| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] auld 2 ausztráliai 2 avagy 1 az 1064 azelõtt 1 azért 39 azok 20 | Frequency [« »] ----- 4008 a 1136 hogy 1064 az 908 nem 835 s 707 volt | Verne Gyula A Robinsonok iskolája IntraText - Concordances az |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 10 | egy kissé másforma volt. Az erdõk és rétségek helyét
502 10 | halászfalu van ott? Ha pedig az nem, tán benszülöttek tanyája?~
503 10 | vizsgálódott. Igazán füst volt-e az a valami, mit a szellõ szép
504 10 | hegytetõrõl s ujra neki indult az erdõnek.~Egy óra alatt áthaladt
505 10 | helyzetet.~- Hát a postán?~- Az meg nem volt nyitva. Azonban
506 11 | hogy másnapra halasztja az uj elhelyezkedés gondját.
507 11 | melylyel a tánczmester az õ szemleútja eredménye iránt
508 11 | Sziget! - kiáltá Tartelett.~- Az bizony!... sziget!~- Melyet
509 11 | aztán intézkedtek, hogy az éjszakát, a mennyire csak
510 11 | tõlük elszakadni.~Godfreynek az volt a terve, hogy elmegy
511 11 | Elhatározta azonban, hogy az utat odáig mindenütt a tengerpart
512 11 | Hátha a part homokjában az «Álom» volt személyzetébõl,
513 11 | találjon valakit, ha mindjárt az utolsó matrózt is, a partra
514 11 | is hiján lesznek. Aztán az utolsó dagály által szárazon
515 11 | balvégzet a két embert, a ki az «Álom» hajótörésébõl megmenekült,
516 11 | szóval mindent, a mire az élet elsõ szükségletei kielégitése
517 11 | különösen a gyujtó volt az, a mi nekik hiányzott.~Tudom,
518 11 | igen könnyen osztogatják az ilyen olcsó tanácsot:~-
519 11 | kanócz... (De honnan vegye az ember ezt az égõ kanóczot!)...
520 11 | honnan vegye az ember ezt az égõ kanóczot!)... vagy pedig
521 11 | szerint összedörzsölünk...~Az ám; - csak tessék megpróbálni.~
522 11 | gyõzõdnie, hogy nem megy az ilyen könnyen; s nagy fejtörést
523 11 | nagy fejtörést okozott neki az a körülmény, hogy hátha
524 11 | Cserjék ágain csüggött az, mely cserjék százankint
525 11 | Azonnal felismerte, hogy az ahhoz a «manzanilla» nevü
526 11 | gyümölcsfajhoz tartozik, a melybõl az indiánok Kalifornia némely
527 11 | harapott bele.~Olyanforma volt az, mint a vadalma; savanyusága
528 11 | egyátalán nem volt elégedetlen az uj élelemmel, legalább az
529 11 | az uj élelemmel, legalább az elõbbiekhez viszonyítva.
530 11 | száz lépésnyire ellepve még az ott folyó rio (patak) partjait
531 11 | egész tisztásra vált. Ezek az óriási fák, melyeket Nyugat-Amerikában
532 11 | embertõl kérdezzük ugyanezt, az õ felelete ugy fog hangzani: «
533 11 | waterlooi hidegvérü gyõzõ, akár az amerikai köztársaság örökemlékü
534 11 | messze országaiban emlegetik az Erdõk Anyját, az Erdõk Csodáját,
535 11 | emlegetik az Erdõk Anyját, az Erdõk Csodáját, a Favágó
536 11 | közt a valódi óriás azonban az, mely egy, az állam birtokához
537 11 | óriás azonban az, mely egy, az állam birtokához tartozó
538 11 | mértföldre áll, a melynek neve az Erdõk Atyja. Mintegy négyezer
539 11 | valószinüleg még abban az idõben, a mikor Salamon
540 11 | óriási ivvé odvasodott, s az ez által képzõdött nyiláson
541 11 | közül különösen egy volt az, mely Godfrey figyelmét
542 11 | belsejébe lehetett hatolni. Az óriási fa törzsének belseje
543 11 | ott nincsen, a melyen át az esõ vagy szél behatolhatna.
