Rész

 1   I|             más akármi vadat, kiket senki sem vesz számba.~És mégis
 2  II|            adott, s íme, amidőn még senki sem tudott létedről, egyedül
 3  II|             kell, hogy meg ne tudja senki női létemet, esküszöm, hogy
 4  II|      annyira közel hozzám nem jöend senki soha, s ha meghalok, átok
 5 III|             elsőnek adom, aki szól. Senki sem szólt. Halila szégyen
 6 III|             kezeibe rejté.~– Látod: senki sem akar nejévé fogadni –
 7 III|  üldözöttnek, ki szereted azt, akit senki sem szeret már! Egyetlen,
 8 III|       ótalomért folyamodott hozzám, senki se merje bántani: legyen
 9 III|         arccal maradt ülve trónján. Senki sem meré őt háborítani.~
10 III|              Tiétek vagyok!~A téren senki sem volt már, a népség sátoraiba
11 III|            álmomban se hallja tőlem senki –, monda a király, s leányához
12  IV|        voltak bűvölve tekintetétől, senki sem tudott számot adni róla,
13  IV|    kedvetlen vagyok. Ne jöjjön elém senki semmi kérelemmel. Ma rossz
14  IV|         hisz mi titokban élünk itt. Senki sem izent, senki sem keresett,
15  IV|         élünk itt. Senki sem izent, senki sem keresett, mióta itt
16  IV|      beszélek veled. És mégsem vagy senki. Nem látja más alakodat,
17  IV| Örvendetesbet nem mondott neki soha senki, mint halálos ellensége.
18  IV|            arcát nem látandja addig senki, ekkor egyszerre felrántod
19   V|            legifjabb, nem volt ott. Senki sem tudta, hová lett.~Pedig
20   V|       Holtteste úgy elveszett, hogy senki sem talált rá többé.~Dalma
21 Uto|            A nyelvünket nem értette senki az államalkotó elemekből: