Rész

 1   I|      fényűzésre, kényelemre éppen úgy hajlandó, mint ahogy munkára
 2   I|        azt a feje fölött, s azzal úgy hasította vele ketté a tatárt,
 3   I|       érintkezés még nyelvüket is úgy elkülöníté egymástól, hogy
 4  II|           fogva felaggatva, s még úgy is vállain alul értek. Kezei,
 5  II|        fogyaszták népeit. Egyszer úgy kifáradt mindkét nép a harcban,
 6  II|       mondá, és én esküszöm, hogy úgy lesz – monda fölmagasulva,
 7  II|        hagyom meg, hogy alakomat, úgy, ahogy meghűlt, porrá égessék.
 8  II|          sötét szemölde, szakálla úgy illett halovány arcához,
 9  II|        Dalma elfogult kebellel.~– Úgy jaj neked, vagy jaj a hazának.~–
10  II|        fejedelmi hatalmamat, légy úgy tisztelve, miként én magam.
11  II|              Isten veled. – Szíve úgy dobogott, ajkai úgy remegtek.
12  II|         Szíve úgy dobogott, ajkai úgy remegtek. Elemér szívéhez
13  II|          utolsó szavait kimondja. Úgy szenderült el, mint egy
14  II|          A halál napja örömnap, s úgy halni meg, miként ő itt
15 III|      megérkeztére vártak még, ki, úgy látszék, nagyobb ura volt
16 III| fenyegetésképp hangzanak.~– Én is úgy hiszem. A tatár népet eltörlöm
17 III|           tették, hogy elvesztek. Úgy kellett nekik, mért nem
18 III| paripáinkkal egymásnak rohantunk, úgy megöklelt dárdájával, hogy
19 III|     szíved érzelmeit kísértém; ha úgy bántam veled, mint gyűlöletem
20 III|           vissza. Felmagasztallak úgy, hogy amint került eddig
21 III|       csókolhatja.~Szegény leány, úgy örült ez édes szavaknak!
22  IV|           elenyészett határairól, úgy, hogy midőn a rhabonbánok
23  IV|        töredelmesen. – Öless meg. Úgy érdemeltem.~– Őszinte vallomásod
24  IV|    porontyom, hasra fekügyem-e, s úgy harcoljak veled, hogy egyenlők
25  IV|    találok beléd szúrni, azt vedd úgy, mintha nem történt volna.~
26  IV|       elég ok az, hogy a hon java úgy kívánja. Eddig csendesen
27  IV|     megmenekülj tőlem.~– Az égre, úgy van. Mielőtt leáldoznék
28  IV|     szerettél kedvesedbe? Tekints úgy, mintha hölgytársad, barátnéd
29  IV|   értelmét tartva meg a szónak.~– Úgy bizony kicsiny helyen megfér.~–
30  IV|      nevess ki, s ne viseld magad úgy, mint király, hanem úgy
31  IV|           úgy, mint király, hanem úgy mint egykori jó barátom.
32  IV|         tárgya volt beszédünknek? Úgy. Igaz. Te egy leányról beszéltél,
33  IV|           varchoniták között, aki úgy szereti a pénzt.~– Tatár
34  IV|         mint kísértet.~A holdfény úgy illik mindkettőjük arcához.~–
35  IV|       hagyhatom el rejtekünket. – Úgy, igaz: hisz mi titokban
36  IV|      Áldjon meg az ég. Áldjon meg úgy, ahogy meg voltál átkozva
37  IV|          kedvesét.~– Megállj még, úgy fázom, úgy reszketek. Hiába
38  IV|           Megállj még, úgy fázom, úgy reszketek. Hiába takargatsz.
39  IV|         találkoznak a túlvilágon! Úgy boldogság meghalni… Te is
40  IV|         kelle nőül venni, s ha ez úgy történik, akkor tudva leend,
41  IV|           Elemér ezt visszafojtá. Úgy akart meghalni állva, karddal
42   V|      egykor őse, Bertezena, éppen úgy vágta ketté Kublájt, hogy
43   V|     csatázva elhullott. Holtteste úgy elveszett, hogy senki sem