1482-becsu | beerh-diuva | divat-erdos | erdov-folyo | fonal-haszn | haszo-jarha | jarna-kijut | kikap-levon | libeg-megme | megmo-nekit | nekun-porlo | pohar-szere | szeri-tizen | toban-visel | vissz-zugod
Rész, Fabula
4509 Fabul, 50 | és dücsõséges állapatját megmondani.” Hallván azt a király,
4510 Fabul, 76 | itt, és igen okos volnál. Megmondja vala, hogy így fognék járni,
4511 Fabul, 59 | bosszút a szegényekért. Mint megmondotta: Ne bántsátok a szegényeket,
4512 Fabul, 69 | Bizony, így vagyon, amint megmondottad! Nincsen vége az én munkámnak,
4513 Fabul, 70 | gyapjút szokta a patakba megmosni. Lopd el azt, és hozd ide.
4514 Fabul, 60 | a nagyakarók ellen, hogy megmutatná, mint járnak azok, kik kevélyek,
4515 Fabul, 94 | szomorúságot és bánatot megmutatván. És ehhöz találkozék egy
4516 Fabul, 69 | minekutána mindent nagy hívséggel megmûveltem, ottan nagy pálcákkal füzetnek
4517 Fabul, 22 | volna. Annak utána, hogy megnehezedém, a szekérbe befogata. Ott
4518 Fabul, 74 | én gondot viselek reá, és megnevelem, és sok tudománra tanyítom,
4519 Fabul, 13 | dücsõséget és dicsíretet. Megnézd a lábodnak kaptáját: ne
4520 Fabul, 98 | Odamenvén a rigó, hogy megnézegötné a madarásznak épiletit,
4521 Fabul, 33 | oroszlán, hogy hozzálátna, és megnézögetné a sérelmét. Ottan a ló hertelen
4522 Fabul, 74 | amoda a dombra, és onnég megnézzed mesterségemet. Ezennel igen
4523 Fabul, 51 | a vadászhoz. És a vadász megnyergelé, és féket vete fejébe és
4524 Fabul, 35 | négylábú lelkes állatok megnyernék a viadalt. Minek okaért
4525 Fabul, 35 | mint azokhoz, kik immár megnyerték volna a dolgot. Íme tehát
4526 Fabul, 69 | nagy tisztesség, melyet megnyertél. Bezzek jeles vitéz vagy,
4527 Fabul, 71 | ugyanazon fára, hogy azt megnyesnéje. És midõn mind meghallotta
4528 Fabul, 13 | szólhatna. És midõn a száját megnyitná, kiesék a sajt a szájából.
4529 Fabul, 73 | Mondá a vén szomszéd: „Megnyitottad-é az öreklét?” Felelé az ifjú: „
4530 Fabul, 71 | alá vivé, és a lapickák megnyomák õtet a deszkás fenékhöz,
4531 Fabul, 2 | ártatlanokat minden ok nélkül megnyomorítják. Dühös nevet költnek az
4532 Fabul, 62 | az éh lator farkas igen megnyomorított. Bezzeg immár megészen vala,
4533 Fabul, 34 | megállotta terajtad. Noha szegény megnyomorodott terhõhordó állat vagyok,
4534 Fabul, 99 | annyéra, hogy teljességgel megnyomorodtanak vala a szegény jobbágyok
4535 Fabul, 96 | szép almafa alatt, hogy ott megnyugodnék. Jöve egy igen szép madárka
4536 Fabul, 16 | kell az okaért mindjárást megnyúzni. Mert az Úristen csodálatos
4537 Fabul, 16 | köteleknek a csomójokat, és ottan megódának egymástól. És az oroszlán
4538 Fabul, 14 | a tulok, éles szarvaival megöklelé az oroszlánt. Midõn a szamár
4539 Fabul, 71 | kosok menni, és egyszersmind megöklelék nagy sebességgel a farkast,
4540 Fabul, 76 | méglen valahol tõrben ejt és megöl.” Felelé az gyermekdid oroszlán: „
4541 Fabul, 45 | nem volna büdes, így is megölé és megövé. Végre megkérdé
4542 Fabul, 80 | hozzákapál, megfogád és kegyetlen megöléd. Ez okaért vedd jó néven
4543 Fabul, 2 | költnek az ebnek, csak hogy megölhessék. Vagy ötte meg a hájat,
4544 Fabul, 29 | kikergöthessen belõle és megölhessen. Arra való a sok legyezõ,
4545 Fabul, 23 | ember kergetné, megverné és megölné, holott õk senkit nem bánta
4546 Fabul, 44 | ha itt megtalálnak, ottan megölnek: holott semmire nem vagy
4547 Fabul, 23 | mindnyájan egyszersmind megölnék magokat a vízbe. Elkezdenek
4548 Szomak | filiszteusok elleni háborúban megölte Góliátot. Elõbb Júda, majd
4549 Fabul, 32 | oroszlánok megszaggatnák és megönnék. Mikoron ez okaért bevettették
4550 Fabul, 79 | megéhezött volna, a kert megött megfoga egy kakast, és mellyeszteni
4551 Fabul, 70 | eleven. Midõn a róka azt megötte volna, és csak a farka volna
4552 Fabul, 71 | sem vetöttem reá, és addig megöttem. Mely szép bevarrott hájat
4553 Fabul, 87 | És mihelt sírnak, ottan megója magát a férfiú; mert akkoron
4554 Fabul, 20 | sokkal erõsb a héjánál, ez megoltalmazhat minket.” Az ölyü
4555 Fabul, 72 | gyûlölni, és nemhogy kártól megoltalmaznák, hanem inkább kárt tésznek.
4556 Fabul, 4 | ügyeket forgatni, sem magokat megoltalmazni, mind törvénybe s mind törvény
4557 Fabul, 65 | legyen veled, õ vezéreljen és megoltalmazzon. És becsüljed az õ szent
4558 Fabul, 61 | talpára írta meg nevemet: ott megolvashatod, ha igen kévánod.”
4559 Fabul, 61 | eszvérnek a lábát, és hogy megolvasná a nevét. De az eszvér úgy
4560 Fabul, 68 | és hosszú szakálloddal megondokítod? Eleget berbetéltél és gyóntál:
4561 Fabul, 35 | Isten gondot visel reája, és megõrizi, meg is oltalmazza. Ne keressen
4562 Fabul, 21 | arra táplál, hogy marháját megõrizzem. Menj el ez okaért igen
4563 Fabul, 96 | nékünk adott ajándékokat megõrizzük, és bolondságból azokat
4564 Fabul, 71 | magamat, és a lovat akarám megorvosolni, és a lábából a teviset
4565 Fabul, 7 | oroszlán a szamárnak, hogy megosztanája. A szamár három részre kezdé
4566 Fabul, 12 | kesselõ: „Adj tanácsot, és megosztom a ragadománt veled.” Mondá
4567 Fabul, 50 | megháborodék, haragjába megparancsolá a majmoknak, hogy mindnyájan
4568 Fabul, 8 | Ezt meghallván a daru, megpirula és elméne.~ ~ÉRTELME~E fabula
4569 Fabul, 74 | Úgy szégyellem, hogy ugyan megpirult orcával kell elmennem onnég.
4570 Fabul, 98 | aki prédál! Nyilván ismeg megprédáltatol! De e mostani veszett idõben
4571 Fabul, 99 | sieti a széles világban megprédikáltatni az õ evangéliomát, félek,
4572 Fabul, 29 | azaz a késértötnek és a megpróbálásnak napja eljõ, ottan efféle
4573 Fabul, 15 | két Mátyás közett. A tiszt megpróbálja az embert: Magistratus virum
4574 Fabul, 16 | ottan megszabadulhatsz.” És megrágá a köteleknek a csomójokat,
4575 Fabul, 30 | kezdi õket, és kegyetlenül megrágja s megészi. Ha szegények
4576 Fabul, 16 | kötéseket a köteleken, és megrágom éles fogaimmal azokat, és
4577 Fabul, 56 | Igen bíznak erejekbe, és megrakják a süeget daru- és strucctollakkal,
4578 Fabul, 29 | munkálkoszom, és házamat megrakom éléssel. Annak utána télbe
4579 Fabul, 34 | fohászkodással. Nem sok üdõ múlva megrészegüle a lónak az ura, és a szép
4580 Fabul, 72 | Hazamenvén a pásztorok megrnondák a gazdának, mondván: „A
4581 Fabul, 12 | kõsziklára, és midõn a héja megromlott volna, hozzákapa a varjú,
4582 Fabul, 98 | esztelen kegyetlenségbõl megrontják a szegény alatta valókat,
4583 Fabul, 60 | dölyfeseket és kegyetleneket megrontotta és elvesztötte: de az együgyûeket
4584 Fabul, 14 | nekimenvén, az utoljával megrúgá az oroszlánt. Az oroszlán
4585 Fabul, 58 | inniok és müvel magokat megruházzanak. Hanem hogy az õ alatta
4586 Szomak | kihasadni ~megkeserül - megsajnál, megszán ~megsperköl - megspékel,
4587 Fabul, 80 | és erõsen megsérték és megsebesíték a kezét, és megtekéntvén
4588 Fabul, 80 | viszontag megsértötted és megsebesítötted a kezemet. Nem jámborság
4589 Fabul, 40 | Mert ha te istenes lévén, megsegéted, és jól tész véle, netalántám
4590 Fabul, 42 | fejedelmednek, pásztorodat megsegíted etc. De ha azoknak nyughatatlansága
4591 Fabul, 41 | foglalatos, az emberi társaságnak megsegítésére és hasznájára, hogynem mint
4592 Fabul, 58 | adományokkal, és a szegényeket is megsegíthessék alamizsnájokkal. Mert, mint
4593 Fabul, 61 | az apám.” Mondá a róka: „Mégsem azt kérdezem; hanem ki neved?”
4594 Fabul, 80 | bemenének kezébe, és erõsen megsérték és megsebesíték a kezét,
4595 Fabul, 35 | állatoknak hátait, és szömeket megsérteni, annyéra, hogy hátat adnának
4596 Fabul, 80 | hozzád, de te viszontag megsértötted és megsebesítötted a kezemet.
4597 Fabul, 33 | tanolta. Mert nyilván végre megsiratja nagy lelki fájdalommal az
4598 Szomak | megsajnál, megszán ~megsperköl - megspékel, megtûzdel ~megszardod -
4599 Szomak | megkeserül - megsajnál, megszán ~megsperköl - megspékel, megtûzdel ~
4600 Pre | is melléje töttem, melyet megsperköltem és megékösítöttem szent
4601 Fabul, 62 | nagyon megköszené nékik a megszabadítást, mondván: „Bezzeg az éh
4602 Fabul, 65 | és mindenik olyan, hogy megszabadíthatnám magamat avval a veszedelem
4603 Fabul, 72 | farkast, és a kevér báránt megszabadította volna szájából, de esztevérségnek
4604 Fabul, 99 | valami módot találhattok a megszabadulásunknak.” És szóla a nemesember
4605 Fabul, 16 | fogaimmal azokat, és ottan megszabadulhatsz.” És megrágá a köteleknek
4606 Fabul, 56 | ülne az emberen, és azt megszaggatná. Semmi a te bizonságod.
4607 Fabul, 32 | vetni, hogy az oroszlánok megszaggatnák és megönnék. Mikoron ez
4608 Fabul, 66 | költ kölesed. Bizony igen megszakadazott a subád. Igen kidöllyedett
4609 Fabul, 70 | zúgolódjál, mert nyilván megszakad a subád!” Elméne a róka
4610 Fabul, 45 | volna: ottan hozzákapván, megszakasztja vala azt, és megészi vala.
4611 Fabul, 100| hogy minden oldala csontját megszámlálhatnád. Ismeg: mitõl zsírodik igen
4612 Szomak | megkeserül - megsajnál, megszán ~megsperköl - megspékel,
4613 Fabul, 68 | farkas: „Jól vagyon, ha megszánod-bánod, az Isten megbocsátja, és
4614 Fabul, 79 | tojnak a tyúkok, és igen megszaporodnak.” Mondá a macska: „No, a
4615 Fabul, 73 | Áldott dolog volt. Igen megszaporodott ez esztendõbe minden marhám.
4616 Fabul, 58 | magokból a szélre, hogy megszárasztanája õket. Talála odajönni egy
4617 Fabul, 73 | Ismeg a bölcs: A rest kéz megszegényít. A munkálkodó kéz megkazdagít.
4618 Fabul, 39 | azokkal, vádolván õket, hogy megszegték volna a frigyet a farkas
4619 Fabul, 29 | kérkedõ és magahányó vitézek megszégyenülnek, mert lebocsátják szárnyokat.
4620 Fabul, 32 | a városba. Az ítílötben megszentenciázák, müvelhogy az árokba kellene
4621 Fabul, 18 | félelemmel ez okaért eljõvén, megszerencséltötik vala a királyt.
4622 Fabul, 38 | megtekéntötte volna, megutálá és megszidá azokat. „Vaj (úgy monda)
4623 Fabul, 69 | ezen az úton. Az uram is megszidalmazna érötte, mondván: Ím az undok
4624 Fabul, 25 | kezdé utálni a kégyót. Sõt megszidogatá a kégyót, és hozzá vága
4625 Fabul, 16 | elbocsáttál. Én is ahhoz képest megszömlélem a kötéseket a köteleken,
4626 Fabul, 36 | kóborlókat. De mégis eljárunk a megszokott gonoszságba, és nem tudjuk
4627 Szomak | Apol - csókol~apelláció - megszólítás, hivatkozás, fellebbezés~
4628 Fabul, 100| okaért még ma elmenj, és megszólítsad a mi barátinkat, és hídd
4629 Fabul, 71 | észem, mert igen sós: igen megszomjúhoznám utána.” És elhagyá a szalonnát.