544 11 | türhetõ védelmet fog találni az idõjárás minden viszontagságai
545 11 | istenadta lakóház felõl?~- Csak az a kár, hogy kályha nincs
546 11 | Mindenfelé jelentkezett már az állati élet; s bégetés,
547 11 | nap már nagyon ott járt az égbolt alsó részén. A végleges
548 11 | másnapra halasztották.~Ezt az éjet pedig, vacsora után,
549 11 | fájának» nevezte el azt az óriási fát, a melynek hasonmásai
550 11 | szomszédos államok erdeiben mind az amerikai köztársaság valamely
551 12 | másikra élõ ember volt õ az elõtt. A holnap gondja soha
552 12 | fordult most a sorsa. Ezen az ismeretlen szigeten, teljesen
553 12 | biztosra vette, hogy mikor az «Álom» eltünése kitudódik,
554 12 | folytonos munkában volt, mint az elõtt soha. A legkülönbözõbb
555 12 | elhelyezkedésükön munkálkodjék. Az élelmi szerek, fõleg pedig
556 12 | pedig a tûz kérdése volt az, a mely minden egyebet megelõzött;
557 12 | csak ezután következett az, hogy tudjanak szerszámokat
558 12 | öltözködniök».~Tartelett még aludt. Az árnyék homályában nem lehetett
559 12 | ütötte meg Godfrey fülét. S az mégis csak többet ért, mint
560 12 | van; legalább átkutathatja az óriás fák csoportja közelében
561 12 | vagy gyökeret találni s azt az éhes tánczmester nagy gyönyörüségére
562 12 | behatása alatt, kezdett az engedni, hogy nem sokára
563 12 | roppant nagy számban voltak.~- Az igazat megvallva, - szólt
564 12 | Tizezer számban van itt az ehetõ osztriga, a mivel
565 12 | Tartelett panaszkodik, annak oka az, hogy nem szereti e héjas
566 12 | meg!~Annyi bizonyos, hogy az osztriga, ha teljesen nem
567 12 | nélkül lakhatik jól vele az ember, a nélkül, hogy koczkáztatná,
568 12 | szemlélni.~Godfrey tehát ebben az irányban haladt vagy két
569 12 | vagy gyökeret, melyek közül az elsõhöz szintén szükséges
570 12 | természetes állapotában is. Az amerikai indiánok e két
571 12 | állandóan táplálkoznak.~Az elsõ a «kámász» nevü bokorról
572 12 | tánczmester mohón nyeldeste az uj táplálékot, ugy, hogy
573 12 | teszünk! - felelé Godfrey.~- Az ég adja, hogy igaza legyen,
574 12 | Montgomery-utczán nem tehet az ember három lépést, hogy
575 12 | Tartelett - mire való már az, hogy a sütés-fõzés nélkül
576 12 | rendelte ugy a természet, hogy az ember élelem gyanánt beérhetné
577 12 | magával a levegõvel is!~- Az is talán meg fog történni
578 12 | irányzott kutatásaikat?~- Arra az okoskodásra, - felelé Godfrey, -
579 12 | felelé Godfrey, - hogy az emésztés és lélekzés összeköttetésben
580 12 | melyen a chemia kiviszi, hogy az ember táplálkozására szükséges
581 12 | a helyett, hogy megenné az ember az ebédjét, be fogja
582 12 | helyett, hogy megenné az ember az ebédjét, be fogja azt szivni.
583 12 | fogja azt szivni. Ennyi az egész!~- Milyen kár, - zúgolódott
584 12 | teljesebben fölszereljék.~Az elsõ feladat e részben az
585 12 | Az elsõ feladat e részben az volt, hogy a jövendõ lakóházat
586 12 | földet ellepte, s melybe az ember majd térdig besüppedt.
587 12 | elég gazdagon özönlött az be az ajtón. Késõbb, ha
588 12 | gazdagon özönlött az be az ajtón. Késõbb, ha nagyobb
589 12 | Igy telt el a nap; mire az e napra szánt munkát elvégezték,
590 12 | próbálták, hogy áttörjenek az elégtelen korláton.~A következõ
591 12 | sok idõt vett igénybe és az órák gyorsan teltek. A háztartási
592 12 | hol tányérnak használtak. Az igaz, hogy a táplálkozás
593 12 | anyag nem gyuladt meg.~Erre az a gondolata támadt Godfreynek,
594 12 | kiütött, rá ugrott ugyan arra az anyagra, de rajta azonnal
595 12 | 3-ról 4-re virradó éjjel az idõ, mely pár nap óta már
596 12 | Esõ még nem esett, hanem az sem késhetett már soká.
