram! Ez állat
663 Fabul, 71 | a törvény dolgát, mégis bíróvá töttem magamat a kosok közett.
664 Fabul, 99 | való sarcoltatásokkal és bírságokkal, annyéra, hogy teljességgel
665 Fabul, 99 | érzett valahol, és arra jõ a bírságra!” Hallván azt az hispán,
666 Fabul, 96 | nálad vagyon, és amivel bírsz, azt megtartsad és el ne
667 Fabul, 86 | meghala. Ha korost vész, az bírt az elébeli urával, és amint
668 Szomak | ember~pesti pór - beste, bitang pór~PHILOMELE, PHILOMENE -
669 Fabul, 70 | vetek orrodban, mint egy bivalnak, és máshová hojszolgatlak.
670 Szomak | szajkózik~birétom - papi sapka~bizelni - bûzölni, szagolni~bojtorja -
671 Fabul, 90 | megkörülé az embert a földen, és bízelni kezdé, és az orrát a füleihöz
672 Fabul, 99 | nincsen egy jó hispánom, kire bízhatnám a dolgot, hogy ugyan valóba
673 Fabul, 26 | ravaszságába és álnokságába bízik: semmit nem használ véle.
674 Fabul, 56 | merészek, készek mindenre. Igen bíznak erejekbe, és megrakják a
675 Fabul, 90 | avagy az õ ígéretökben bizodalmot vetni. Mert ha a nyavalya
676 Fabul, 37 | Mert az igaz hit és lelki bizodalom mellett szükség a jó lelkiismeret.
677 Fabul, 70 | ugyan, de el nem mégy véle! Bizonnyal kitöltem bosszúmat rajtad.”
678 Fabul, 56 | megszaggatná. Semmi a te bizonságod. De jere énvelem a hárzsáló
679 Fabul, 4 | tanúkat, beállatta elõszer bizonságul egy farkast a törvénybe.
680 Fabul, 34 | hanem féljen és tartson bizontalanságától. Mi keresztyének vagyunk,
681 Fabul, 97 | fel véle?” Felelé a róka: „Bizonyába jeles és igen jóízí sajt,
682 Fabul, 49 | Álljatok meg! Ne menjetek! Mert bizonyával nem jól jártok. Mert még
683 Fabul, 33 | félelembe eljárván, megvárja bizonyos reménséggel az Istennek
684 Fabul, 76 | oroszlán: „No, ne bánkódjál! Bizqny ezennel megállom bosszúdat
685 Fabul, 100| féljetek! Ha a gazda az aratást bízta az õ barátira: nyilván meghiggyétek,
686 Fabul, 35 | meg kezdé rázogatni, és biztatni kezdé a madarakat. És sereget
687 Szomak | fa~az tott - az tény, az biztos~ ~baccalarius (helyesen:
688 Fabul, 34 | azt jelentötték, hogy ne bízzék senki a szerencsének állhatatosságába,
689 Fabul, 22 | töttem néki. És jóltartott, bõ zabot, szénát adott mindenkor.
690 Fabul, 25 | menvén igen esedezék néki, és bocsánatot kére tõle. Felele a kégyó: „
691 Fabul, 12 | felmenj az égbe, és onnég bocsásd alá a csigát, és mikoron
692 Fabul, 67 | veszi, és ismeg álnakat bocsát reájok, hogy azoknak álnakságokat
693 Fabul, 4 | volna. A bíró bizonságra bocsátá ki a pereseket. És midõn
694 Fabul, 24 | az akolt, és senkit be ne bocsátana hon nem létébe. „Mert (úgy
695 Fabul, 36 | lészen náladnál, és azt reád bocsátja, és az által megbünteti
696 Fabul, 41 | engemet, csak éjjelre szabadon bocsátnak; akkoron az udvarba alá-fel
697 Fabul, 96 | engemet tartanod és el nem bocsátnod. Ennek felötte, ha igaz
698 Fabul, 99 | sem jár el benne, amibe bocsátom õket. Kedveznek e pesti
699 Fabul, 68 | nyomorúságokat és Istentõl reájok bocsátott kereszteket békességgel
700 Fabul, 99 | osztogasd reájok; a bõrekbõl bocskorokat metéltess, és nyolc-nyolc
701 Fabul, 65 | delembõl.” Mondá a macska: „Bódog vagy tehát, és jól vagyon
702 Fabul, 43 | midõn a kazdagot látja, nagy bódognak ítíli; de nem veszi eszébe,
703 Fabul, 43 | mondja ama bölcs: „Vaj, ki bódogok volnának a paraszt és szántó
704 Fabul, 99 | prédikátorok a mennyországnak bódogsága felõl, de bár övék legyen:
705 Fabul, 44 | Igen kérközel vala minap bódogságod felõl; de hitván bódogság
706 Fabul, 44 | irigyködünk reád a te nagy bódogságodért. Nincs mit tennünk. Ha a
707 Fabul, 41 | Bátor magadnak tartsad ezt e bódogságos életet, melyet annyéra felmagasztalsz.
708 Fabul, 41 | Ah, szeretõ atyámfia, bódogul vagyon dolgod. Vaj, mely
709 Fabul, 14 | ifjú és erõbe volnék, nagy böcsületbe és tisztességbe valék; mert
710 Fabul, 38 | tartson az Istentõl, és böcsülje az õ szentséges tanácsát,
711 Fabul, 99 | osztogasd nékik. Ím, elettünk a böjt, hozass sós halat, vizát,
712 Szomak | használták~cibere - savanyú böjti leves~cinadoff - finom gyolcs~
713 Fabul, 99 | és az anyja rengeti vala bölcsében. És midõn nem akarna elalonni,
714 Fabul, 50 | szájasokat, hogynem mint a bölcseket és értelmeseket. Ez a visszafordultság
715 Fabul, 75 | ez okaért azokat, hogy a bölcseknek, eszesöknek, vitézöknek,
716 Fabul, 43 | megfogattatik a bölcs az õ bölcsességébe, és az okos megakad az õ
717 Fabul, 3 | veszedelmére jár, az õ áldott bölcsességébõl úgy rendeli azt az igyeközetet,
718 Fabul, 45 | énnékem tudományomra és bölcsességemre nézvén; mert jól tudjátok,
719 Fabul, 31 | hivataljának módját az õ szent bölcsességének általa elintézte, abban
720 Fabul, 65 | ugyan megfogja õket az õ bölcsességes tanácsokban és nagy okoskodásokban,
721 Fabul, 65 | jó ésszel, okossággal, bölcsességgel etc., de azért el ne higgye
722 Fabul, 24 | oktassák, és értelemre és bölcsességre tanítsák: fõképpen az Istennek
723 Fabul, 17 | senki ne ítílje magát igen bölcsnek lenni, és hogy senki tanácsát
724 Fabul, 22 | lemetélte, és idekergötett a bojtorjába, hogy immár éhhel
725 Szomak | bizelni - bûzölni, szagolni~bojtorja - bojtorján, bozót, csalit~
726 Fabul, 22 | Talála egy igen agg lovat a bojtorják közett, hogy ott szunnyadoznék.
727 Szomak | bûzölni, szagolni~bojtorja - bojtorján, bozót, csalit~braszlai -
728 Fabul, 64 | feltött, és a sok tevisek és bojtorjánok közett hordozott, még ide,
729 Fabul, 93 | galagonyateviset, mondá: „Bezzek sûrõ bojtos, tevises bokor vagy, és
730 Fabul, 80 | szederibokorhoz kapott volna, a bokornak tevisei mind bemenének kezébe,
731 Fabul, 59 | mulatni röpüle. És midõn bokorról kõszálra és kõszálról örög
732 Fabul, 75 | kos a komondor bõrével a bokrokon, és azok elszaggaták a komondorbõrt
733 Fabul, 99 | senki nem tér a mi utunkból penitenciára, noha jól tudják,
734 Fabul, 43 | minden benézhet, mind egy boldba, miérthogy farkad nincsen.
735 Fabul, 57 | használának véle? Mint a bolha, mely meg akará terhelni
736 Fabul, 57 | ÖTVENHETEDIK FABULA~A bolháról és tevérõl~Egy balha eluná
737 Fabul, 96 | sírni és jajgatni kezde és bolondsága felõl igen panaszolkodni.
738 Fabul, 97 | erõsen kezde bánkódni és bolondságáról panaszolkodni.~ ~ÉRTELME~
739 Fabul, 74 | fabula jelenti meg annak bolondságát, ki elõbb akar mester lenni,
740 Fabul, 18 | lehetnének. A Jupiter, látván bolondságokat, igen kezdé õket nevetni.
741 Fabul, 18 | és hálaadatlanságokról és bolondságokról panaszolkodni. És midõn
742 Fabul, 99 | Mondá a nemesember: „Vaj bolondságom, mit mûveltél? Ám hallám,
743 Fabul, 33 | igaz hasznaját vöttem az én bolondságomnak! Orvossá töttem magamat,
744 Fabul, 40 | kell bolondoknak! Ez a mi bolondságunknak az igaz jutalma. Miért
745 Fabul, 92 | volna bennünk; de ez a mi bolondságunknak jutalma.”~ ~ÉRTELME~E fabula
746 Pre | szamár, de látod-é, mint bolondultanak meg mindketten.”~Hallván
