|
Egy farkas
lõn nagy kénlódásba, mert egy darab csont akadott vala a torkába. Nagy sokat
ígére, ha valaki volna, ki megmentenéje tõle. Talála egy darura, és mondá
annak: „Kérlek, ne hagyj. Hosszú nyakod vagyon, kérlek, ne hagyj: te beérhetsz,
és kiveheted torkomból a darab csontot.” A daru benyúla a farkasnak torkába az
õ hosszú nyakával, és kivoná a darab csontot belõle. És midõn az ígéretet
megkérné a farkastól, felele a farkas, és mondá: „Nem tudom, mit kévánsz.
Bezzek hálaadatlan vagy. Mert szájamba vala a nyakad. Nem tudod-é, mely igen
hegyes fogaim legyenek: nyilván köszenet volna benne, hogy el nem haraptam
fejedet. Ám lásd, ha jól nem cseleködtem veled? Ezt kedig nem gondolván,
eljössz, és nem tudom, micsoda jutalmot kévánsz?” Ezt meghallván a daru,
megpirula és elméne.
ÉRTELME
E fabula
ezt jelenti, hogy minden,
aki kárt nem akar vallani, a gonoszságos és álnak embert elkörülje, és véle ne
társolkodjék. Sem jámborságod, sem szolgálatod, sem jótéted nem használ õnála,
és semminek becsüli. Az õ természeti az, hogy a jót mindenkor gonosszal füzeti
meg. Azért igazán szokták ezt mondani: jótétel helyébe mást ne várj.
|