597 12 | Godfrey fölkelt s kiment, hogy az ég állapotát megfigyelje.~
598 12 | tüntek most fel.~Egyszerre, az általános égzendülés közepett,
599 12 | lombozat száraz ágait. S a mint az esõ csapkodta, ugy szólva
600 12 | fát, a mi nem hiányzott az óriás fa tövénél, melynek
601 13 | kalandozni, hogy onnan lelopják az égi tüzet. Pedig valóban
602 13 | égi tüzet. Pedig valóban az ég volt, amint Tartelett
603 13 | mondtuk, nagy bõségben volt az óriás fenyõk környékén.
604 13 | villám adta tûznek. Tûzhelyül az egyik fa lábánál, két kiemelkedõ
605 13 | remény biztatta õket, mint az, hogy most már véget vethetnek
606 13 | kedélyhangulatba hozott. - Hogy az ember éhségét csillapitsa,
607 13 | kiegészítõ részét képezzék ennek az elsõ komoly jelentõségü
608 13 | kell vele elbánni, mint az indiánok szokták, a mit
609 13 | indiánok szokták, a mit az amerikaiak majd mindnyájan
610 13 | süssenek benne, de mivel hogy az semmiben sem akadályozta
611 13 | le; aztán fölibe rakták az izzó köveket s azokon uj
612 13 | kámász s mintegy félóra mulva az egész mûvelet befejezettnek
613 13 | átalakuláson mentek keresztül. Ha az ember összezuzta volna õket,
614 13 | készített s kamaszból, a minek az a jó tulajdonsága van, hogy
615 13 | míg csak meg nem virradt.~Az éjszaka különben minden
616 13 | Godfreyt legelõször is az lepte meg, hogy a Vilmos-fa
617 13 | tökéletesen tisztába jött az iránt, mi történt a vihar
618 13 | látható volt a fán, melyet az elektromos áram széles vonalban
619 13 | villám utját a törzsön.~- Az világos, - így okoskodott
620 13 | erõsen szét kellett hasitania az egész törzset. De akkor,
621 13 | égett.~Ezzel aztán bement az odúba, mely lakásokul szolgált.
622 13 | egész törzsén végig huzódik az a kémény; de más részt a
623 13 | beléerõsitvén a talajba, kezdett az üreg falán fölfelé mászni.
624 13 | Csupa játék volt ez neki. Az egyenlõtlen üregben csakhamar
625 13 | kéményseprõ. Csak attól félt, hogy az üreg annyira talál keskenyedni,
626 13 | érezni, hogy üdébb lég hatol az arczába; mohón nyelte is
627 13 | Hallotta, a mint fölrepül, s az is lehallatszott, a mint
628 13 | lehallatszott, a mint már az ágakat és leveleket verdeste
629 13 | kiüthette fejét a fatörzsbõl az ágak közé, s egy kis erõfeszités
630 13 | ágon oly sûrü volt, mint az õserdõk cserjés bozótja,
631 13 | Üres és elhagyatott volt az minden irányban. Ujra meggyõzõdött
632 13 | meg más, mint... Mint?.. az ég tudja, kicsoda?~Godfrey
633 13 | volt a Vilmos-fától. De ha az ember északkeleti irányban
634 13 | aztán ujra belékuszott az üregbe, s tõle telhetõ sietséggel
635 13 | sürü mentén. Végre eljutott az utolsó sziklalánczhoz.~De
636 13 | tisztán s világosan kivette az irányt, a honnét a füstnek
637 13 | Godfrey. - Valóságos füst volt az, a mit láttam. És mégis...~
638 13 | ettõl eredt.~Semmi sem szólt az ellen, hogy a szigeten akár
639 14 | Békén tûrni azt, a min az ember nem változtathat:
640 14 | nem is alkalmas arra, hogy az ember nagy dolgokat hajthasson
641 14 | legokosabb, a mit tehetett, az volt, hogy lehetõ jól éljen,
642 14 | tisztaság szempontja volt az, a mely ezen intézkedésekben
643 14 | keresni kellett volna azt az amerikai fogadót, a hol
644 14 | kellett letérdepelniök, ha az idõ nem engedte, hogy a
645 14 | bajuk, több talán, mint az ember hinné: ruházatukkal.
