Fejezet

 1 1 |            tevõjének. Ki ád többet? - Igy hirdette, kiabálta, mondogatta
 2 1 |            közlekedési tekintetben, s igy minden eleve és könnyen
 3 1 |            elhagyatott volt a hely; s igy a kongresszus, a mely csupa «
 4 1 |              a vevõnek minden jogot s igy az arany kiaknázását is
 5 2 |               Fejét akarta mozgatni s igy megértetni magát... Azt
 6 3 |            Vilmos is ugy akarta. Hisz igy minden gazdagságát egyesitve
 7 3 |          könnyebb számvitel okáért, s igy kereskedelmi szempontból
 8 3 |             hiányozhatik semmi sem, s igy nem tünhetik föl kivánatosnak
 9 3 |                figyeljen és tanuljon.~Igy okoskodott Godfrey, s már
10 5 |              állni a kormány mellé, s igy nézni szemébe minden vésznek,
11 5 |             de az öböl rengeteg nagy. Igy aztán gerendákból és deszkákból
12 6 |         felvonathatta a vitorlákat, s igy fokozhatta az «Álom» gyorsaságát,
13 6 |               egy tisztán vitorlás, s igy a légáramlat behatásainak
14 6 |     tulságosan növekedjenek általa. S igy, ha Seng-You ingyen utazott
15 7 |           lehetetlen, hogy még sokáig igy tartson! - ismétlé minduntalan
16 7 |       szelekkel véget ér. - Csakugyan igy is történt.~Junius 25-én,
17 7 |            vizsgálni.~Két óra telt el igy. Csak féltizenegy felé kezdett
18 8 |              pillanatban apály volt s igy az egyes szirtek vizmosta
19 8 |          negyed óra hosszat járhatott igy Godfrey. Akkor fölfelé indult
20 8 |             földhöz szegezték volna s igy kiáltott fel:~- Tartelett!~
21 8 |               szerencsétlen tanárnak. Igy, ámbátor Tartelett mozdulatlanul
22 9 |               tarkitotta füstfelleg s igy nem gyanittatta, hogy tán
23 9 |         eljuthattak a part széléig.~- Igy tehát, - elmélkedett Godfrey, -
24 9 |             Az éhség kergette õket, s igy nem igen finyáskodhattak
25 9 |        választok, kedves Tartelett.~S igy szólva, minden további sok
26 9 |               hogy példáját kövesse s igy be kellett érnie a csiga-reggelivel.~
27 10|             földre megtört világukat.~Igy indult utjának Godfrey,
28 10|               melyeket azért neveznek igy, mert mindig az ember elõtt
29 11|             csak a puszta héjból, még igy is századokon át elélhetett.~-
30 12|            meg kellene elõbb sütni: s igy e részben is a tûz nagy
31 12|             mint a burgonyát. De akár igy, akár ugy, mindakét esetben
32 12|             késõbbre lehetett hagyni.~Igy telt el a nap; mire az e
33 12|                Nem! ez nem tarthatott igy soká.~Azonban egy váratlan -
34 13|            lángoló ágat igazgatván.~S igy tõn egész a nap fölkeltéig.~
35 13|       csakhamar lobogó lánggal égett.~Igy valóságos kemencze képzõdött,
36 13|             valami kenyérfélét sütni. Igy, mostani állapotukban is
37 13|          lehetett már messze attól, s igy csak vagy husz lábnyi magasság
38 13|          igyekezett erre rá akadni, s igy gyõzõdni meg, hogy a füst
39 14|              hogy lehetõ jól éljen, s igy várja be a pillanatot, a
40 14|             semmiféle ragadozó állat.~Igy folytak a hajótöröttek dolgai;
41 14|           hogy légmentesen záródik, s igy remélni lehetett, hogy tartalmát
42 14|             lehetetlennek látszott, s igy az Godfreynek eszébe sem
43 14|           lennének, s komoly arczczal igy szólt hozzá:~- Nos kedves
44 15|              följegyezte a napokat, s igy, a ládában talált naptár
45 15|           mely bürü gyanánt szolgált. Igy át lehetett menni az északi
46 15|             következtetésre térve át, igy folytatá magában:~- Azt
47 15|              még sem adta meg magát s igy a szegény Tartelett arra
48 16|               senki el nem kerülheti. Igy volt a végzet könyvében
49 16|             hogy ott töltsék az éjt s igy be kellett érni azzal, hogy
50 16|           kioltottak a lakásban, mely igy egész sötétben maradt.~Oh
51 16|          tizen-tizenketten lehetnek s igy óvatosságra vannak utalva.
52 17|            hiányzott benne a mersz.~S igy a «rekognoszczirozó hadmüvelet»
53 17|   beleillesztõdjék a sequoia héjába s igy mintegy észrevehetetlenné
54 17|           beljebb hatolni a szigetre. Igy tehát, nehogy a véletlen
55 17|              fától a másikig haladva, igy közeledtek a tengerpart
56 17|          vonalon hiányzott minden fa, igy a patak egész tisztás helyen
57 17|              elõre.~Godfrey csakugyan igy tett, s mondta Tartelettnek,
58 17|           rohanjanak...~Egyátalán nem igy történt. Sõt ugy látszott,
59 18|                 Mig a két fehér ember igy beszélgetett, Karéfinotu
60 18|           részben mindent elkövettek.~Igy telt az idõ. Azonban, ha
61 18|   testgyakorlatból. Egyszerre azonban igy kiáltott fel:~- Tán teknõsbékák?~
62 19| megakadályozhatnak.~Karéfinotu, midõn igy mintegy elõörsi szolgálatot
63 19|          élete megmentõi irányában; s igy, bármint ellenezte is Godfrey,
64 19|       jobbjában mindig volt egy bárd. Igy fölfegyverkezve az erõteljes
65 19|        kenyeret képviselte, s hiányát igy vajmi keserüen érezték.~
66 19|           sebe tán nem volt halálos s igy megtörténhetett, hogy a
67 20|        lehetõség is.~A helyzet tehát, igy összebonyolódva, egyre komolyabb
68 20|          szerencsétlen mesterének, ki igy a favágó szerepére sülyedt,
69 20|             egyenes irányban szaladt, igy koczkáztatva, hogy az állat
70 21|      visszajuthatni régi tûzhelyéhez.~Igy telt el ez a szomorú deczember
71 21|       találomra szétoszlott volna. Ha igy történt, remélhették, hogy
72 21|            állatsereglet volt, a mely igy egyszerre reá szabadult
73 21|       foghassanak.~Azután várakoztak.~Igy minden valószinüség szerint
74 21|               elõl leugrani a földre?~Igy is, ugy is bizonyos halál
75 21|              összeakadtak azokéival s igy rézsut feküdve, lógva maradt,
76 22|            elõtt felhuzott.~- Hogyan? Igy történt volna? - kérdé Godfrey
77 22|              kissé szégyenkezve, hogy igy rászedette magát.~- Biz
78 22|            látva, hogy nevessen, - ha igy gondolkozott ön, Vilmos
79 22|               méltósággal elõre lépve igy szólt:~- Kolderup Vilmos
80 22|         halasztá s öcscséhez fordulva igy szólt:~- Godfrey! te mindig