Fejezet

  1 1 |      körülbelõl egy hatodát teszik; aztán mexikóiak, hosszú köntösükben,
  2 1 |           sipkájukkal fejük bubján, aztán voltak Oczeániából kanakok,
  3 1 |           megnézik a szigetet, csak aztán üssék el.~S egyre hangzott
  4 2 |       majdnem érintette az asztalt, aztán megint fölemelkedett, egy
  5 2 |            csapásra készülnek vele, aztán hirtelen lecsapott...~De
  6 2 |           volt. Ellenfelére nézett, aztán egy perczre behunyta szemeit,
  7 3 | Spencer-szigetre vonatkozólag, hogy aztán ne kelljen többé arra is
  8 3 |            a kérdés meg volt oldva. Aztán Kolderup W. Vilmos ur más «
  9 3 |           egyformán ezt tanácsolta. Aztán Kolderup W. Vilmos is ugy
 10 3 |         végre, vagy nem hajt végre.~Aztán meg, ha ebbéli kedvtelését
 11 3 |      keresztapám. Fiatal is vagyok, aztán meg, a mi fõ, Godfrey ugy
 12 3 |    tekintetet vetvén unokaöcscsére.~Aztán mintha hallani lehetett
 13 3 |            lépést tõn a teremben, s aztán karjait keresztbe fonva
 14 4 |            a dolgozó szoba ajtaján, aztán félig meghajtott testtel,
 15 4 |     poziczióból a negyedikbe rakta; aztán két lábát mintegy egy lábnyi
 16 4 |      földgolyó mely pontján tehetem aztán ismét elõször szárazföldre
 17 5 |     megtöltötték vizzel, a melyeket aztán annak rendje és módja szerint
 18 5 |             öböl rengeteg nagy. Igy aztán gerendákból és deszkákból
 19 5 |             megtörtént a hajóhidon; aztán a gép néhány lökést adott
 20 5 |   Golden-Gate nevü szoroson haladt; aztán kifutott a Csendes-tenger
 21 6 |          nem lóbálózott tulságosan. Aztán meg, a hullámverés hátulról
 22 6 |          hajó helyzetét. - Ilyenkor aztán rendszerint az volt a szokása,
 23 6 |       megtehetni e pár heti utat, s aztán megint észrevétlenül kilopózkodhatik
 24 7 |            meg a déli jelzést.~- És aztán felhuzhatjuk a gõzcsónakot? -
 25 8 |          mint õ, a nap keltét, hogy aztán a szárazföld keresésére
 26 8 |        Tartelett fejével bólintott, aztán valami rekedt hörgést hallatott,
 27 8 |                felelé a tanár.~Erre aztán egyet fordult, térdre állt,
 28 9 |           megállunk az utolsónál.~- Aztán, - szólt tovább Tartelett, -
 29 9 |         végén feltört egy tojást, s aztán ajkához emelve egész ügyesen
 30 9 |             bõven ellátták magukat. Aztán lesujtva a fáradságtól,
 31 10|         Álom»; hogy ebbõl kiindulva aztán hozzáláthassanak emberlakta
 32 11|          megjegyzésre elhallgattak; aztán intézkedtek, hogy az éjszakát,
 33 11|           megzavarta volna álmukat.~Aztán reggeliztek, - megint csak
 34 11|            társa csakhamar odaértek aztán a part sziklás részéhez,
 35 11|       tápláléknak is hiján lesznek. Aztán az utolsó dagály által szárazon
 36 11|                kiáltá örvendezve.~- Aztán meg lehet ezt enni? - szóla
 37 12|          fölül a fa törzsén, a mely aztán ablak gyanánt szolgálhat.~
 38 12|             hogy meg nem fázhattak, aztán a kimosott ruha is gyorsan
 39 12|            csak érintette a villám. Aztán bementek száraz lakásukba,
 40 13|         ujra füstöt lát.~Ez a vihar aztán igazán a maga idejében jött.
 41 13|          harapásra nyilt a szája. - Aztán jön egy pár nyulczomb, juhpörkölt,
 42 13|     kecsketokány, nehány vad madár, aztán két vagy három édesvizi
 43 13|   lekoppasztották, megtisztogatták, aztán a tánczmester fanyársra
 44 13|        csomó lapos követ a parton s aztán belerakta a parázsba, hogy
 45 13|             füvet is eltávolitotta; aztán hosszu kagylóhéjakat keresvén
 46 13|        forró földdel teritették le; aztán fölibe rakták az izzó köveket
 47 13|             alatt ugyanis, a melyet aztán eltisztogattak, a kámász
 48 13|          hogy annál vígabban égjen. Aztán lefeküdt, de minthogy azt
 49 13|             kukorikolása is, a mire aztán Godfrey fölébredt; nem sokára
 50 13|       lakunk? No de majd meglássuk!~Aztán megvizsgálta közelebbrõl
 51 13|        tiszta fénynyel égett.~Ezzel aztán bement az odúba, mely lakásokul
 52 13|            lehetetlenné tehették; - aztán meg arról is meg akart bizonyosodni,
 53 13|            nagy segitségére voltak. Aztán ügyes, erõs, hajlékony,
 54 13|       tisztábban kivehetõ vijjogás, aztán pedig szárny csattogás hatolt
 55 13|        néhány fenyõágat és levelet, aztán ujra belékuszott az üregbe,
 56 13|          természetü bokrok mellett, aztán meg a tengerparti sürü mentén.