646 14 | ingük, fehérnemüjök sorsa az volt, hogy elõbb-utóbb felmondja
647 14 | foglalkozást adott neki az, hogy ehetõ gyökereket s
648 14 | kénytelen belátni, hogy az összes konyhaszerek közt
649 14 | leglényegesebb, - a fazék, az egyszerü, vas vagy cserépfazék
650 14 | rendesen oda jártak éjszakára, az utóbbiak az abba belé hányt
651 14 | jártak éjszakára, az utóbbiak az abba belé hányt száraz fûbe
652 14 | fák tetejérõl leskelõdtek az olcsó zsákmányra, s melyeket
653 14 | fölnevelhessék gidáikat.~Mindennek az lett a következése, hogy
654 14 | kellett tartani; ugyanis az eddigi tapasztalatok után,
655 14 | gazdag-e kagylófélében, mint az északi. Meg talán azt is
656 14 | Ennélfogva e napon elkószált az öböl legészakibb pontjáig,
657 14 | mit õ sziklának nézett, az voltakép nem más, mint valami,
658 14 | homokba félig eltemetett láda.~Az «Álom» rakományából való
659 14 | kezdõbetü nem volt rajta, a mint az amerikai utazó ládákon,
660 14 | tette hasznavehetetlenné az, hogy a tenger vizében feküdt.
661 14 | föl akarta nyitni. E ládát az Álom-rév végérõl a Vilmos-tanyára
662 14 | lehetetlennek látszott, s igy az Godfreynek eszébe sem jutott.~-
663 14 | part e kiszögellõ része az óriási fák csoportjától
664 14 | meglepetésére, a retesz, mely az alsó závárba belekapcsolódott,
665 14 | kellett volna feltörni, az nem lett volna könnyü munka.~
666 14 | czikkek; ott volt köztük az annyiszor óhajtott leveses
667 14 | akkor sem lehetett volna az teljesebb.~Biz ez megérdemelte,
668 14 | Különösen a leveses fazék volt az, a mi egészen magán kivül
669 14 | azonnal vissza akart térni az Álom-öbölbe. Nem volt maradása
670 14 | ellenvetést s késznek nyilatkozott az indulásra. Még csak a lobogó
671 14 | helyettesiteni, s megjavitották az egészet egy pár csipet sóval,
672 14 | mindaketten megindultak az Álom-öböl felé, a legrövidebb
673 14 | elõtt, melyen ott párolgott az amerikai nyulleves, melyet
674 14 | tartalmát haza hordják. Az est beállta elõtt szerszámok,
675 14 | rózsaszinben látott. Nem fog tehát az olvasó elõtt különösnek
676 14 | gondolja-e, hogy itt volna az ideje ujra hozzá látnunk
677 15 | TIZENÖTÖDIK FEJEZET.~A melyben az történik, a mi minden, akár
678 15 | eszméinek valósitása volt az, a mi a legközelebbi hetek
679 15 | zsugoriskodás? - kérdé. - Az ördögbe is, kedves Godfrey,
680 15 | sõt ünnepnapokon is legyen az ön kedve szerint Tartelett! -
681 15 | szedése lett a dolga, kivált az utóbbié, amely a kenyér
682 15 | mely a Vilmos-fa mögött, az ott elterülõ rétség végén
683 15 | mértföldnyi ut volt biz az, hanem hát hozzá kellett
684 15 | s leküzdte ellenszenvét. Az õ buzgalma révén a leveses
685 15 | fazék igen gyakran fölkerült az asztalra s abban mindannyiszor
686 15 | valami párolt hus, a mi az eddigi egyhangu étlaphoz
687 15 | azonban azt akarta, hogy az elhelyezkedés a Vilmos-fában
688 15 | segitségével megvékonyitották s az asztalt is megformásitván,
689 15 | megformásitván, méltóbbá tették az ételekhez, edényekhez s
690 15 | lény nincs is a szigeten, az állatok se hatolhassanak
691 15 | kivágott farészszel elzárták az ablakokat; nappal azonban
692 15 | a jövõre kellett bízni.~Az is sokat foglalkoztatta,
693 15 | beköszönt a rossz idõ, s az esõ zuhatag módjára szakad,
694 15 | kellett oldani; hogy hogyan, az a jövõ titka volt.~Hasznos