747 Fabul, 86 | megházasulnak. Ezek nagyobb bolonságot nem cseleködhetnek, és kárt
748 Fabul, 37 | rajtad a farkas, mely igen bolygatja és szaggatja a juhokat,
749 Fabul, 12 | volna, melyet senki meg nem bonthatna. Azonközbe nekiröpüle egy
750 Szomak | fürkészõ~ ~zemes - irha, bõr, bunda~ ~zsibságot - gazságot~
751 Fabul, 99 | a szegény jobbágyoktól a borárolást. Az önnen szõlõvizeket elvévé
752 Fabul, 72 | szomjúhozni kezdene, vén a borban is, és váltig ivék abba.
753 Fabul, 75 | nagy sietséggel a komondorbõrbeli kos. És nagyobban kezde
754 Fabul, 99 | egy sulyok; szép karmazsin bõrbõl csináltat vegyenek, vereset,
755 Fabul, 75 | farkasok a kost a nagy komondor bõrében, és félének tõle, mert ugyan
756 Fabul, 31 | tõled. Megmaradj ez okaért bõredbe, ne fuvalkodjál fel! Lassan
757 Fabul, 34 | tímároknak hámosába behajtják bõredet, és farkad a szitacsinálóknak
758 Fabul, 99 | húst osztogasd reájok; a bõrekbõl bocskorokat metéltess, és
759 Fabul, 18 | gyapjút elnyíri, hanem a bõreket is levonssza, és a ciberét
760 Fabul, 31 | mert ráncos és rettes a bõrem. Ha ez okaért megtartom
761 Fabul, 41 | hogy a csávába vagyon az õ bõrének a helye. Ezért jobb az embernek,
762 Fabul, 18 | engöttek néki, jó, ha nem, bõretökkel füzettek” etc.~ ~ÉRTELME~
763 Fabul, 72 | váltig ivék abba. Midõn a boritaltól megzajosult volna a feje,
764 Szomak | büntet~ ~ÜSZÕ - még nem borjazott, fiatal tehén~ ~vadIt quomodo
765 Fabul, 73 | még berekesztve vagyon a borjú. Maga a szomszédság készen
766 Fabul, 86 | egybe, mert a tehén- és borjúhús nem fõ meg egyaránt. Onnég
767 Fabul, 70 | igen jóllaktam bárányokkal, borjúkkal és disznókkal. Ki ördeg
768 Fabul, 96 | hogynem mint három kevér borjút adnék ajándokba tenéked.”
769 Fabul, 70 | elhordotta báránytokat, borjútokat és mennyé nagy kárt tött
770 Szomak | hamvára~hámos (hamus) - bõrkikészítéshez használt lúg~hárzsál - vetekedik,
771 Fabul, 73 | darab könyerek és maradék borok vannak. Mosatlanok a tálok,
772 Fabul, 100| vetik be a földet, és mint boronálják be, tehát nyilván jó gabonája
773 Szomak | bozót, csalit~braszlai - boroszlói~ ~caprak - cafrang, cifraság,
774 Fabul, 99 | égetett bort égettete a borsöprébõl, és azt is a szegény jobbágyoknak
775 Fabul, 53 | löveldözni. Ha nem ehetel igen borsost és gyömbérest: találsz sót,
776 Fabul, 23 | de minket ídes mézzel, borssal, szekfûvel és minden drága
777 Fabul, 41 | lehetek igen kevér, és noha borzas a hátom, noha éhséget szenvedek
778 Fabul, 63 | jámboroké vagyok.” A róka bosszonkodni kezde, és elsõ lábaival
779 Fabul, 11 | tetõled semmit.” A róka bosszonkodni kezde, és elmenvén apró
780 Pre | ártani, senkit nem akartam bosszontani, senkit is megküsebbíteni:
781 Fabul, 57 | tehetnének; és gyakorta meg is bosszontják a bölcs embereket, mintha
782 Fabul, 98 | Istennek kemény haragja és bosszúállása. Jaj, mond az Isten, annak,
783 Fabul, 76 | elnyomodja vala, és egyéb sok bosszúságokat mûvele rajta. Az emberke
784 Fabul, 66 | álnaksággal, ártalmassággal és bosszúságra ûzõ méreggel. Annak ha adod
785 Fabul, 76 | elmegyek, és errõl e nagy bosszúságról bosszút állok.” Mondá az
786 Fabul, 22 | tud egyébbel, hanem csak bosszúval és hálaadatlansággal minden
787 Fabul, 74 | nékifutamodnának pálcákkal és botokkal, és eszébe vennéje, hová
788 Fabul, 76 | emberke mutata néki egy nagy botot, egy fejszét és egy hegyes