4630 Fabul, 68 | kõszikláról. És miérthogy igen megszomjúhozott vala, mindjárást a vízre
4631 Fabul, 35 | egymással. Midõn ez okaért megszûnt volna a had, a madarak megidézék
4632 Fabul, 42 | megtölteni. Ennek okaért megszûnünk, és tovább nem dolgozunk,
4633 Fabul, 88 | jelenteném meg, miképpen megtalálhatni a szép gyöngyeket a csigáknak
4634 Fabul, 37 | igaz ítíleti, és ugyanottan megtalálja a jámbor héss a kárt és
4635 Fabul, 44 | helyre jöttél. Mert, ha itt megtalálnak, ottan megölnek: holott
4636 Fabul, 88 | vala, hol kellene azokat megtalálni. Mondá a kösselõ: „Ím én
4637 Fabul, 51 | hol vagyon, és ha szinte megtalálom, nem áll meg, és nem lõhetem,
4638 Fabul, 42 | Ha kilemben akarta volna, megtalált volna tégedet is, és más
4639 Fabul, 45 | kalastrom kolcsát. Immár megtaláltam, és kezembe vagyon: nem
4640 Fabul, 76 | Ezennel megállom bosszúdat. Megtanítom a lator perentelt, hogy
4641 Fabul, 73 | azt a módot, hogy én is megtanolhassam, mert nyavalyásul vagyon
4642 Fabul, 65 | õ szent igéjét, és abból megtanoljad az õ ismeretit, és bízzál
4643 Fabul, 24 | vegyék és megfogadják. Idején megtanolják a keresztyéni tudománnak
4644 Fabul, 92 | vagyunk. Minden lelkes állat megtanoljon tõlünk, hogy álnakságos
4645 Fabul, 65 | egyetlenegy fára való hágást megtanoltad volna, bizony többet használtál
4646 Fabul, 74 | gondod vagyon errõl? Én megtanoltam, s tudom. Jere ez okaért
4647 Fabul, 76 | De jó oskolában jöttél, megtanyítlak, hogy másszar otthon ülsz.”
4648 Fabul, 45 | megítélték volna a vizeletét, és megtapogatták volna az elsõ lábán a pulzust,
4649 Fabul, 90 | miérthogy az ember erõsen megtartja vala leheletét, elhagyá
4650 Fabul, 96 | vagyon, és amivel bírsz, azt megtartsad és el ne bocsássad. Harmadik:
4651 Fabul, 38 | elhinni. De midõn lábait megtekéntötte volna, megutálá és megszidá
4652 Fabul, 80 | megsebesíték a kezét, és megtekéntvén a kezét, mondá: „Hamis gonosz
4653 Fabul, 95 | egyet-egyet tojnék, hanem megtekeré a lúdnak a nyakát, és egy
4654 Fabul, 59 | vonsszák fakót. Ha annak utána megtekinted õket, tehát együtt megemésztöttenek,
4655 Fabul, 33 | Példákat hozhatnánk elõ. De megtekintsed csak e mostani világot,
4656 Fabul, 34 | bársonyos caprakkal, talála egy megterhelt, fáradott szegény szamárt
4657 Fabul, 96 | egynémelykor munkájától megtért volna, beméne a szénakertbe,
4658 Fabul, 74 | megeszem bennek, nem gyõzem megtisztítani a sok sertõktõl.
4659 Fabul, 61 | szándékját, hanem odaméne, hogy megtisztítaná az eszvérnek a lábát, és
4660 Fabul, 32 | tevis is. És midõn a sebet megtisztította volna, valami bárányfaggyút
4661 Fabul, 71 | be õket, mert annak utána megtisztulnak, és meg nem fertelmeztötel
4662 Fabul, 92 | mondá az: „Ó, te álnaksággal megtölt fenevad, mely igen megcsaltál
4663 Fabul, 42 | nem gyõzik õtet mindenha megtölteni. Ennek okaért megszûnünk,
4664 Fabul, 62 | egyült alá esel onnég, és megtörik az orrod. Mert mihelt kívánni
4665 Fabul, 22 | tisztességgel mondván) az alfelét megtörli véle. Ez e világnak jutalma
4666 Szomak | fondál - alapít~forbotlani - megtorolni, bosszút állni~fráter györgy -
4667 Fabul, 65 | legnagyobb mesterség. Ha ezt megtudjuk, tehát bátor kérködjünk.
4668 Szomak | megsperköl - megspékel, megtûzdel ~megszardod - bemocskolod,
4669 Fabul, 36 | és lassan felnyúlván a fa megül, nyakába veté az urkot az
4670 Fabul, 34 | általszektetvén egy árkon, megüté a ló az inát, és elsántula
4671 Fabul, 35 | És mikoron egynyíhánszor megütköztenek volna, meglátá a puppenever,
4672 Fabul, 56 | oroszlánnal, az oroszlán megütte az egyik lábával az embernek
4673 Fabul, 30 | lelkének általa az õ igéjében megújítsa a természetet, és a régi
4674 Fabul, 30 | Azért mondja Szent Pál, hogy megújuljunk lelkünkbe etc. Renovamini
4675 Fabul, 61 | némûnémû üdõbe, mikoron megújult volna, felceppekézék, hogy
4676 Fabul, 71 | Annak utána valamennyére megújulván, panaszolni és gyónni kezde,
4677 Fabul, 86 | kinek felesége, kit igen megunt vala, télbe meghala, kinek
4678 Fabul, 34 | kérkedéseddel és kövélségeddel? Megutálál ugyan engemet, szegény megnyomorultat,
4679 Fabul, 71 | találtam vala az úton, és megutálám, és nem akarék bennek enni.
4680 Fabul, 18 | királyt tünéktek. Tû kedig megutálátok azt és megcsúfolátok. Annak
4681 Fabul, 16 | méltóságában, hogy ahhoz képest megutálná a szegént és a megnyomorultat.
4682 Fabul, 76 | alávalónak tetszik tenéked, akit megutálsz. Mert csakhamar terténhetik,
4683 Fabul, 55 | semminek vélt, és mindenképpen megutált. Ha a farkasnak nincsen
4684 Fabul, 93 | vagy véle és teljességgel megutáltál engemet, és a dücsõség mind
4685 Fabul, 43 | kazdagoktól ez világban megutáltatik. De nem vészi emellett eszébe,
4686 Fabul, 30 | majom bíró elejbe, és erõsen megvádlá, müvelhogy meglopta volna.
4687 Fabul, 37 | a minnen lelkiismeretünk megvádol minket: veszett dolog akkor.
4688 Fabul, 29 | õ gonosz lelkiismeretek megvádolja és elkárhoztatja õket. Ennek
4689 Fabul, 20 | cseleködtenek volna evvel, hogy megvádolták volna, és gonosz nevet költöttenek
4690 Fabul, 14 | vadkan, és tajtékot túrván, megvágá hosszú fogaival az oroszlánnak
