Rész

 1   I|     azért készítünk mi láncot és kardot, hogy az elsőt mi viseljük,
 2   I|      leforgása alatt negyvenezer kardot kovácsoljunk belőle. Ez
 3   I|  segítsünk rajta. Ha negyvenezer kardot készítünk, minden kard leend
 4   I|       így beszélsz? Mutasd azt a kardot.~Bertezena odanyújtá a nehéz
 5   I|     Bertezena, fölemelve a nehéz kardot, s könnyeden, mint egy pálcát
 6   I|     tatárok fejének; igazán négy kardot ért mindenik, mert azon
 7   I| varchonita nép láncot magának és kardot az idegennek.~Bertezena
 8   I|        megtüzesített vasdarabból kardot kovácsoltak.~Az ogurokat
 9  II|       Karom megszokta forgatni a kardot és kelevézt, s ha kell küzdeni
10  II|       gyula állt elő, két kivont kardot fejeik fölött keresztbe
11  II|        rokonokat, az elválhatlan kardot, s a kedvenc paripát – csak
12  II|     saját maga… Ki ne húzzátok a kardot hüvelyéből ok nélkül, és
13 III|         nincsenek. Háromszázezer kardot adtatok kezembe. Azt hiszitek,
14 III|        ezt? – Ordíta, felkapva a kardot. – Ki harcol ellenem láthatatlan
15 III|    fölöslegesnek az olajág mellé kardot is kötni s legjobb vitézeim
16  IV|        vasát.~Halila odanyújtá a kardot. Elemér lázas örömmel szorítá
17  IV|    haldoklott, mellé fektették a kardot, s azzal együtt temették
18  IV|          így keblemen fekszel, e kardot itt a te és az én szívemen
19   V|      elnyomó számára kovácsoltak kardot, láncot önmaguknak.~Saját
20   V|          előtt a szikrázó vasból kardot kovácsolt, egyet azok mintájára,
21   V|      szólt Dalma, fölemelve azon kardot, melyet az imént kovácsolt,