|
Mikoron egy
macska megéhezött volna, a kert megött megfoga egy kakast, és mellyeszteni
kezdé azt. És mondá a kakas: „Mit csinálsz? Mire mûveled ezt rajtam? Lám, soha
nem bántottalak sem tégedet, sem a te nemzetségedet.” Felele a macska, és
mondá: „Mit mondasz? Méltán halálnak vagy fia. Mert nyughatatlan állat vagy.
Kiáltásodnak soha nincsen vége. Éjjel sem ember, sem egyéb lelkes állat nem
nyughatik tõled.” Felelé a kakas: „Minem az embereknek gonoszára mûvelem azt.
Hanem felserköntem õket, hogy vigyázzanak az orvok ellen, hogy el ne lopják
marhájokat, és hogy a munkára reggel felkelhessenek, hogy jól elélhössenek.”
Annak utána kárhoztatni kezdé õtet a macska, és mondá: „Ocsmány és undok állat
vagy, és bujaságodnak nincsen vége. Nem gondolsz sem anyáddal, sem nénéddel,
sem húgoddal, hanem általmégy a dologban, annyéra, hogy tízszer is méltó vagy
halálra.” Felelé a kakas: „Bizony evvel én vétket nem tészek. Mert hivatalomban
híven eljárok, és a gazdának hasznot teszek, mert ekképpen sokat tojnak a
tyúkok, és igen megszaporodnak.” Mondá a macska: „No, a te disputálásodnak
nincsen vége. Eleget felelsz és okokat adsz. De avval nem tölik be a gyomrom;
én kedig nem akarok ma böjtelni. Ez okaért megmellyesztlek és megészlek.” És
ottan megövé.
ÉRTELME
E fabula
azt jelenti meg, minémû természetûek legyenek a gonoszságosok: Hogyha valami ártalmasságos
dolgot végözhetnek szüvekben valaki ellen, soha nem tudják azt megváltoztatni.
És semmit használ õnálok sem Istennek emléközeti, sem Istennek igéje, sem
ígéret, sem fenyegötés, sem mennyország, sem pokol, sem semmi. Akármit mondasz
és prédikálasz a farkasnak: õ mindéltig csak báránt mond. Ez okaért megójad
magadat afféle gonoszságosoktól.
|