4691 Fabul, 28 | annyéra vágák õtet orrokkal és megvakarák körmekkel, hogy merõ vér
4692 Fabul, 34 | vagyon uradnak! Ha sokáig így megvakarnak, bizony a tímároknak hámosába
4693 Fabul, 97 | kiket az adomány igen hamar megvakítja és az igazságnak útából
4694 Fabul, 90 | szükséged tertényik, ottan megválik, melyik volt a jó és a hív
4695 Fabul, 34 | meggondolja, hogy a szerencse megváltozandó, és gyakorta megváltozik.
4696 Szomak | mutant MORES - A tisztség megváltoztatja az erkölcsöt~hoportos -
4697 Fabul, 33 | isteni félelembe eljárván, megvárja bizonyos reménséggel az
4698 Fabul, 22 | mindenkor. Mostan kedig, hogy megvénhödtem, és a munkára való erõm
4699 Fabul, 76 | a nagy bottal, és igen megveré õtet. A megveréskor kiáltani
4700 Fabul, 76 | és igen megveré õtet. A megveréskor kiáltani kezde a fiú oroszlán,
4701 Fabul, 37 | hol fekszik egy barlangba. Megverheted, mert igen jóllakott most,
4702 Fabul, 15 | és a szamárra támadván, megverik vala szörnyûképpen, pálcával,
4703 Fabul, 99 | szegényeknek kiáltását. Megverlek tüteket. A tü feleségtök
4704 Fabul, 23 | õket minden ember kergetné, megverné és megölné, holott õk senkit
4705 Fabul, 22 | Midõn egy agg agarat igen megvertek volna a konyhába, kiballaga
4706 Fabul, 19 | igen beteg vagyok, mert megveszett a gyomrom, és nem emészthetek.
4707 Fabul, 99 | midõn vízzel elegyítvén megvesztötte volna a bort, reájok veté
4708 Szomak | összepiszkolod ~megutál - megvet~megyünk? - mit tegyünk?~
4709 Fabul, 98 | csinála a mezõn, és hálóját megveté, és önni vete a madaraknak
4710 Fabul, 39 | becsülik és nem kedvelik, hanem megvetik és megutálják õket, és minden
4711 Fabul, 76 | magokat, és erejekbe bízván megvetnék mind szüleiknek, mind jámbor
4712 Fabul, 38 | volt, azt megaláztam és megvetöttem: ami kedig romlásomra és
4713 Fabul, 32 | faggyút ereszte belé, és ottan megvigaszék. Nem sok idõ múlva, midõn
4714 Fabul, 70 | fejemre mondom, mindjárást megvigaszol.” Mondá az oroszlán: „Menj
4715 Fabul, 39 | adták vala, és nem lõn, ki megvína és tusakodnék éröttek.~ ~
4716 Fabul, 34 | kevélt, és kegyelmességét megvonssza tõle, és ajándékitól megfosztja:
4717 Fabul, 72 | abba. Midõn a boritaltól megzajosult volna a feje, jó kedvet
4718 Szomak | a mondást ~megbúdulsz - megzavarodsz ~megharsogni - felhasadni,
4719 Fabul, 76 | véle; de meglátod, hadd mehessek fel csak, alább hagyod.”
4720 Fabul, 72 | esztevérségnek miatta el nem mehetnél utánam. És meglátják azt
4721 Fabul, 78 | is ittunk, de hogy-hogy mehetünk ki innég?” Mondá a róka: „
4722 Fabul, 93 | vagy? Ott állasz, mint egy méhkaptár, alacson, és minden ember
4723 Fabul, 85 | NYOLCVANÖTÖDIK FABULA~A méhrõl és Jupiter istenrõl~Egy
4724 Pre | gyalogalni a szegény gyermeknek. Lám ugyan rabbá tötte az
4725 Fabul, 94 | Egy gyermek üle egy igen mél kút mellett igen sírván,
4726 Szomak | megyünk? - mit tegyünk?~melanthon - Philip Melanchthon (1497-
4727 Fabul, 57 | nagy embernek, Philippus Melanthonnak dolga: mihelyt az igazságot
4728 Fabul, 70 | meghagyjad a bõrt. Úgy kössed a meleg bõrt a hasodra, és fejemre
4729 Fabul, 58 | Akkoron alá-fel szektem, és a melegbe gyönyörködtem és éneklettem.”
4730 Fabul, 70 | mint az új farkasbõrt melegen a hasra kötni. Vagyon kedig
4731 Fabul, 99 | Utána vagyon társom: majd melléd hozza! Együtt ültek a feredébe,
4732 Fabul, 62 | senki nem támada közülek mellém, hanem elõbb látván nálamnál
4733 Fabul, 91 | el ez okaért más ember is melletted, és alázd meg magadat.~
4734 Fabul, 57 | elálla a kenyeres bálvány mellõl, ottan nagy sok nyálas perentel
4735 Fabul, 100| fabula elõszer azt jelenti, melly igen véltán találtatik egy
4736 Fabul, 56 | embernek, aki ugyan ember, mellyébe vagyon. Minek okaért nem
4737 Fabul, 30 | ördögnek behintett mérge. A mellyedben, ama kis szelencében hordozod
4738 Fabul, 91 | szép kék bárson érne az én mellyemmel? És nézzedsze, mely szép
4739 Fabul, 36 | könyörülne rajta, és ne mellyesztené fiait. Felelé az ölv: „Hallod-é!
4740 Fabul, 49 | hogy kévánsága szerént nem mellyeszthet bennünk. Ez okaért fogadjatok
4741 Fabul, 59 | szegénségen, és untalan csípik, mellyesztik, nyúzzák, róják, dúlják,
4742 Fabul, 9 | Mit háborgatsz engemet méltatlan? Lám, reám támodtál. Meglátod,
4743 Fabul, 30 | mert egy csávába vagytok méltók!”~ ~ÉRTELME~E fabula ezt
4744 Fabul, 59 | együgyûeket ingyen sem vélik méltóknak lönni, hogy embereknek neveztessenek.
4745 Fabul, 16 | nagy tekintötiben és nagy méltóságában, hogy ahhoz képest megutálná
4746 Fabul, 19 | mint hogy Ésua az elveszett méltóságot nem nyerheté vissza, noha
4747 Fabul, 96 | egy igen szép szénakertje, melyben szép gyümölcsfák valának,
4748 Fabul, 71 | cseleködetökbe avatja magát, melyek sem hivataljának állapatjához,
4749 Fabul, 51 | kévánság és igyeközet támad, melyekbõl lészen mindenféle nyavalya
4750 Fabul, 84 | kút felüben érnek vala, melyeken egy galamb ül vala. Ez látván
4751 Szomak | héber) való jártassága miatt~ména - manna, áldás, ajándék~
4752 Fabul, 73 | munkájokat megáldja az Úr, és ménáját adja. Mint Salomon mondja:
4753 Fabul, 41 | vagyon. Mert tudja, hogy nem meneködhetik, és hogy a csávába vagyon
4754 Fabul, 49 | a veszedelemtõl, és megmeneködik. Miképpen errõl sok példákat