789 Szomak | szagolni~bojtorja - bojtorján, bozót, csalit~braszlai - boroszlói~ ~
790 Fabul, 29 | ártatlansággal és alázatossággal jó a búcsú etc.~
791 Fabul, 71 | Mely igen szentséges és búcsús hely ez? Ereklés ez a fa:
792 Fabul, 86 | kimegyen, posszogással vészen búcsút tõled. Ez okaért végy ifjat,
793 Fabul, 51 | állapatban volna az õ dolgok. Budában nem volna török basa. De
794 Fabul, 50 | beszédû. És addig járának és búdosának, hogy végre Majomországba
795 Fabul, 97 | ökrökkel. És midõn té s tova búdosnak vala a barázdából, erõsen
796 Fabul, 76 | emberke miatt el kelle onnég búdosnunk.” Mondá az ifjú oroszlán: „
797 Fabul, 76 | dolog, hogy egy oroszlán búdosóban essék egy perentel miatt.
798 Fabul, 75 | helyre, ahol elejtötte vala a büdest, és mondá néki: „Minek mondanád
799 Szomak | túrOs - feltört~ ~urkoz - büntet~ ~ÜSZÕ - még nem borjazott,
800 Fabul, 20 | költöttenek volna a héjához. És a büntetésnek neve alatt meg kezdé fogni
801 Fabul, 64 | malum a domo ingrati. Hogy a büntötés és a veszedelem el nem távozik,
802 Fabul, 32 | az Isten szüntelen való büntötéssel megbüntöti mind a hálaadatlant,
803 Fabul, 18 | igaz ítíletibõl meg tudja büntötni, hogy ahol keszeg után nyúl,
804 Fabul, 79 | és undok állat vagy, és bujaságodnak nincsen vége. Nem gondolsz
805 Fabul, 44 | lészen. Mert ez mindenüvé bújik, és minden szurdékot kikeres.”
806 Fabul, 44 | kedig subicának való. De bújjatsza amoda a széna alá! Tõlünk
807 Szomak | penitencia (pönitencia) - bûnbánat, vezeklés~perentel, PERENTÖLKE -
808 Szomak | fürkészõ~ ~zemes - irha, bõr, bunda~ ~zsibságot - gazságot~zsubica -
809 Fabul, 68 | farkas uram! Bizony vallom bûnemet! Nem jó cseleködtem, hogy
810 Fabul, 4 | okaért szegények mindenha bûnesek, és oda kell füzetniök a
811 Szomak | döngölésre használt nehezék, bunkó. Régen mosáskor a ruha verésére
812 Fabul, 68 | ekképpen vége lészen a sok bûntétölnek.” És megfojtá s megevé.~ ~
813 Fabul, 98 | reáment volna, ottan reája burítá a madarász a hálót, és megfogá
814 Fabul, 11 | hangya: de meg tud azért búsulni.~
815 Fabul, 99 | pokocsából. Ki tudja, miért búsult meg ez agebné?” Felelé az
816 Fabul, 82 | vagyon, noha gyakorta nagy bút és kárt vallottam.~
817 Szomak | szurdék - sõtet sarok, zug, búvóhely~szuszék - gabona vagy liszt
818 Fabul, 100| és mind elvárá barátit a búzaaratásra, míglen immár a nap igen
819 Fabul, 100| raka a szántófölden való búzában. És midõn monyait ülte volna
820 Fabul, 100| Eszesek legyetek, és a búzából ki ne menjetek! Maradjatok
821 Szomak | birétom - papi sapka~bizelni - bûzölni, szagolni~bojtorja - bojtorján,
822 Fabul, 15 | hogy balhát szerezzen, és bûzt tegyen a házba.” Látván
823 Fabul, 75 | elszalasztaná a gonosz bûzûbe. És inkább futni kezde.
824 Szomak | braszlai - boroszlói~ ~caprak - cafrang, cifraság, sallang~cato -
825 Szomak | csalit~braszlai - boroszlói~ ~caprak - cafrang, cifraság, sallang~
826 Fabul, 34 | aranyas fékkel és bársonyos caprakkal, talála egy megterhelt,
827 Fabul, 34 | szép aranyas, bársonyos caprakot? Mit használsz immár ama
828 Szomak | ben, alvinci kastélyában, Castaldo császári tábornok meg nem
829 Fabul, 34 | a kevély ember elhagyá a célt, és felebarátját megutálja,
830 Szomak | olvasmányként használták~cibere - savanyú böjti leves~cinadoff -
831 Fabul, 18 | bõreket is levonssza, és a ciberét bor janánt méreti. Istennek
832 Fabul, 27 | tud, hogynem õ. Nem efféle cifrálásba áll ez okaért a nemesség.
