Rész

 1   1|            Nem tudom, mi furtsa kedv már szíveinket el-telé.~Majd
 2   1|               tsillagos égbe vitesd.~Már ha ragyog régen Magyarok
 3   1|      Fogarasi József Úr pedig, midõn már a’ Pesti Universitásban
 4   1|         Törõkség’ terhe, melly nints már ma,~  Melly sok Vér, Háború,
 5   1|          óstromon fórgottál!~Nyúgodj már szárnyai alatt JOSEFednek!~  
 6   1|            hajnala tetszik!~Jegyesem már, kit akartam Juliánnám!~
 7   1|          akartam Juliánnám!~Jegyesem már Juliannám! - örömöm’ hajnala
 8   1| phisiológiájának ki-adásakor.~Olvass már Magyar, és örülj magadban,~  
 9   1|          abba-is köszönhetsz,~  Hogy már a’ Patikák’ szerét, ‘s Retzeptit,~
10   1|              jutalmazott-meg,~Olvass már Magyar, és örülj magadban!~~
11   1|             Kivágták, ‘s nints ez is már ma!~Én e’ kies tért választottam~  
12   2|         nyíri szép juhnyájjait;~Vagy már midõn a’ nyár ‘s az õsz
13   2|             leszenderít.~Midõn pedig már a’ komor tél hol hideg~  
14   2|            egy serény menyecske, kit már elsütött~  ’S megégetett
15   2|             Vagy hogy meg ne sokalja már irígy szem,~Számát tudva
16   2|             Citére neki engem,~‘S én már Anakreonnak~Szolgálok illy
17   2|       nyugszom.~Ez minden. Elmehetsz már.~E’ tsátsogás, Barátom,~
18   2|     lehullott.~‘S a’ homlokod kopasz már.~Van é hajam vagy elhullt,~
19   2|    fészkelõdik,~Hol szárnyasul is ez már,~Ez még vagyon tojásban,~
20   2|         tojásban,~Ez félig is kibújt már,~És szüntelen kiáltnak~Nyilt
21   2|              Mert nem nevelhetek fel~Már ennyi sok szerelmet.~XXXIV.~
22   2|       úgymond,~Jaj, tám meg is halok már!~Im eggy parányi szárnyas~
23   2|           tiszta seregeknek.~Oda van már mind az! Bõltselkedõ eszem~  
24   2|           továbbá az sem igazolja,~  Már vakmerõséggel vágyásom’
25   2|            fogod bizonynyal mondani, már értem,~  Baráttságod jussát
26   2|              gerjedt szívemben,~  ’S már mit tselekedjem, nints itélétemben.~
27   2|              fáradt esztendeit,~Mint már elmúltakat hátúlról nézheti,~  ’
28   2|               Bártsak meg-nyúgodna~  Már edgyen, ‘s annyihoz szívem
29   2|             tettek Lelkemmel,~  Mert már Galatéa parantsol szívemmel!~
30   2|         ki-kötõ partja.~Edgy Galatéa már ki velem szerettet,~  Õ
31   2|          lett edgy tekíntetedre!~Az, már a’ Tiéddel meg-elegyíttetvén,~  
32   2|              Bány vele, szerelmed ha már el-foglalá!~A’ nagy Rajna
33   2|              Melly szitkokkal Fébust már nem szidalmoztam,~  Lassú
34   2|            ismét dühödvén mérgével~  Már nyílait szórja haragos kezével!~
35   2|                S gyenge szerelem, ‘s már ûz diadalmot!~Isten asszony,
36   2|        sebesedni máját.~Örvend, hogy már melyjét új hévség égeti,~  
37   2|            még róllam; akár Téged ~  Már el-fogott hideg feledékenységed;~
38   2|    éhességteket a’ Tavasz ki-osztja.~Már az én világom hogy setétbe
39   2|          Telem: e’ Szivem panaszsza!~Már a’ Napnyúgotti szellõk meg-érkezve,~  
40   2|          elmémbõl kétséges félelmem.~Már akkor úgy tettszett, hogy
41   2|              mellyem érezni,~  Midõn már tengeren láttatom evezni!~
42   2|    képzelõdésének~  Örûlvén, részese már kõltött kedvének.~Óh rövid, ‘
43   2|              vidúlásom.~  Ah! hozzon már ennyi hasztalan hívásom!~
44   2|      kelletlen terhet kell viselnem.~Már kéntelen élek: ha hogy él,
45   2|              Galatéa, vólt! nintsen! már vége!~Enyim vólt: ím setét
46   2|           mondhatom: Enyim vólt!~Hát már bóldog Nimfa! soha életembe~  
47   2|            nyomula.~Most tapasztalom már, e’ jövendõ jelek~  Melly
48   3|             Nap hossza Rák módjára~  Már ezentúl hátra tér.~Sípra
49   3|        vóltam, húsból lettem,~  Hogy már húsom el-vesztettem,~    
50   3|                     XII.~Éltem, hogy már nints életem,~  A’ hólt
51   4|         tsergedez,~  A’ száraz ágról már le-szálnak,~  Sok panaszok
52   4|        örömre válnak.~Minden hitében már ma hagyattatik,~  Minden
53   4|                Meg kötöttél engemet,~Már hajol hozzád szerelmem,~  
54   4|               L. IV. Eleg. VIII-ból.~Már én vakszemeim hattyú tollal