Edgy téli víg napra.

A’ nap öszve vett világit ablakunkba sûtteti,
Tél idõbe, bár tekintsed, ékesûl tekinteti!
Még alig, hogy kezde jõni szép világa fel-felé,
Nem tudom, mi furtsa kedv már szíveinket el-telé.
Majd tovább-is, hogy mosólygó fénye felyebb lépdegel,
Mind nagyobb nagyobb serénség szíveinkbe keldegel.
Nem tudom, mi féle nap lesz, melly ma hozzánk érkezik.
Látom azt, hogy víg örömmel kezdetén ígérkezik,
Mintha minden órán hívna, hogy ma vigadozni kell;
Titkos indító erõ ez, e’ napunkba! hinni kell!