695 15 | Hasznos munkát végzett Godfrey az által is, hogy, a sequoiák
696 15 | szolgált. Igy át lehetett menni az északi partra, a nélkül,
697 15 | mindent megtett is, hogy az élet a Csendes-tenger e
698 15 | vegyenek róla s fölkeressék. Az azonban nem volt lehetetlen,
699 15 | Godfrey czélszerûnek tartotta, az észak felé emelkedõ hegyfok
700 15 | dologban; mert hiszen ha az esõ, szél vagy nap hatása
701 15 | foglalkoztatták. Több hét óta az idõjárás állandóan szép
702 15 | patakokban zuditva a talajra az esõ vizet, melyet az sietett
703 15 | talajra az esõ vizet, melyet az sietett nagy szomjasan elnyelni.~
704 15 | elnyelni.~Godfrey ebben az idõ tájban kezdte gyakorolni
705 15 | és nyárson sült alakjában az asztalra kerültek.~De vadászatai
706 15 | én, hogy sikerült volna-e az.~Azután egy más, igen természetes
707 15 | összeszaladnak. Mi lehetett tehát az a megmagyarázhatatlan füst,
708 15 | játszott vele.~Egyébiránt az a füst vagy gõz-látomány
709 15 | Ugyan mire való volna már az? - felelé Godfrey a tánczmester
710 15 | pusztán a Robinsonok fölmentve az illedelem ezen kiegészitõ
711 15 | de magáért kötelessége az embernek jó formákhoz szoktatni
712 15 | arra maradt szorítva, hogy az «öntánczmesterkedésben»
713 15 | láthatóvá lett a tenger és az égbolt között.~Nagy gõzhajónak
714 15 | hogy ha a hajó útját ebben az irányban folytatja, mulhatatlanul
715 15 | teljesen egyre megy; a fontos az volt, hogy õt lássák meg.
716 15 | szólt magában, - ha én látom az õ zászlójukat, lehetetlen,
717 15 | födélzetérõl õk is észre ne vegyék az én zászlómat. A szél úgy
718 15 | Pedig már fél hét volt; az esteledés ideje bekövetkezett.~
719 15 | pillanatban épen leáldozott. S az éjszaka elsõ árnyaival le
720 15 | árnyaival le kellett mondani az észrevétetés minden reményérõl.~
721 15 | közben kezdett beállani az éji homály. A hajóárbocz
722 16 | minek nem szabad meglepni az olvasót.~Godfrey szerfölött
723 16 | tetszett elõtte, mintha ez az egész hajólátomány nem lett
724 16 | egyéb álomnál, mely már az este vette kezdetét.~De
725 16 | vette kezdetét.~De nem! Az mégis egész bizonyos volt,
726 16 | ugyan olyan bizonyos volt az is, hogy reá sem hederitett
727 16 | cserjéshez.~- Csónak!~- Csónak?~- Az bizony!.. s rajta vademberek!..
728 16 | kereskedõ hajónak csónakja az talán?~- Hajónak a csónakja?~-
729 16 | mikor azt kell hinnem, hogy az a hajó visszahozhatatlanul
730 16 | melyet gyöngén lobogtatott az enyhe szellõ.~Godfrey levette
731 16 | hátul kormányfával, a mely az egyensuly megõrzését lehetõvé
732 16 | lakatlannak gondolták; mint a hogy az is volt az «Álom» hajótörése
733 16 | mint a hogy az is volt az «Álom» hajótörése elõtt:
734 16 | határozza magát. Egyelõre az volt a feladat, hogy szemmel
735 16 | A feladat mindenekelõtt az volt, hogy némely intézkedéseket
736 16 | mi a tánczmestert illeti, az õ eszméinek egészen más
737 16 | mint azt, hogy sorsotokat az angol és svájczi elbeszélõ
738 16 | tyukketreczükbe, hogy ott töltsék az éjt s igy be kellett érni
739 16 | rakják bokrokkal, ugy hogy az, a mennyire lehet, el legyen
740 16 | ajtaját szinte légmentesen. Ez az ajtó, mint tudva van, a
741 16 | tüzetesen. Ugyanigy jártak el az ablakokkal is, melyekre
742 16 | Godfrey, fölkapaszkodván az egyik ablakhoz, kissé kinyitotta
743 16 | egyátalán nem beszélt errõl az eshetõségrõl Tartelettnek.