4755 Fabul, 43 | mesterségödet és bölcsességedet! Meneködjél meg immár ezektõl! Bolondnak
4756 Szomak | hívei végül a Medgyesre menekült Grittit elfogták és kivégezték~
4757 Fabul, 74 | anyja: „Ídes fiam, ám a ménescsordát hajtják ki a faluból.”
4758 Fabul, 74 | bokrok közett igen lassan a ménesekhöz ballagott volna, egy igen
4759 Fabul, 74 | és addig méne, méglen a méneshöz jutna. És oda szekölvén,
4760 Fabul, 74 | vagyon a jó kevér lónak.” És menet mondá a Lupesco õ magában: „
4761 Fabul, 74 | a Lupesco: „Kérlek, hadd menjek el. Nyilván tovább nem maradok.”
4762 Fabul, 73 | szuszékokat, kádokat etc. Onnég menjél a pincébe, és a szent tetemmel
4763 Fabul, 41 | tegyék a szegre, a másikkal menjenek kapálni. Addig, még ez elvásik
4764 Fabul, 99 | volna várni. Bezzek be kell menned a városba vásárlani. Mert
4765 Fabul, 70 | dolog volna, ha mostan közel mennék felségedhöz.” Mondá az oroszlán: „
4766 Szomak | mitológiában az ég fõistene, a mennydörgés atyja~ ~kabala - kanca~kalandos -
4767 Szomak | manna, áldás, ajándék~mennyeköze - menyegzõ, lakodalom~mestergösse -
4768 Fabul, 61 | megfoghatnád, és úgy, mint egy mennyeközében lakhatnál avval. De inkább
4769 Fabul, 50 | és helytartója. De lám, mennyére jött a dolog, hogy immár
4770 Fabul, 71 | megmaradj. Alázatos: mert mennyével feljebb hágsz, annyéval
4771 Fabul, 79 | ígéret, sem fenyegötés, sem mennyország, sem pokol, sem semmi. Akármit
4772 Fabul, 99 | csacsognak a prédikátorok a mennyországnak bódogsága felõl, de bár
4773 Fabul, 99 | az Isten magának tartsa a mennyországot, csak én lehessek itt e
4774 Fabul, 99 | egy igen széles galléros mente vagyon rajta. Nagy a szöme,
4775 Szomak | Kései beszéd, hiábavaló mentegetõzés!~TETEM - csont~timpolom -
4776 Fabul, 73 | kevesik mindjárást felestökre mentem. Minden gondomat feleségemre
4777 Fabul, 38 | Amit az Isten javaimra és mentségömre teremtett és szörzett volt,
4778 Fabul, 86 | feketéket.” Látván azt a menyecske, gondolni kezdé: „Bizony
4779 Fabul, 86 | szeretetit megmutatni a szép menyecskéhöz, hogynem a koroshoz, melyen
4780 Szomak | áldás, ajándék~mennyeköze - menyegzõ, lakodalom~mestergösse -
4781 Fabul, 72 | mely a földbe lakván, nem mer eleget benne enni.” Mondá
4782 Fabul, 37 | Isten! Ugyanazon mértékkel méretett énnékem, amellyel én
4783 Fabul, 70 | Futni kezde szegény, és meredek alá jöve, ahol a róka álla
4784 Fabul, 68 | kergötni. A bak felfutamék egy meredeken egy nagy kõsziklára, és
4785 Fabul, 70 | volna, a róka ellenébe egy meredökre felméne, és onnég várja
4786 Fabul, 97 | szín alatt igen hatható méreg vagyon elrejtve.~
4787 Fabul, 66 | ártalmassággal és bosszúságra ûzõ méreggel. Annak ha adod magadat és
4788 Fabul, 46 | találtam vala. Azokban sem merék ennem, miérthogy érötlenek
4789 Fabul, 76 | Elcsodálkozék az oroszlán emberkének meréségén, és mondá: „Igen fenn vagy
4790 Fabul, 56 | súlyosságos voltát nem értik, igen merészek, készek mindenre. Igen bíznak
4791 Fabul, 45 | valami fejébe jut, azt is meg merészeli mûvelni. Nem jó az jámboroknak
4792 Fabul, 75 | egy szegény kos vagy, mire merészletted ezt rajtam mûvelni? Miért
4793 Szomak | tudatlanság vakmerõséget és merészséget szül, a tudás pedig habozást ~
4794 Fabul, 18 | és a ciberét bor janánt méreti. Istennek igaz ítíleti ez.~
4795 Fabul, 30 | természetben az ördögnek behintett mérge. A mellyedben, ama kis szelencében
4796 Fabul, 25 | Mert nyilván ismeg orrodhoz méri a subafát. Olyan a mi természetünk.
4797 Fabul, 94 | aranyvederkém vala, és avval merítek vala vizet, és belészakada
4798 Fabul, 43 | javait meg tudnák megismerni! Emellett, midõn a kazdagot
4799 Fabul, 59 | volna, mondá a szegény juh: „Mért nem hagysz békét? Mit vétöttem
4800 Fabul, 37 | igaz az Isten! Ugyanazon mértékkel méretett énnékem, amellyel
4801 Fabul, 74 | feljebb ügyeközik, és nem mértékli meg az õ erejét és tehetségét,
4802 Fabul, 86 | szetöknek fogyatkozását nem mértékölvén, magagondolatlanul testi
4803 Fabul, 37 | amellyel én annak elõtte mértem másnak.”~ ~ÉRTELME~Az elõbeli
4804 Fabul, 3 | kezepin volna, be kezde merülni a vízbe, és az egeret utánavonni
4805 Fabul, 26 | azért ugyan megtalálod mesteredet. Az agg ravasznak is a csávában
4806 Szomak | mórál, gõgösen sétál, mesterkélten viselkedik~ ~nám - lám~nódít -
4807 Fabul, 99 | Mert kétséges vagyok a nagy Mesternek fiához. Mert müvelhogy igen
4808 Fabul, 65 | használtanak tenéked a nagy sok mesterségek, ó, szegény! Csak az egyetlenegy
4809 Fabul, 74 | Lupescót, hogy jövendõre mesterségesen tudna elélni. És odaadá
4810 Fabul, 7 | Bezzek jámbor vagy. Ugyan mesterséggel tudod az osztást. Hol tanoltad?”
4811 Fabul, 74 | és úgy fogj annak utána a mesterséghöz. Hadd el a kövélységet,
4812 Fabul, 99 | a bõrekbõl bocskorokat metéltess, és nyolc-nyolc pénzen osztogasd
4813 Fabul, 1 | fénes állatot találtam. De metszek vele? Nem adnék egy árpaszömet
4814 Fabul, 43 | megmeneködjem ennyi sok mevetéstõl és csúfolástól.” Mondá a
4815 Fabul, 85 | Jupiter istenrõl~Egy méh vén mézébe és viaszában, és ezeket
4816 Fabul, 49 | Szépen szólnak az emberek, és mézet ígérnek, de gyakorta mérget
