Rész

 1   I|     tatárnak, ki amint egyet vágott vele a levegőben, kiejtette azt
 2   I|       fölött, s azzal úgy hasította vele ketté a tatárt, hogy fele
 3   I|            bár örökké harcot viselt vele, soha sem bírta azt többé
 4  II|         fiamat, Dalmát, s hagyjatok vele magamra, míg ismét hívni
 5 III|            Dalmának hadizenetünket; vele semmi sem békít ki engem,
 6 III|    nyilaikat kilőtték, elborították vele a napot, s ha őrtüzeiket
 7 III| hadseregemet ette meg, jóllakhatott vele; hamarább ihatnék rá: mondjátok
 8 III|          országban élt, s megálltak vele a rémbálvány előtt.~Halavány
 9 III|    pillanatig nem tudá, mi történik vele, de midőn a főmágusz intésére
10 III|          felkarolták őt, s rohantak vele a bálvány felé.~E pillanatban
11 III|   megszabadítani.~– Szinte elkéstél vele.~– Vártam felszólításod
12 III|            fordult.~– Szelíden bánj vele – súgja az emír –, hogy
13  IV|         fejedelem érzett, feledteté vele a fájdalmat, melyet mint
14  IV|           hogy dicsőségedet megoszd vele, nem kívánja, hogy trónodra
15  IV|         hogy ily rögtön találkozzék vele.~– Ne még, ne még – inte
16  IV|           khagán maga szöktetett el vele? Hanem ő örömest ráállt
17  IV|         mely örömest halt volna meg vele együtt; de most apja vére