744 16 | már a csónak megérkezése. Az a gondolat, hogy tán kénytelen
745 16 | neki bõvebb reflexiókra.~Az éj a félelem s remény váltakozó
746 16 | majd együtt menekülnünk az erdõ mélyébe s ott elrejtõzni
747 16 | Godfrey ujra felkapaszkodott az ablakhoz, de csakhamar ismét
748 16 | indulunk, «megvizsgálni az ellenséges tábor környékét.»
749 16 | nem sok a bizodalmam, hogy az én puskám golyója kárt tegyen
750 16 | egymásután, de óvatosan levette az ablaktáblát mind a két ablakról.
751 16 | gondosan lezárta ezen ablakot. Az észak felé vágott nyiláson
752 16 | Tartelett mondotta, a vadak - az éjet a szigeten töltve -
753 16 | nem is kutatva a szigeten az után, laknak-e rajta vagy
754 17 | honnét õket nem láthatták. Az erdõ s a pagony legsürübb
755 17 | aztán megtöltötték golyóra s az egyik a tánczmester kezébe
756 17 | kapcsolva a golyós táska is. Az a gondolat is eszébe ötlött
757 17 | gondolat is eszébe ötlött az érdemes tánczmesternek,
758 17 | került, hogy lebeszélje errõl az ép oly nevetséges, mint
759 17 | Hat óra lehetett reggel. Az óriás fák koronái már a
760 17 | sugaraiban sütkéreztek.~Az ajtót kinyitva, Godfrey
761 17 | Tökéletes magány mindenfelé.~Az állatok visszatértek a rétre.
762 17 | Ekkor aztán Godfrey betette az ajtót, s vigyázott, hogy
763 17 | ajtót, s vigyázott, hogy az tökéletesen beleillesztõdjék
764 17 | megindult a patak felé, az levén szándoka, hogy annak
765 17 | figyelemmel nézett végig az egész parton, mely a Lobogó-Pont
766 17 | ott létére mutatott volna.~Az elõfok szélsõ csúcsa szintén
767 17 | részben Godfrey nem csalódott. Az árboczfa ott állt ugyan
768 17 | árboczfa ott állt ugyan az elõfok szélsõ szikláján,
769 17 | végig láthasson.~Nem volt az egyéb, mint egy teljes sivatag,
770 17 | a Lobogó-Ponttól kezdve az Álom-öbölig.~Egyébként a
771 17 | helyéhez. De lehetséges volt az is, hogy a vadak épen a
772 17 | partraszállásuk helyét. Talán az is meglehet hogy ott alusznak,
773 17 | foganatositásához. A fõ az volt, hogy ne elõztessék
774 17 | perczben készen kellett lenni. Az óvatosság tehát szerfölött
775 17 | minek is hozta magával ezt az esetlen embert. Igazán szólva,
776 17 | ha elbujtatja valahol az erdõben. De most már késõ
777 17 | tisztában kellvén lenniök az iránt, hogy a szigeten laknak -
778 17 | nehéz volt elbújni, ha csak az ember a földön csuszva nem
779 17 | Nincsenek emberevõk! Elhordták az irhájukat! - szóla a tánczmester.~-
780 17 | patak a tengerbe szakad. Ezt az okozta, hogy mintegy száz
781 17 | ugyanily természetû volt-e az a füst is, - szólt magában, -
782 17 | déli részén is egyszer s az általuk gyujtott tûz füstje
783 17 | gyujtott tûz füstje lett volna az, a mit láttam? De nem! Az
784 17 | az, a mit láttam? De nem! Az nem lehetséges, mert egy
785 17 | tekintetével kényére beláthatta az egész partot, a melyrõl
786 17 | hatalmas füstoszlop gomolygott az ég felé. E tûz körül, azt
787 17 | nagy kõhöz volt erõsítve, s az emelkedõ dagály által a
788 17 | tizenkettedik feketét illeti, az a földön feküdt szorosan
789 17 | azért lobogott, hogy ezt az embert megsüssék!.. Tartelettnek
790 17 | vadak kötöttek ki szigetén. Az is, õk is a kannibálság
791 17 | halálra ezt a foglyot, kire az emberevõk bõszült étvágya
792 17 | legteljesebb hideg vérrel várta az alkalmas pillanatot, a melyben
793 17 | találni a fõnököt, mert az lerogyott a földre.~A lövés
794 17 | melylyel úgy ölhetnek, mintha az istennyila állna rendelkezésükre?
