Fejezet

 1 1 |             de nem abban az idõben, a midõn az uj bányák kiaknázása
 2 3 |                ép abban a perczben, a midõn a dúsgazdag Kolderup oda
 3 3 |           szeszélye, vágya vonja; - a midõn egyszerre megnyilt a szalon
 4 3 |               a Hugenották Raoulja, a midõn Valentine-nel való duettje
 5 4 | medve-sonkákkal; - hanem dollárokkal. Midõn tanitványaihoz szólt, nem
 6 5 |              szárazföldi betegség», a midõn t. i. pihenni volt kénytelen.
 7 6 |               fején találta a szöget, midõn czáfolhatatlan logikával
 8 6 |              mit jelenthet ez; fõleg, midõn mindjárt az elsõ héten,
 9 6 |              reggelihez akartak ülni, midõn szokatlan lárma hangzott
10 6 |               hogy vessék a tengerbe, midõn Godfrey közbelépett.~- Kapitány! -
11 6 |               szóljunk többet felõle.~Midõn Godfrey azt mondta, hogy
12 6 |         ugyanis annyira komolyak, még midõn tréfálnak is, hogy Bret-Harte,
13 6 |               tökéletesen igaza volt, midõn érdekében beavatkozott,
14 7 |             reggel nyolcz óra tájban, midõn Godfrey a födélzetre ment,
15 10|              tengert!~- Tehát sziget!~Midõn e szót kiejté, szive elszorult.
16 10|             meg volt lepetve Godfrey, midõn valami gyönge füst-félét
17 11|          ilyenformán okoskodott. De a midõn a gyakorlati foganatositásra
18 12|               a gyöngéket.~Koronkint, midõn a megélés közvetetlen szükségletei
19 13|             nem állt meg, csak akkor, midõn a legfelsõ ágak már kezdtek
20 14|               mindig aggasztó volt, a midõn olyasmi történt, a mi által
21 14|               bontotta tehát fel, s a midõn ez sikerült, lehetõ kiméletesen
22 14|          Godfrey szive erõsen vert, a midõn a láda födelét fölnyitotta.~
23 14|               voltak abban a ládában! Midõn kiszedte õket, Godfrey meg
24 15|       ismétlõdött többé. Sem akkor, a midõn Godfrey másodszor fölment
25 15|       kiemelkedõ csúcsára, sem akkor, midõn ismételve felmászott a Vilmos-fa
26 15|            majdnem teljesen eltünt, a midõn a szénkészlet fogytán volt.
27 16|        tánczmesternek nem volt igaza, midõn azt gondolta, hogy e szigeten,
28 16|           mögött fekvõ partvidékre, a midõn egyszerre Godfrey azon vette
29 16|               látszott, hogy e vadak, midõn eltávoztak valamely szomszédos
30 17|        elõérzete igazat sugott tehát, midõn ez embereket már tegnap
31 17|              mint De Foë Dániel hõse, midõn vadak kötöttek ki szigetén.
32 18|           visszahozta azt gazdájához.~Midõn ezt Tartelett látta, neki
33 18| Fina-szigetének uj vendégére nézve, a midõn meglátta, hogy a sequoia
34 18|              vasfazék nem gyulad meg, midõn izzó parázs fölé teszik,
35 18|          mindig szerfölött nagy volt, midõn a távolból eltalált vadakat
36 18|          elkeseredés vett rajta erõt, midõn észrevette, hogy a rossz
37 18|        Álom-öböl legszélsõbb partján, midõn egyszerre csak az apró szigetek
38 18|              el nem tudta képzelni, a midõn Karéfinotu egyszerre csak
39 18|          Fina-sziget bebarangolását s midõn sürgetõbb dolga nem akadt,
40 18|        visszatérnek a Vilmos-fához, a midõn, az erdõ szélén való elhaladásuk
41 19|       megakadályozhatnak.~Karéfinotu, midõn igy mintegy elõörsi szolgálatot
42 19|            hogy jóizüen ne kaczagjon, midõn ezt meghallotta. Utóvégre
43 19|              ez is, s vasárnaponkint, midõn nem volt egyéb dolga, örömest
44 19|              akar. Elkisérte tehát, a midõn a Vilmos-fától két mértföldnyire
45 19|              való este óta nem esett. Midõn hét óra felé a Vilmos-fából
46 19|         Godfrey tehát utána rohant...~Midõn a parthoz ért, ott látta
47 20|             hogy haza szeretne menni.~Midõn Tartelett megtudta, hogy
48 20| fölfegyverezve, és csakis olyankor, a midõn anyagi szükségleteik beszerzése
49 20|             is folytathassa munkáját, midõn Godfrey kénytelen volt azt
50 20|             pillanatra megpihenjen; s midõn Tartelett, lehanyatló kézzel,
51 20|               jobban megerõsíttetnie, midõn egy óra mulva, a mint a
52 21|           Esti tizenegy óra lehetett, midõn a dühöngõ orditás egy pillanatra
53 21|           harmincz lábnyi magasban, a midõn a Vilmos-fa belsejébõl vad
54 22|               által szerzett, hogy, a midõn elõször sütött el egy puskát
55 22|        gondolatodnak adok kifejezést, midõn azt mondom, hogy holnap