|
Egy ember és egy oroszlán veteködnek vala egymással az erõ
felõl, melyik volna erõsb a másiknál. Az ember azt mondja vala: „Erõsb vagyok
náladnál.” Az oroszlán viszontag: „Én vagyok erõsb.” És midõn egybe nem
férnének, bizonságra hagyák a dolgot mindkétfelé. Az ember elvivé az oroszlánt
egy temetõhelyre, és egy koporsón mutata néki egy képet, holott egy ember ül vala
egy oroszlánon, és hátravonta vala az oroszlánnak a nyakát, és kétfelé
szaggatta vala a száját. És mondá az ember: „Ihol, látod-é, hogy az ember erõsb
az oroszlánnál? Látod-é, mint ül a hátán és mint bánik véle?” Felele az
oroszlán, és mondá: „Semmi ez. A képíró jegyzötte és faragta olyformán. Ha én
tudnék képet írni, nem úgy írnám, hanem hogy az oroszlán ülne az emberen, és
azt megszaggatná. Semmi a te bizonságod. De jere énvelem a hárzsáló piacra, és
nem képpel, hanem téteménnyel és ugyan valóba megmutatom, hogy én erõsb vagyok
náladnál.” És midõn a hárzsáló piacra mentenek volna, és egybementenek volna az
oroszlánnal, az oroszlán megütte az egyik lábával az embernek az inát, és ottan
hátraesék, és reája szekelvén az oroszlán, minden tötemét eltördelé. És
ekképpen téteménnyel, nemcsak beszéddel, megmutatá, hogy õ erõsb volna.
ÉRTELME
E fabula azt jelenti, mely igen hejábavaló legyen a
kérködség a cseleködet nélkül. Mert ez a gyarló embereknek, kikben semmi erõ és
tehetség nincsen, az õ természetek, hogy sokat tudnak csácsogni és kérködni.
Mert ha egynyíhány dió vagyon a zsákban, nagyobban zerögnek, ha felvészed a
zsákot, hogynem mint ha teli volna. Ezért mondották a régiek: Ignorantia audaciam gingnit ac temeritatem: at
scientia cunctationem. A tudatlanok, miérthogy a dolognak súlyosságos voltát
nem értik, igen merészek, készek mindenre. Igen bíznak erejekbe, és megrakják a
süeget daru- és strucctollakkal, de ha reá kelnek, ottan megijednek, és a
nyereg alá dugják õket; és akkoron megmutatja a félsz, hogy az elõbeli
felkérködés csak beszéd volt minden
erõ és tehetség nélkül. Effélieknek szüve szájokban vagyon, de az embernek, aki
ugyan ember, mellyébe vagyon. Minek okaért nem minden apró fenyegötéstõl lankadt meg az ina
etc.
|