Rész

 1   I|          az égnek azúrkék színe.~Így szól a pars mitológia.~De
 2   I|      innen kereskedni, ha szabad így neveznünk a háborút.~Valami
 3   I|          akarsz velem ugye, hogy így beszélsz? Mutasd azt a kardot.~
 4  II|   szálljon a másik uralma alá, s így a varchoniták ismét egy
 5  II|      annak jelképeül, hogy ők is így egyesülendenek egy vérré,
 6  II|          Utolsó időm pillanatjai így múlnak el legkedvesebben
 7  II|         én keleten, te nyugaton, így országunk mindenütt boldog
 8 III|        azért hizlallak itt, hogy így bánj velem? Te pokollal
 9 III| elveszett seregeim. Volna másik. Így meg kell hajtanom fejem,
10 III|       meg kell sajnálnod, melyet így megölnek, nem saját leányodat,
11 III|        Ez nem lehet férfi szíve, így csak asszony nézhet asszonyok
12  IV|       hozzák vissza őt férjének. Így lesz rajta ég áldása.~Dalma
13  IV|          Ne lett volna soha! Oh, így belső seb által vérzem el. –
14  IV|          szorítá ezt szívéhez.~– Így, most már nem reszketek.~
15  IV|        most? Ha e percben, ahogy így keblemen fekszel, e kardot
16  IV|    gyógyfüvet – haláladó bürköt. Így jött aggodalomtól dobogó
17   V|       egykor Bertezena idejében; így állt Dalma is közöttük,
18   V|         megmentsen bosszúmtól. – Így! Így! – biztatá Halila,
19   V|    megmentsen bosszúmtól. – Így! Így! – biztatá Halila, megfogva
20 Uto|  tetszhalott nemzettől.~Ez a mű, így regényalakban, csak jóval
21 Uto|       mikor a tavasz kinyílik. – Így lett később belőle regény. –