Rész

 1   1|       ma hozzánk érkezik.~Látom azt, hogy víg örömmel kezdetén
 2   1|       prédálván ment Budáig, és azt mind õrzõktõl, mind~lakosoktól
 3   1|   kivûlem, nem mehet;~Senkit õ, azt mondja, míg él,~  Én felettem
 4   1|   felettem nem szeret:~Sõt ha õ azt látni fogja,~  Hogy kivûle
 5   1|    Dunára,~  ’S téli hóra írjuk azt.~~
 6   1|         keservesen.~De tudd-meg azt, szegény Zoil!~Szegény szokott
 7   1|        Sem a’ mi nints magadnak azt nem adhatod-meg ezzel,~Sem
 8   1|       az én kínos éltemet!~  Õk azt védelmekre fordítják;~  
 9   2|         mi tetszik:~De tudd meg azt is eggyütt,~Nem mívem e’
10   2|       Van é hajam vagy elhullt,~Azt én ugyan magam sem~Tudom,
11   2|       ugyan magam sem~Tudom, de azt tudom jól,~Hogy vígadozni,
12   2|         A’ barna föld iszik, ‘s azt ~Viszontag a’ fa issza.~
13   2|     el-hágy, észre veszem.~Mind azt Galatéa, tõllem el-széleszti,~  
14   2|       tudok tõlled reményleni?)~Azt fogod bizonynyal mondani,
15   2|    setét éj-félt,~  Edgy ûzheti azt el, edgy deríthet rám Délt! -~
16   2|         ám kedvet keress!~A’ ki azt meg-látja, ‘s nem gerjed
17   2|         ott felejted.~Akkor meg azt fogom, magamhoz kaptsolom,~  
18   2|        örök panaszra büntette~  Azt, kivel szerelme tartós frigybe
19   2|   sugárait;~Setét éjj, setétség azt el-nem boritja,~  Kire Galatéa
20   2|         kedvesen vegyétek ugyan azt,~  Edgy búsult Szeretõ ha
21   2|       tüzed szünt e’?~  Vagy ki azt táplálja szemedbe más tünt
22   2|     botsátni.~E’ víznek kellett azt mindaddig kísérni,~  Míg
23   2|        melly szomorú sebb sérti azt, ki szeret!~  Óh valaki
24   2|       nints olly mint Te; (mert azt nem tarthatná ~  Maga-is,
25   2|            Jaj nekem, hogy tsak azt mondhatom: Enyim vólt!~Hát
26   2| kiáltotta,~  Kimélletlen tenger azt el-boritotta!~Óh szomorú
27   2| viszsza-térni!~  Alig tûrhettem azt: de hogy meg-igérni~Kezded