4817 Fabul, 85 | valaki kosárához kezdene, és mézét ki akarná vinni abból, és
4818 Fabul, 43 | Minden meggugol és csúfol mezítelenségem miatt. De nem tehetek róla.
4819 Fabul, 70 | Tudok igen jót. Itt a mezõben nem messze egy kevér róka
4820 Szomak | meghódítója és helytartója. Mezõgazdasági szakkönyvei a latin próza
4821 Fabul, 44 | Mind az erdõket s mind a mezõket bejárom, a szép füvekben
4822 Fabul, 30 | éten-étszaka mind az egész mezõt bejárja, és sem madár, sem
4823 Fabul, 23 | fõzik meg: de minket ídes mézzel, borssal, szekfûvel és minden
4824 Fabul, 17 | nem leszen az embereknek mibõl tõrt és hálót csinálni.
4825 Fabul, 74 | és megmondjad énnékem, micsodaféle barmokat hajtnak ki a faluból.”
4826 Fabul, 100| Ezért mondották a régiek: Micsodától hízik igen a ló? Feleltenek:
4827 Szomak | habes, quod non ACCEPISTI? - Mid van, amit nem kaptál? (Azaz:
4828 Szomak | fejedelemség politikáját, míg 1551-ben, alvinci kastélyában,
4829 Fabul, 17 | megvetni. Mert noha más ember mihozzánk képest jarló és szegény,
4830 Fabul, 76 | vetett vala a vadoknak. És mikorontan az erdõbe jutottanak volna,
4831 Fabul, 99 | nemesember vagyok? Nem tudod-é, min maradsz a dekrétom szerént,
4832 Fabul, 37 | így vagyon ez a szabadság minálunk, hogy valamit kérünk az
4833 Fabul, 36 | annak utána harmadikat, mindaddig, hogy egy sem marad elevenen
4834 Fabul, 78 | meggondolja a végét. Így jó lészen mindaz, amit akar kezdeni. Vajki
4835 Fabul, 50 | igazmondó: „Majom vagy te mindazokkal egyetembe, kik környüled
4836 Fabul, 99 | panaszolkodást, sírást, jajgatást mindazoknak, kiket feresztnek vala a
4837 Fabul, 74 | tudománra tanyítom, tudniillik mindazokra a tudományokra, melyeket
4838 Fabul, 96 | mint mondám, hogy ne hinnél mindazt, amit hallasz, kéváltképpen,
4839 Fabul, 99 | esztendõm immár elmúlt, és mindeddig is semmi jutalmom nem volt.
4840 Fabul, 48 | Mondá a pásztor: „Bátor mindenbe hozzám bízzál. Megmentlek
4841 Szomak | amit nem kaptál? (Azaz: mindenedet kaptál)~QUI facile credit,
4842 Fabul, 34 | gondjaviselésébõl lesznek mindenek. Semmi nem lészen a szeren
4843 Fabul, 46 | kévánságoknak eleget tehessenek, és mindenekben kedvek megtöljék, nagy sok
4844 Fabul, 35 | becsületit és kedvességét, és mindenfelõl kétségesek lesznek hozzája.
4845 Fabul, 34 | Mert a mi Istenünk bölcs és mindenható, gondviselõ, mindeneket
4846 Fabul, 99 | farkas megészen bennek, mindenikért végy tizenhat forintot rajtok,
4847 Fabul, 65 | tudok, ugyan jeleseket. Mindenikkel szabadon eléltethetném
4848 Fabul, 15 | szörnyûképpen, pálcával, kõvel és mindennel, ami kezekbe akada. És minekutána
4849 Fabul, 56 | értik, igen merészek, készek mindenre. Igen bíznak erejekbe, és
4850 Fabul, 99 | Nemcsak te hölgyed volt, hanem mindezek ketten élték ez világban.
4851 Fabul, 56 | bizonságra hagyák a dolgot mindkétfelé. Az ember elvivé az oroszlánt
4852 Fabul, 99 | hozzá, hogy vissza vihess: mindörökké te szolgáid leszünk. Minden
4853 Fabul, 51 | bosszút nem állhatna rajta. Minekokaért irigységbõl indíttatván,
4854 Fabul, 26 | hamisságot és az álnokságot. Minekokáért õ megejti a ravaszokat és
4855 Fabul, 21 | jelenti meg, a csalárdok minemû természetûek legyenek. Öremest
4856 Fabul, 42 | hasnak töttünk kárt, hanem minnenmagunknak, annyéra, hogy csak alég
4857 Szomak | a bibliai 150 zsoltárnak mintegy felét ~decretum - rendelet,
4858 Fabul, 34 | írtanak egy körek glóbison. Minthogy a szûzen senki erõszakot
4859 Szomak | jupiter - az antik római mitológiában az ég fõistene, a mennydörgés
4860 Fabul, 23 | ugyanazon föredében ferednek mivelünk. Reménségben foglaljuk szüvünket,
4861 Fabul, 71 | lelkünkért. Tödd ezt a jót mivélünk; annak utána jó lakjál.”
4862 Fabul, 38 | tudja az õ alkotványának mivoltát. Semmit nem teremtött ok
4863 Fabul, 45 | utána jártatni. És ki ellene moccon vala, azt igen meg kezdé
4864 Pre | Jer, vigyük el: netalán e mód tetszik nékik.” És ketten
4865 Fabul, 47 | fabula erre tanít, hogy jó móddal és okossággal mindent inkább
4866 Fabul, 74 | tudá, hogy a keresztatyja módjára a lovat levonhatja és megfojthatja.
4867 Szomak | síp, amíg be nem csapta a mohó madarat~fondál - alapít~
4868 Fabul, 99 | elõtte esztendõvel. Azt mondád, hogy éntõlem semmit nem
4869 Fabul, 38 | forrásba nézvén effélieket mondana, hallá a vadászónak kürtelését
4870 Fabul, 63 | róka a száját, hogy azt mondaná a póroknak, és azonközbe
4871 Fabul, 75 | büdest, és mondá néki: „Minek mondanád ezt? Csúfságból esött-é
4872 Fabul, 51 | mondá annak: „Vajki jó hírt mondanék tenéked, ha szómat fogadnád.
4873 Fabul, 37 | megajándékoznál, ugyan jó hírt mondánék tenéked.” Mondá a pásztor: „
4874 Fabul, 25 | etc.: ottan Szent Péter mondása szerént Deus superbis resistit,
4875 Szomak | közé tartoznak. A verses mondásaiból összeállított gyûjteményt
4876 Szomak | e. 955-915), aki bölcs mondásairól lett híres~salomon (salamon)
4877 Fabul, 63 | mindenkoron vagyon valami mondásod. Ha most nem szóltál volna,
4878 Pre | írásokkal és egyéb szép bölcs mondásokkal és közbeszédökkel.~Ajánlom
4879 Szomak | ebben az értelemben idézi a mondást ~megbúdulsz - megzavarodsz ~
4880 Fabul, 73 | jámbor vén szomszédja, ki mondhatatlan igen szegény vala, de nem
4881 Fabul, 88 | találni. És midõn meg nem mondhatnája, körmelni kezdé a kösselõ
4882 Fabul, 99 | forintot rajtok, és ezt mondjad, hogy nem jól bántanak vélek,
4883 Fabul, 73 | tességgel hallgass reá, mit mondjanak. Egy napon jeles dolgot
4884 Szomak | gõgösöknek~dicatis meliora! - Mondjátok jobban!~doborsa - jól van (
4885 Fabul, 71 | Minekelõtte megennél minket, hadd mondjunk egy dicsíretet, te is segétsed
4886 Fabul, 100| félelemmel megmondák a fiai, amit mondott vala a gazda. És felele
4887 Fabul, 99 | mikoron az evangéliomba azt mondotta: Vessétek ki a külsõ setétségbe;
4888 Fabul, 71 | mindéltig, de egyikre sem mondottam a Benedicerét, keresztet
4889 Fabul, 22 | és a szegény agár. Igazat mondottanak a régi jámborok: Jótétel
4890 Fabul, 57 | alfelekhöz (tisztességgel mondva) ütötték azt. Ennek okaért,
4891 Szomak | avagy, hiszen nem, elvégre~mony - tojás~morál - mórál, gõgösen
4892 Fabul, 100| szántófölden való búzában. És midõn monyait ülte volna és fiait kiköltötte
4893 Fabul, 30 | megmeneködnek, ottan kiszopja a monyjokat. Sem majorokban, sem falukban
4894 Szomak | elvégre~mony - tojás~morál - mórál, gõgösen sétál, mesterkélten
4895 Fabul, 62 | cseleködnék, és alá-fel morálna, eljöve egy nagy farkas.
4896 Fabul, 86 | keresni. Ha bejõ a házba, morog véled. Ha kimegyen, posszogással
4897 Fabul, 66 | megvessed barátságokat. Ha morognak érötte, te ne gondolj véle;
4898 Fabul, 99 | egy keveset szántanának; morogván õ magában mondá: „Latrok
4899 Fabul, 25 | alá menvén, felszedegélé a morzsalékokat, és azokkal táplálja vala
4900 Szomak | használt nehezék, bunkó. Régen mosáskor a ruha verésére használták~ ~
4901 Fabul, 73 | és maradék borok vannak. Mosatlanok a tálok, töröttek a fazekok,
4902 Fabul, 26 | mind a régi példák, mind a mostaniak nyilván megmutatják. Elég
4903 Fabul, 18 | való kiáltástokra adtam a mostanit, ki eleven és elég gyors.
4904 Fabul, 70 | erõsen a farkast. De nem mozdíthatja vala a kosárt. A nagy verésbe
4905 Fabul, 70 | Istenért! Immár ingyen sem mozdíthatom. Majd kiszakad a farkam.”
4906 Fabul, 99 | Mert õ maga azt mondja a Mózes által: Meg ne bántsátok
4907 Szomak | hit gyakorlásából lesz a mû~DERECKEL - üt, ver~deus
4908 Fabul, 25 | ÉRTELME~E fabula ezt mutatja, münemû haszon jöjjen belõle, midõn
4909 Fabul, 39 | elõttek járó embereknek munkájokat nem becsülik és nem
4910 Fabul, 41 | rendelése szerént szolgálatban, munkába legyen foglalatos, az emberi
4911 Fabul, 73 | munkálkodjál, és az Isten megáldja munkádat. Ora et sedulo labora: Et
4912 Fabul, 42 | bibije. Te munkálkoszol, és munkádból adod az adót fejedelmednek,
4913 Fabul, 42 | tenéked munkálkodnod kell, és munkáddal mást segítened: meg ne háborodjál
4914 Pre | magamat e jámboroknak minden munkáimmal egyetembe, kiknek mindnyájan
4915 Fabul, 29 | hivataljába avval, amit az Isten munkája után az õ szent áldomásából
4916 Fabul, 29 | mellé szóljon, és más ember munkáját és verétékét megemésszen.
4917 Fabul, 96 | kútfõ. Mikoron egynémelykor munkájától megtért volna, beméne a
4918 Fabul, 74 | hivataljával és abban való munkájával, hanem mindenkoron feljebb
4919 Fabul, 73 | efféle munkálkodó híveknek munkájokat megáldja az Úr, és ménáját
4920 Fabul, 22 | parlagra küldik õket, és semmi munkájokról nincsen emléközet. Olyanok
4921 Fabul, 73 | Istennek, az õ hivataljokban, a munkálkodásban szorgalmatosok
4922 Fabul, 29 | mászkálnod. Elfáradván a nagy sok munkálkodásból, ingyen sincs mit enned,
4923 Fabul, 73 | parancsolatjának általa megindíttatván munkálkodjál, és az Isten megáldja munkádat.
4924 Fabul, 58 | hanem hivataljokban eljárván munkálkodjanak, nemcsak az önnen szükségökért,
4925 Fabul, 29 | halsz meg. De én nyárba munkálkoszom, és házamat megrakom éléssel.
4926 Pre | Látván azt az út mellett munkáló emberek, mondának: „Micsoda
4927 Fabul, 99 | valami füzetésem, ennyé munkámért; mert tudja K., hogy jámborul
4928 Fabul, 69 | megmondottad! Nincsen vége az én munkámnak, terhõhordozásomnak, és
4929 Szomak | rabatás élet - dolgos, munkás élet~reákaporcskálván -
4930 Szomak | evangélikus teológus, Luther munkatársa, a reformáció eszméinek
4931 Fabul, 29 | gyönyörgteti magát, noha gonddal és munkával keresi életét, hogynem mint
4932 Fabul, 75 | ellenek, akárminémû bátorságot mutassanak ellenek, azért ugyan végre
4933 Fabul, 33 | vesztegséggel, és orvosdoktornak mutatá magát lenni nagy nyájassággal.
4934 Fabul, 73 | nem jelented és meg nem mutatod.” Felele az ifjú, és mondá: „
4935 Fabul, 73 | Bizony nem jelentem, meg sem mutatom senkinek.” Mondá a vén szomszéd: „
4936 Fabul, 32 | ajándékkal, hanem a tevises lábát mutogatá a pásztornak, kívánván segítséget
4937 Fabul, 73 | apám: az õ barátságaért mûveld és jelents meg énnékem azt
4938 Fabul, 76 | egyéb sok bosszúságokat mûvele rajta. Az emberke megharagvék
4939 Fabul, 2 | is ugyanezen bosszúságot mûvelé rajtam hat hónappal ezelõtt.”
4940 Fabul, 75 | pásztorok: „Jó lészen.” És azt mûvelék. Megláták ez okaért a farkasok
4941 Fabul, 99 | semmi törvéntelenséget ne mûveljenek rajtok. Mert a szegények
4942 Fabul, 32 | megkérdé õtet a nép, mi okából mûvelné ezt az oroszlán. És a pásztor
4943 Fabul, 59 | és jól tudom, mit kelljen mûvelnem. Kemén a komondornak a háta,
4944 Fabul, 39 | szegény juhok erõszakot mûvelnének a farkaskölyköken. És a
4945 Fabul, 82 | tartának egymással, mit kellene mûvelniek, hogy a macskától megmeneködnének,
4946 Fabul, 20 | tanácsot tartának, mit kellene mûvelniök a héja ellen. És azt végezék,
4947 Fabul, 34 | szûzen senki erõszakot nem mûvelt, azonképpen a szerencsének
4948 Fabul, 73 | örökségödhöz láttál: az mûvelte a szaporodást. No, mit tanyítának
4949 Fabul, 48 | tetszik? Nemde nagy barátságot mûveltem-é véled? Látod-é, mely jámbor
4950 Fabul, 28 | mindnyájan reája rohannának, és lehúzák tollokat
4951 Fabul, 60 | után. Mondá a fennyûfa a nádszálnak: „Menj tova innég! Nem vagy
4952 Fabul, 60 | FABULA~A fennyûfáról és nádszálról~Egy nádszál áll vala kezel
4953 Fabul, 61 | és ha eszedbe nem vészed nagadat, végre ugyan szégyenbe ejtnek
4954 Fabul, 31 | fel kezdé fúni magát, és naggyá mutatni. Monda kedig az
4955 Fabul, 71 | énekölni. Ám lásd, ha nem nagyakarat és kövélség ez? Ugyan méltán
4956 Fabul, 18 | morálni, és a békák közül a nagyát és kevérét kezdé az orrával
4957 Fabul, 99 | beleférjenek. Miérthogy a nagymester erõsen prédikáltatja nékik
4958 Fabul, 12 | valaki elhiszi magát, és nagynak véli magát, ottan nagyobb
4959 Fabul, 71 | nagyobbat esel. Ha Isten nagyobbra akar vinni: talál õ módot
4960 Fabul, 40 | kezdi azokat vágni, akármely nagyokat is. És mondá a töllyfa a
4961 Fabul, 38 | igen kedvelünk, és igen nagyra becsülünk, és igen kevélködünk
4962 Fabul, 99 | õket, hogy a kövérekben és nagyságosokban nemigen sok vagyon hátra.
4963 Fabul, 99 | hogy a hamis, kegyetlen nagyurakat és több nemeseket mind elhordottuk.
4964 Fabul, 50 | kiváltképpen a fejedelmekét és nagyurakét; müvelhogy azok az õ udvarokban
4965 Fabul, 23 | lovat, hanem a királyok és nagyuraknak és nemeseknek asztalára
4966 Fabul, 50 | dicsíretért, és elbocsátanák békével. Látván ezt az igazmondó,
4967 Fabul, 91 | látja az Istennek ajándékit nála, hogy azok miatt senkit
4968 Fabul, 62 | mellém, hanem elõbb látván nálamnál a lator farkast, mindjárást
4969 Fabul, 44 | Kérlek, hadd rejtezzem el itt nálatok.” Felelének az ökrök: „Igen
4970 Fabul, 23 | holott õk senkit nem bántanának, senkinek kárt se tennének.
4971 Fabul, 17 | De a többit mind ez mai napiglan megfogják az emberek mindenféle
4972 Fabul, 29 | késértötnek és a megpróbálásnak napja eljõ, ottan efféle kérkedõ
4973 Fabul, 53 | müvelhogy születésének napját illeni akarná. Az apró madarak
4974 Fabul, 64 | nagy gyötrelembe vagyok a napnak hévsége miatt. Kérlek tégedet,
4975 Fabul, 41 | igen haragos vagyok, ezért nappal láncon tartnak engemet,
4976 Fabul, 81 | használa véle, hanem napról napra szegényebb lészen vala.
4977 Fabul, 81 | nem használa véle, hanem napról napra szegényebb lészen
4978 Fabul, 58 | idõ lött volna, kihorda a nedves magokból a szélre, hogy
4979 Fabul, 6 | szarvast fogtanak volna, néggyé vágák azt, hogy megosztoznának
4980 Fabul, 99 | szõlõvizeket elvévé tõlek négy-négy forintért, és rajtok árolá
4981 Fabul, 92 | többét is. Mikoron kedig a negyedikhöz és az utolsóhoz kezdett
4982 Fabul, 35 | lelkes állatok közett, a négylábúak és a madarak közett. És
4983 Fabul, 60 | szükség. Gondoljatsza csak negyven esztendõtõl fogva, hova
4984 Fabul, 40 | NEGYVENEDIK FABULA~A férfiúról, fejszérõl
4985 Fabul, 41 | NEGYVENEGYEDIK FABULA~A farkasról és komondorról~
4986 Fabul, 43 | NEGYVENHARMADIK FABULA~A majomról és rókáról~
4987 Fabul, 46 | NEGYVENHATODIK FABULA~A nyúlról és kékkáposztáról~
4988 Fabul, 47 | NEGYVENHETEDIK FABULA~Az varjúról és veder
4989 Fabul, 42 | NEGYVENKETTEDIK FABULA~A kezekrõl, lábakról
4990 Fabul, 49 | NEGYVENKILENCEDIK FABULA~A madarászról és
4991 Fabul, 44 | NEGYVENNEGYEDIK FABULA~A szarvasról, ökrökrõl
4992 Fabul, 48 | NEGYVENNYOLCADIK FABULA~A farkasról, vadászról
4993 Fabul, 45 | NEGYVENÖTÖDIK FABULA~Az oroszlánról és
4994 Fabul, 97 | üle, és miérthogy sokkal nehezebb vala a rókánál, mindjárást
4995 Fabul, 73 | fel, Rebeka! Emeld fel a nehezedet! Nem jól vagyon a dolog.
4996 Szomak | sulyok - döngölésre használt nehezék, bunkó. Régen mosáskor a
4997 Fabul, 96 | ennenmagam csak alig nyomok egy nehezéket? És ha szinte igaz volt
4998 Fabul, 57 | leszekelem, hogy tovább ne nehezítselek meg; mert eddig is nagy
4999 Fabul, 73 | álomtól, és örömest és minden nehézség nélkül felkelhetek és ottan
5000 Fabul, 96 | gyomromban vagyon, kinek nehézsége egy egész lotot nyom; melyet
5001 Fabul, 23 | nyavalyát és állapatjának nehézségét békösséggel elszenvedje,
5002 Fabul, 74 | anyja látá, hogy a pásztorok nékifutamodnának pálcákkal és botokkal, és
5003 Fabul, 69 | kezde mászkálni. De a szamár nékihuzalkodék, és erõvel voná a farkast
5004 Fabul, 50 | megajándékozzák. És akik nekik az igazat megmondják, azokat
5005 Fabul, 70 | kosárt, és farkammal kétfelõl nékikergötem a halakat. De erõsen vonjad,
5006 Fabul, 14 | halálos ellensége volt.” És nekimenvén, az utoljával megrúgá az
5007 Fabul, 12 | nem bonthatna. Azonközbe nekiröpüle egy kesselõ, és megkapá
5008 Fabul, 78 | Bizony jó lészen.” És nekitámaszkodék a falnak. A róka kedig felhága
|