833 Fabul, 28 | megékösíté. És midõn szépen felcifrálta volna magát, megutálván
834 Szomak | kapzsi~kopogó - utalás a cifrán felöltözött asszony kopogós
835 Szomak | boroszlói~ ~caprak - cafrang, cifraság, sallang~cato - Marcus Porcius
836 Fabul, 99 | az világban, szebbek és cifrásobbak ennél. Azok eleget ingerlenek
837 Fabul, 99 | minékünk, és sokat csalt volna cifrázásával a feredõbe.” Felelé az hispán: „
838 Fabul, 99 | városokban: holott efféle cifrázással és felségödnek szolgálat
839 Fabul, 35 | csavarogjon alá-fel, mert afféle cigánságnak hitván hasznája vagyon.
840 Fabul, 66 | gondolj véle; te olyanokkal cimborálkodjál egybe, kiknek ismered természetöket,
841 Szomak | felöltözött asszony kopogós sarkú cipõjére~koporit - kuporgat, kaparint,
842 Szomak | cinadoff - finom gyolcs~confirmál - megerõsít~confusio - zavar,
843 Fabul, 63 | hallgass. Mert a hijábavaló csacsogásból nem szokott egyéb jõni,
844 Fabul, 99 | gyönyörûségben és uraságban. Ám sokat csacsognak a prédikátorok a mennyországnak
845 Fabul, 63 | Ó, te gonosz száj! Ó, te csácsogó gonosz száj: mindéltig akarsz
846 Fabul, 11 | megutálá a rókát, mondván: „Mit csácsogsz? Nem gondolok teveled, holott
847 Fabul, 71 | Bátor, jó farkas uram, csakhogy ne siess véle. Mert ketten
848 Fabul, 95 | és arany lúdmonyról~Egy családas jó major ember vala, kinek
849 Fabul, 81 | ember hejába kedvez a gonosz családjának. Mert oly igen megátalkodtanak
850 Fabul, 72 | fösvénséget elhagyják, és az õ családjoknak gondjokat viseljék jó módon,
851 Fabul, 72 | bírhata véle.” Mondá a gazda a családoknak: „Viseljetek gondot a komondorra.
852 Fabul, 37 | lopással, se kóborlással, se csalárdkodjék valaminémû szín alatt. Mert
853 Fabul, 82 | hajthatod. De az ember hiszen a csalárdnak. Efféle kábaság énbennem
854 Fabul, 21 | fabula azt jelenti meg, a csalárdok minemû természetûek legyenek.
855 Fabul, 76 | félni kezde az emberkének csalárdságától, és mondá õ magában: „Igen
856 Fabul, 26 | és minden ravaszságot és csalárdságot hátrahagyván, jámborul
857 Fabul, 45 | egy igen szent és ájítatos csali barát vala, ki igen alázatoson
858 Szomak | bojtorja - bojtorján, bozót, csalit~braszlai - boroszlói~ ~caprak -
859 Fabul, 54 | azt akarod, hogy meg ne csaljanak.~
860 Szomak | Aki könnyen hisz, könnyen csalódik~ ~rabatás élet - dolgos,
861 Fabul, 99 | volna ez minékünk, és sokat csalt volna cifrázásával a feredõbe.”
862 Fabul, 37 | volna a sok kóstat, ottan csapni kezdék. Mondá a róka: „Hagyjatok
863 Szomak | szépen a síp, amíg be nem csapta a mohó madarat~fondál -
864 Fabul, 50 | hízelkedõ beszédû: „Te vagy a császár.” Mondá tovább a király: „
865 Szomak | alvinci kastélyában, Castaldo császári tábornok meg nem gyilkoltatta~
866 Fabul, 11 | fa tûznek sebessége miatt csattogni kezdene, megijede a kesselõ
867 Szomak | csapó - posztóványoló mester~csáva - lúg, bõrt puhító áztatólé~
868 Fabul, 26 | mesteredet. Az agg ravasznak is a csávában megtalálják a bõrét. Azért
869 Fabul, 43 | De a róka hógyagozni és csavaragni kezde az ebek közett, és
870 Fabul, 35 | állhatatos légyen, és ne csavarogjon alá-fel, mert afféle cigánságnak
871 Fabul, 65 | rókát, és té s tova kezde csavarogni az ebek elõtt, és kiáltani
872 Fabul, 34 | Semmi nem lészen a szerencsébõl és történetbõl. Mert
873 Szomak | encebence - haszontalanság, csecsebecse~Eszten - (ösztön, ösztök)
