Rész

 1   I| megrázkódjék az emberi bűnök terhe alatt, s tövisekkel, szárazsággal,
 2   I|      velünk, hogy két hó leforgása alatt negyvenezer kardot kovácsoljunk
 3   I|          majd török, majd avar név alatt megismerteték magukat Perzsiával,
 4   I|       hadsorok omlottak fegyvereik alatt türelmesen, mint a lekaszált
 5   I|            viseltek; amazok sátrak alatt laktak, státusbölcsészetük
 6  II|      csaták előtt, énekesei csaták alatt és história-írói csaták
 7  II|          ismét egy Bertezenaivadék alatt egyesüljenek. E kötés óta
 8  II|             s hogy három emberélet alatt oly messze távoztunk egymástól,
 9  II|          soha, s ha meghalok, átok alatt hagyom meg, hogy alakomat,
10  II|          meghajlott az áldás terhe alatt.~– Vezérek! – szólt Oldamúr
11  II|         pihennek a négyszögű kövek alatt, velök eltemetett kardjaik
12 III|   gyászünnep volt, imezt örömünnep alatt; amaz hálaadó, imez engesztelő
13 III|            és fenyegetések tilalma alatt tartogatva a harcvágyó szörnyeteget.~
14  IV|            sátorok köröskörül, mik alatt heverészett a fehérbeöltözött
15  IV|         egyenlővé, ne lakjék fedél alatt, míg bűnét helyre nem hozza.
16  IV|           A gyulák feltartott kard alatt megesketék a bajvívókat,
17  IV|         szíve rég elfojtott örömek alatt repesett, s a kedves ifjút
18  IV|        hogy létezik-e ily nő az ég alatt? Nő, ki hozzád vonásról
19  IV|        megszakadt e kínzó kérdések alatt, arca elsápadt, feje szédülni
20  IV|     összeroskadva a gondolat terhe alatt, mely lelkére súlyosult.~
21  IV|          viszont.~– Emberi hatalom alatt áll-e a szerelem?~Dalma
22  IV|             A vén jós ott a sziget alatt azt mondá rólad, hogy tested
23  IV|             imádkozott a szent fák alatt, felkereste a jóst, az gyógyszerül
24   V|         felrántá a szemfedőt, mely alatt Elemér holtteste feküdt,