ÖTVENHARMADIK FABULA

A kesselõrõl és egyéb apró madarakról

A kesselõ vendégséget hirdete az apró madarak kezött, müvelhogy születésének napját illeni akarná. Az apró madarak nagy örömmel elmenének a vendégségbe. És midõn mindnyájan begyûltenek volna: a kesselõ bezárá az ajtót, és fogdosni kezdé õket és mellyeszteni és egyenként megenni. Így lakának szegények a vendégségbe.

ÉRTELME

E fabula inti a szegényeket és az alá renden valókat, hogy az õ hivataljokban megmaradjanak, feljebb való rendre ne igyeközzenek hágni. És hogy megelégödjenek avval, amit az Isten az õ jóvoltából nékik ád, noha nemigen sok az. Ne társolkodjanak egybe a nagy dúsokkal és dölyfösekkel, mert nem egybe valók. Hamar megváltoznak a nagyurak, és ottan kész a pálca, vagy ötte meg az eb a hájat, avagy nem. Ezért mondották a régiek: Nem jó az urakkal cseresznét enni, mert ha elfogy: ottan a magokat kezdik homlokodra löveldözni. Ha nem ehetel igen borsost és gyömbérest: találsz sót, tormát etc., elégödjél meg vele. Salomon is azt mondja, hogy jobb tenéked egy darab száraz kenyered igazsággal és csendes lelküismerettel, hogynem a kazdagnak az õ nagy sok pipperes tál étke.