Fejezet

 1 18|               egyetlen szóval felelt:~- Karéfinotu.~- Karéfinotu! - kiáltá
 2 18|                 felelt:~- Karéfinotu.~- Karéfinotu! - kiáltá Tartelett. - Nézze
 3 18|                    Tartelett! - ismétlé Karéfinotu.~Ugy kellett lenni, hogy
 4 18|                kérdõleg tekintett felé.~Karéfinotu nem értvén meg azonnal,
 5 18|  térkép-felvevõk nem ismertek.~E közben Karéfinotu nem szünt meg rábámulni
 6 18|          valljuk meg, egyelõre ez a fõ.~Karéfinotu legnagyobb figyelemmel a
 7 18|               aztán egy madárra irányzá Karéfinotu figyelmét, mely mintegy
 8 18|                 Ugy kellett lenni, hogy Karéfinotu eddig az emberi nem legalsóbb
 9 18|              nem mutatkozott finnyásnak Karéfinotu úr. Elõször megszagolgatta,
10 18|                 ember igy beszélgetett, Karéfinotu a legnagyobb figyelemmel
11 18|              napokban ágyat rögtönöztek Karéfinotu részére a Vilmos-tanya szobájában;
12 18|                követõ tizenöt nap alatt Karéfinotu több izben elkisérte Godfreyt
13 18|                 tekintetben mutatkozott Karéfinotu minden tökéletesedésre képtelennek:
14 18|           táplálék dolgában.~Godfrey és Karéfinotu csigák szedésével foglalkozott
15 18|                 tudta képzelni, a midõn Karéfinotu egyszerre csak hasra vetette
16 18|                 fel:~- Tán teknõsbékák?~Karéfinotu nem csalódott. Mintegy fél
17 18|            fordították õket; Godfrey és Karéfinotu tehát hozzá láttak e nehéz
18 18|               nem akadt, vadászni járt. Karéfinotu legtöbbnyire vele ment s
19 18|                való elhaladásuk közben, Karéfinotu egyszerre csak hátra ugrott;
20 18|              megállt, lélekzetet vett s Karéfinotu felé fordulva, kérdõleg
21 18|          magának idõt, azonnal, mielõtt Karéfinotu megakadályozhatta volna,
22 19|                 áttörjön.~Mivel azonban Karéfinotu, minden ellenkezés daczára,
23 19|            támadást megakadályozhatnak.~Karéfinotu, midõn igy mintegy elõörsi
24 19|             tartották õket. Legtöbbször Karéfinotu volt a pásztoruk. Puskát
25 19|                 meg a szójárást, melyen Karéfinotu beszél.~Hiába mondta neki
26 19|               tizenöt szót! Tudta, hogy Karéfinotu «brisi»-nek nevezi a tüzet, «
27 19|                rajta mit látni. Szegény Karéfinotu vért izzadott, hogy el tudja
28 19|              látott feladatához. S maga Karéfinotu is, ámbár sokat gyötrõdött
29 19|        dallamokat csalt ki belõle, hogy Karéfinotu majd kiugrott a bõrébõl.
30 19|               csalatkoztam! Sem én, sem Karéfinotu! Valósággal medve volt az,
31 19|               igen jó hasznára szolgált Karéfinotu. A fekete, ámbár csak hosszas
32 19|               idõ egy kissé derül, õ és Karéfinotu elmennek kámászt szedni.
33 19|            házból, - szóla Godfrey - és Karéfinotu velem jõ.~- Jó lesz! - felelé
34 19|                 túlvitt elõvigyázat, de Karéfinotu nem tágitott, s végtére
35 19|              óriási fák csucskoronáját.~Karéfinotu õrállásán volt, a hol az
36 19|                végezzen az állattal.~De Karéfinotu, mielõtt Godfrey visszatarthatta
37 20|                 helyütt csoportositják.~Karéfinotu e nehéz vállalkozásban igen
38 20|               Reggeli nyolcz óra tájban Karéfinotu felmászott a belsõ nyiláson
39 20|       okoskodott, hogy fontos ok nélkül Karéfinotu nem zavarná meg õt munkájában
40 20|              egyik leghatalmasabb ágon.~Karéfinotu, kezét a Fina-sziget északkeleti
41 20|               arra a tájra akar sietni.~Karéfinotu megértette. Többet tett,
42 20|                van szó.~Egy percz mulva Karéfinotu és õ lesiettek a fáról.