 57 14|             más, mint kagyló, de ez aztán oly tiszta volt, hogy keresni
 58 14|         szolgálatot. Mivel pótolják aztán? Arra szorulnak-e majd,
 59 14|      manzanilla-gyümölcsöt szedjen; aztán idõbe került a halászat
 60 14|     asztalkendõk, teritõk, lepedõk; aztán ruhanemüek: vászon ujjasok,
 61 14|          még egy kis zseb-gyógytár, aztán egy messzelátó, egy iránytû
 62 14|    teljesiteni ebbeli kötelességét.~Aztán öröme telt abban, hogy kincseit
 63 14|      leveses fazekat vette magához.~Aztán gondosan ujra lecsukta,
 64 14|            fertály amerikai nyulat, aztán vagy tizenkét yamf-gyökeret,
 65 15|           szedve lobbantott lángra, aztán reá tette a rõzsét, mely
 66 16|         kilátás a menekülésre, mely aztán oly végzetesen meghiúsult,
 67 16|             távolból ágyúszót hall; aztán eltünõdött rajta, hát hogyha
 68 16|           nem. Ehhez képest kellett aztán késõbb határozni.~A messzelátóval
 69 16|         mint eléri a hegy elõfokát, aztán megkerüli, majd a part mentén
 70 16|           hogy erre emberek jártak. Aztán, Godfrey és Tartelett bemenvén
 71 16|         ráillesztették tábláikat. S aztán minden tüzet kioltottak
 72 16|           sokára fenn lesz, - szólt aztán Godfrey. - Egy óra mulva,
 73 17|            fegyvereik. A két puskát aztán megtöltötték golyóra s az
 74 17|          benszülöttet hozott volna. Aztán övére föl kellett még csatolni
 75 17|            habozást mutasson.~Ekkor aztán Godfrey betette az ajtót,
 76 17|           észrevehetetlenné váljék. Aztán oda vetve a fa lábához egy
 77 17|         fölkeltette érdeklõdésüket; aztán valószinüleg szépen visszatértek
 78 17|     megvizsgálták revolvereiket is; aztán Godfrey és Tartelett megindult
 79 17|             közeledett a máglyához, aztán egy mozdulattal a fogolyra
 80 18|            lehajolt egész a földre; aztán megfogván Godfrey lábát,
 81 18|      egészen elképedve állt elõtte. Aztán jól a szeme közé nézett.~
 82 18|           választ nem kapott. Akkor aztán jelek által nagy nehezen
 83 18|         erdõkre, rétekre, halmokra, aztán az azokat környezõ tengerpartvidékre
 84 18| rendelkeznek. Megtöltötte puskáját, aztán egy madárra irányzá Karéfinotu
 85 18|              oda rohant a madárhoz, aztán nagy arczfintorgatással,
 86 18|             Elõször megszagolgatta, aztán foga hegyével megkóstolgatta
 87 18|          mit jelenlétében mondanak. Aztán õ is beszélni kezdett, nagy
 88 18|           csak hasra vetette magát; aztán fejét behuzva vállai közé,
 89 18|        egyszerre csak hátra ugrott; aztán Godfreyhez rohant, megragadta
 90 19|             és lába volt. Próbáljon aztán valaki Kampillit csinálni
 91 19|          még mikor abból a második, aztán a harmadik poziczióba kellett
 92 19|           Hajlékonynyá kell lennie! Aztán legalább, késõbb, e vadember
 93 19|         minden vitatkozásának vége. Aztán kezébe vette kis hegedûjét
 94 20|            egészen kész lesz. Akkor aztán csak az lesz hátra, hogy
 95 20|             és õ lesiettek a fáról. Aztán Godfrey elmondván Tartelettnek,
 96 20|         hiába fárasztják magukat, - aztán útnak indultak.~Godfrey
 97 20|           mely egyet vetett magán s aztán mozdulatlanul elterült a
 98 21|       segitette elõ gyógyulását.~És aztán azok az emlékek, az a sok
 99 21|           nem valami nagy távolban. Aztán megint elhallgatott, mintha
100 21|        térrõl napkelte elõtt. Akkor aztán lenne idejök, gondoskodni
101 21|       támadás eshetõsége ellenében.~Aztán meg e sötét éjjel s mindaddig,
102 21| kimenekültek a kerítés mögül, a hol aztán nem kevésbbé biztos halál
103 21|           emelkedõ ághoz, a melyhez aztán övénél fogva erõsen hozzá
104 22|             hajóra szökött, s a kit aztán nem találtak.~- De hát az
105 22|            én hoztam magammal.~Erre aztán Godfrey elbeszélte, a mi
106 22|    oroszlánok, tigrisek, párduczok, aztán micsoda kigyó-seregre akadtak
107 22|             lehetett kételkedni.~De aztán csak meggondolta magát.~-
108 22|           nincs szüksége senkire.~S aztán köszönt Kolderup W. Vilmosnak,