874 Fabul, 18 | okaért eljõvén, megszerencséltötik vala a királyt. És
875 Szomak | szamár, az asszony és a cselédség nem terem gyümölcsöt, csupán
876 Pre | megláták õket az út mellett cselekedõ és munkálkodó emberek, és
877 Fabul, 32 | jótévõk legyenek, minden cseleködetökben arra igyeközzenek,
878 Fabul, 73 | elvivé az eröklét, és úgy cseleködék, miképpen õtet tanította
879 Fabul, 81 | hízelködéssel, ködvezéssel, jó cseleködéssel soha semmi hasznokat nem
880 Fabul, 47 | okosság? Ez okaért jó minden cseleködetben az embernek eszesnek lenni.~
881 Fabul, 60 | fogva az õ ítíletiben és cseleködetiben megmutatta. A hatalmasokat,
882 Fabul, 52 | gondolj avval, hogy emberek jó cseleködetit visszamagyarázzák. Midõn
883 Fabul, 71 | oly dolgokhoz kezd és oly cseleködetökbe avatja magát, melyek sem
884 Pre | találhatom a módot, hogy úgy cseleködhessem, hogy az embereknek tessék.”
885 Pre | hogy senki kedvekre nem cseleködhetik semmit; de mindazáltal nem
886 Fabul, 86 | Ezek nagyobb bolonságot nem cseleködhetnek, és kárt nagyobbat magoknak
887 Fabul, 61 | legyen foglalatos, és azt cseleködje, amit az Isten néki meghagyott
888 Fabul, 73 | akkoron megmondom, mit cseleködjél avval.” És elméne a vén
889 Fabul, 62 | egynyíhány napig ekképpen cseleködnék, és alá-fel morálna, eljöve
890 Fabul, 20 | galombokat, mint kik nem jól cseleködtenek volna evvel, hogy megvádolták
891 Fabul, 40 | vághatna véle. Jaj, bolondul cseleködtünk!”~ ~ÉRTELME~E fabula arra
892 Fabul, 36 | bennek. Szinte ezenképpen cseleködünk mi is: az Isten szömünk
893 Fabul, 35 | ember csöndes legyen, és jól cseleködvén, hitében és fogadásában
894 Fabul, 44 | és nyomorúságos, de azért csendesség, békösség és nyugodalom
895 Fabul, 28 | És hadd el a kevélységet. Csendességben és alázatosságban maradj
896 Fabul, 51 | Elõszer, hogy jámbor és csendességes életûek legyünk, és senkit
897 Szomak | lúg, bõrt puhító áztatólé~csepke - apró~csere - cserje~csörc,
898 Fabul, 99 | az egregiusokat is elegy csepkékkel.” Mondá Luciper: „Nem gondolok
899 Fabul, 34 | vagyok, de ugyan azért nem cserélnék véled. Bezzeg hitván és
900 Fabul, 44 | nyomorúságos állatok lévén, meg nem cserélnénk véled. Bizony ide nem jó
901 Szomak | áztatólé~csepke - apró~csere - cserje~csörc, csörsz - csõsz, õr~
902 Fabul, 12 | csigáról~Egyszer egy nagy csiga kérköszik vala az õ kevélségében,
903 Fabul, 88 | megtalálhatni a szép gyöngyeket a csigáknak házaiban.” Maga õ maga sem
904 Fabul, 12 | égbõl alászálla.~ ~ÉRTELME~A csigán ezt tanoljad, hogy ha az
905 Fabul, 12 | tetõled, mert igen kemény a csigának a háza. De tanácsot tudnék
906 Fabul, 12 | kesselérõl, varjúról és csigáról~Egyszer egy nagy csiga kérköszik
907 Fabul, 99 | sírás, jajgatás és fogoknak csikorgatása. Jaj minékünk, bolondoknak,
908 Fabul, 24 | Hallván ezt a farkas, fogait csikorgatván elpironkodék onnég.~ ~ÉRTELME~
909 Fabul, 17 | hogy se tõrt, se hálót ne csinálhassanak. Az én tanácsom szerint
910 Pre | tetszik, ottan üljenek le, és csináljanak jobbat. Én bizon nem irillem.~
911 Pre | melyeket minden fabula mellé csináltam, és utánavetöttem. Senkinek
912 Fabul, 99 | sulyok; szép karmazsin bõrbõl csináltat vegyenek, vereset, vékont,
913 Fabul, 57 | ÉRTELME~A bölcs e fabulával csípi a perenteleket és amaz apró
914 Fabul, 59 | szegénségen, és untalan csípik, mellyesztik, nyúzzák, róják,
915 Fabul, 91 | égbõl nézem az Istennek csodáit a földen nagy gyönyörûséggel
916 Fabul, 16 | Úristen csodálatos az õ csölekedetiben: ki gyönyörködik az alázatosoknak
917 Fabul, 35 | hozzája. Ez okaért az ember csöndes legyen, és jól cseleködvén,
918 Fabul, 65 | macskának: „Pokol hozá ide. Egy csöppet sem örülek az õ idejövésekért.
919 Fabul, 98 | hajts is el ez okaért a csörcet. De az Isten sem siet, sem
920 Szomak | apró~csere - cserje~csörc, csörsz - csõsz, õr~csusszolás -
921 Fabul, 4 | és oda kell füzetniök a csörszet. Egy pokolba mind elfér,
922 Szomak | alít - vél, gondol~Apol - csókol~apelláció - megszólítás,
923 Fabul, 29 | asszonyi állatok mint veszik csókolásodat? Bezzeg kelletlen és utálatos
924 Fabul, 16 | És megrágá a köteleknek a csomójokat, és ottan megódának egymástól.
925 Fabul, 71 | valót, és minden oldala csontjai porcognának belé, hogy ottan
926 Fabul, 100| leszen, hogy minden oldala csontját megszámlálhatnád. Ismeg:
927 Fabul, 73 | szomszéd, és vén fel egy csontocskát a földrõl, és egy zemesbe
928 Szomak | vajmi~vász - madárijesztõ, csontváz~vecsernye - esti ájtatosság,
929 Fabul, 74 | disznókat a faluból nagy csoportokkal. És látván azokat a Lupesco,
930 Fabul, 62 | mindnyájan elfutamának csoportonként, ki amoda, ki imide, és
931 Fabul, 74 | Ídes fiam, ám a ménescsordát hajtják ki a faluból.” Felelé
932 Szomak | cserje~csörc, csörsz - csõsz, õr~csusszolás - feldörzsölés~
933 Fabul, 32 | menvén a farkával kezde csóválni, és reá szökelvén nyalogatni
934 Fabul, 34 | kis idõ múlva ott alatt csügg. Ismeg egy szüzet írtanak
935 Fabul, 74 | igen kevér lónak az orrára csüggelõdék, erõsen egybeharapván a
936 Fabul, 43 | ennyi sok mevetéstõl és csúfolástól.” Mondá a ravasz: „Vaj nem!
937 Fabul, 75 | olyformán?” Felelé a kos: „Csak csúfságban mûveltem.” Mondá a farkas: „
938 Fabul, 75 | néki: „Minek mondanád ezt? Csúfságból esött-é ez? Nem kicsin ijedtségbõl
939 Fabul, 75 | hogy másszor hátrahagyod a csúfságot.” És hozzákapván, ledõté
940 Szomak | végén~kapuciom - kapucni, csuklya~kaporcskodni - ágaskodni~
941 Szomak | cselédség nem terem gyümölcsöt, csupán veréssel~ ~janánt - gyanánt~
942 Szomak | csusszolás - feldörzsölés~csûrbálvány - takarmányraktározó épület
943 Fabul, 73 | gyászolokat, a csûrben a csûrbálványokat, a kertben a gyümölcsfákat
944 Fabul, 73 | pajtákban a gyászolokat, a csûrben a csûrbálványokat, a kertben
945 Fabul, 80 | szederirõl~Egy róka beméne egy csûres kertbe, hogy valamit fogna
946 Szomak | temerItatem at scientia cunctationem - A tudatlanság
947 Fabul, 56 | temeritatem: at scientia cunctationem. A tudatlanok, miérthogy
948 Fabul, 25 | embereket meg kezdi utálni, és dacoskodni kezd, és mint a szüldisznó
949 Fabul, 32 | igen éles tevisbe hága. Dagadni kezde a lába és megmérgödni,
950 Szomak | tehetetlen~pecsenés szem - vörös, dagadt szem~penitencia (pönitencia) -
951 Fabul, 32 | pásztor az oroszlán lábába a daganást, ottan eszébe vévé, hogy
952 Fabul, 70 | kezdének sietni a legyek és darázsok, és mardasni és csípni kezdék
953 Fabul, 56 | erejekbe, és megrakják a süeget daru- és strucctollakkal, de ha
954 Fabul, 8 | megmentenéje tõle. Talála egy darura, és mondá annak: „Kérlek,
955 Fabul, 91 | páva vendégségbe híva egy darut. És mikoron immár jóllaktanak
956 Fabul, 43 | ne legyen, és felfuvalkodásból a szegént meg ne utálja.
957 Fabul, 76 | szégyenbe bekever. Tudod a Dávidnak és Góliátnak históriáját.
958 Fabul, 76 | megutálá a szegény perentelt, Dávidot, de azért ugyan meggyõzeték