43 20|             haza.~És ketten elindultak.~Karéfinotu és Godfrey némi élelmiszereket
44 20|         megkerülték, s azzal Godfrey és Karéfinotu eljutottak a tengerpartra,
45 20|                 közé... Semmi válasz... Karéfinotu éles orditást hallatott...
46 20|                hiába jártak, Godfrey és Karéfinotu megindult visszafelé a Vilmos-fához.~
47 20|               olyan tompa zörgés-félét. Karéfinotu hirtelen visszarántotta
48 20|              maga nemében valódi óriás.~Karéfinotu oda vetette magát Godfrey
49 20|        mozdulatlanul elterült a földön.~Karéfinotu rohant Tartelett felé s
50 21|         ápolásban részesitse. Különösen Karéfinotu figyelmessége segitette
51 21|               könnyen megvédelmezhetik.~Karéfinotu segitségével sikerült Godfreynek
52 21|          leplébe burkolódott.~Godfrey s Karéfinotu, bent a Vilmos-fában, ágyukon
53 21| megmagyarázhatatlan támadásával szemben Karéfinotu osztozott is társai félelmében,
54 21|              legmegmagyarázhatatlanabb!~Karéfinotu nem akarta, nem tudta hinni,
55 21|               Egyszer vagy kétszer õ és Karéfinotu kiment egész a keritésig.
56 21|                ajtót! - kiáltá Godfrey.~Karéfinotu fejével bólintott. Nem volt
57 21|            kegyetlenségének.~Godfrey és Karéfinotu, felkúszván a sequoia héján
58 21|              szûnni kezdett.~Godfrey és Karéfinotu még egyre figyelve néztek
59 21|                a mielõtt még Godfrey és Karéfinotu megakadályozhatta volna,
60 21|               Legnagyobb meglepetésére, Karéfinotu ugyanúgy tett, mint õ. Ugy
61 21|           villámánál Godfrey egyfelõl s Karéfinotu másfelõl láthatták, minõ
62 21|             erre a szigetre.~Godfrey és Karéfinotu azonban, nem gondolván többé
63 21|             légyen is, sem Godfrey, sem Karéfinotu nem érzett kedvet arra,
64 21|                 vágva, sem Godfrey, sem Karéfinotu nem nézhettek maguk alá,
65 21|             szaga hatolt át.~Godfrey és Karéfinotu megpróbálták, hogy megtámasztják
66 21|           belsejébõl a tetõre vezetett.~Karéfinotu és õ, magukkal vivén puskájukat
67 21|                 kell bujnia.~Godfrey és Karéfinotu nem voltak még harmincz
68 21|                  hogy le talál zuhanni.~Karéfinotu oda ment hozzá, kényszeritette,
69 21|            uralkodhassék; a másik felõl Karéfinotu foglalt helyet, hogy minden
70 21|          elámulva, azonnal megismert...~Karéfinotu volt!... ugy van, Karéfinotu,
71 21|            Karéfinotu volt!... ugy van, Karéfinotu, a ki e szavakat mondta,
72 21|                    Azt mondom, - felelé Karéfinotu, - hogy a mai nap az, a
73 22|      megmagyarázhatatlan jelenségekrõl? Karéfinotu angolul beszélt, mintha
74 22|             bujván a fa alá.~Godfrey és Karéfinotu ennek láttára siettek lecsuszni
75 22|                 nem is érték õket.~- És Karéfinotu?~- Nem volt igazi Karéfinotu,
76 22|            Karéfinotu?~- Nem volt igazi Karéfinotu, hanem hû szolgám Brass
77 22|               Igaz, uram, - szólt közbe Karéfinotu, a kit ezentul jobb lesz