959 Fabul, 66 | kölesed. Bizony igen megszakadazott a subád. Igen kidöllyedett
960 Fabul, 32 | elejbe vivé azt, és megajándékozá õtet véle, hogy megengesztelnéje
961 Fabul, 71 | hogy beavassam a malacokat? Deákol sem tanoltam soha, mégis
962 Szomak | zsoltárnak mintegy felét ~decretum - rendelet, törvénykönyv~
963 Fabul, 55 | szarvaink vannak. Ha eljõ, úgy deffentjük az oldalát, hogy mind elhányja
964 Fabul, 99 | Nem tudod-é, min maradsz a dekrétom szerént, miérthogy nemesembert
965 Fabul, 99 | és ítílímestereddel; más dekrétoma vagyon annak, aki elejbe
966 Fabul, 99 | hispán: „Nem gondolok a te dekrétomoddal és ítílímestereddel; más
967 Fabul, 34 | szégyenbe ejti, mint itt a nagy délceg lovat. Ki-ki mind eszébe
968 Fabul, 65 | megszabadíthatnám magamat avval a veszedelembõl.” Mondá a macska: „Bódog
969 Fabul, 92 | vala közünkbe, bizony gyõzedelmet nem vöttél volna rajtunk.
970 Fabul, 99 | ha a pestiek szombaton délután és vasárnapon magoknak szántnak,
971 Szomak | kiváltság, elõjog~puppenever - denevér~ ~quid habes, quod non ACCEPISTI? -
972 Fabul, 71 | lapickák megnyomák õtet a deszkás fenékhöz, annyéra, hogy
973 Fabul, 43 | mesterségödet és bölcsességedet! Meneködjél meg immár ezektõl!
974 Fabul, 70 | bemegyek a faluba, és egy dézsát lopok, és kiszedek a halakban.
975 Szomak | kétszínû~benedicere - dicsérni, megáldani~bene veritis,
976 Fabul, 96 | dicsíretet mondani, mondván: „Dicsírem az én Istenemet, ki rólam
977 Fabul, 50 | igen tetszik vala néki a dicsíret. És meghagyá, hogy drága
978 Fabul, 50 | ajándékokkal megajándékoznák a dicsíretért, és elbocsátanák békével.
979 Fabul, 13 | sajtért tötte volna a szép dicsíreti orációt.~ ~ÉRTELME~Vedd
980 Fabul, 13 | hallottam.” A holló igen örüle e dicsíretnek, és elhivé magát; és hogy
981 Fabul, 1 | midõn a szép török lovat dicsírik volt elõtte: „Bizony szép
982 Fabul, 13 | sarut. Mert azok, kik igen dicsírnek tégedet, nem szeretnek;
983 Fabul, 45 | annak elõtte hízelködésbõl dicsírte vala az oroszlánnak leheletét,
984 Fabul, 38 | veszedelmemre volt, azt dicsírtem és felmagasztaltam. Jaj,
985 Fabul, 12 | hidd magadat. Mert e világi dicsõség nem állandó. Az Isten gyûlöli
986 Fabul, 14 | Bezzeg hiába volt minden dicsõségem. No, csak békösséggel kell
987 Fabul, 56 | kérködni. Mert ha egynyíhány dió vagyon a zsákban, nagyobban
988 Szomak | fructum nisi VAPULENT - A diófa, a szamár, az asszony és
989 Fabul, 79 | Mondá a macska: „No, a te disputálásodnak nincsen vége. Eleget felelsz
990 Szomak | slógos - islóggal, fémpikkely díszítéssel kirakott~sOhajt - sajt~sörpöne -
991 Fabul, 70 | mennyé nagy kárt tött a disznócsordába. Avval meg nem elégöszik,
992 Fabul, 62 | gyermekdid vadkan lakék egy disznócsordában. És az eluná magát köztek.
993 Fabul, 62 | kezdé vinni. Talála véle egy disznócsordára. Látván azt a vadkan, megismeré
994 Fabul, 74 | Lupesco: „Nem kedvelem a disznóhúst. Igen sok sörtéje vagyon,
995 Fabul, 70 | bárányokkal, borjúkkal és disznókkal. Ki ördeg vitt erre, ó,
996 Fabul, 66 | napestig mind rajta jár a disznókon, és senki egyet sem szól
997 Fabul, 62 | gyermekdid vadkanról, a disznókról és bárányokról~Egy gyermekdid
998 Fabul, 30 | Éten-étszaka kerenged a disznóólakat. És ha semmi nem fér fogadra,
999 Fabul, 81 | fructum nisi vapulent. A diúfa; szamár, gonosz asszonyember
1000 Fabul, 10 | kezdé ott tartani makkal, diúval, árpával etc., annak utána
|