795 17 | állna rendelkezésükre? Elég az hozzá, hogy felkapták két
796 17 | attól tartani, hogy ezek az emberevõk valaha még vissza
797 18 | szolgájának ismeri magát.~Az ember bizony könnyen azt
798 18 | föl lehetett ismerni, hogy az afrikai feketék fajához
799 18 | kiáltá Tartelett. - Nézze meg az ember a bolond feketéjének
800 18 | hozzá, hogy hát viszont mi az õ neve.~- Godfrey! - válaszolá.~
801 18 | tudakozódván.~- Tartelett, - felelé az édeskés hangon.~- Tartelett! -
802 18 | betücsoportosítása megfelelt az õ nyelve és torka ügyében
803 18 | két kezével reá mutatott az elõtte elterülõ erdõkre,
804 18 | rétekre, halmokra, aztán az azokat környezõ tengerpartvidékre
805 18 | s tekintetét megjártatta az egész környéken.~- Arnéka! -
806 18 | puskákat szintugy, mint az övükbe dugott revolvereket.~
807 18 | egész tisztán árulta el az érdeklõdést az iránt, mik
808 18 | árulta el az érdeklõdést az iránt, mik lehetnek ezek
809 18 | megmentését köszönhette. S ez az érdeklõdés a legnagyobb
810 18 | lépésrõl nem találtam-e mellen az egyik emberevõt?~- Igaz,
811 18 | megsértve, mégis hajtott az okos szóra; puskáját nagy
812 18 | a Vilmos-fához hazafelé.~Az volt még csak a meglepetés
813 18 | használták õket, mire valók az egyes szerszámok, eszközök,
814 18 | lenni, hogy Karéfinotu eddig az emberi nem legalsóbb rendbeli
815 18 | felelé Godfrey, - ez az ember sokkal több a majomnál,
816 18 | merem állitani, hogy ennek az emberi lénynek nem fogjuk
817 18 | Én pedig biztos vagyok az ellenkezõrõl, - felelé Godfrey.~
818 18 | hegyével megkóstolgatta az elébe adott ételeket, s
819 18 | elébe adott ételeket, s mire az ebéd véget ért, azt tapasztalták,
820 18 | tánczmester. - A ki egyszer az ilyesmibe bele kóstolt!...~
821 18 | hallgatott reájuk. Szemeiben az értelmesség tüze ragyogott.
822 18 | szójárások legtöbbjében, az a és u hangok voltak a túlnyomók.~
823 18 | gyökerébõl is el tudta késziteni az almaborfélét, a mit szomjuk
824 18 | valami, a mi aggasztotta, az az volt, hogy hátha az emberevõk,
825 18 | valami, a mi aggasztotta, az az volt, hogy hátha az emberevõk,
826 18 | az az volt, hogy hátha az emberevõk, kik Fina szigetének
827 18 | vissza találnak oda térni.~Az elsõ napokban ágyat rögtönöztek
828 18 | szobájában; õ azonban, ha csak az esõ nem esett, szivesebben
829 18 | tökéletesedésre képtelennek: az angol nyelv megtanulása
830 18 | mindent elkövettek.~Igy telt az idõ. Azonban, ha a jelen,
831 18 | mely barátai, családja és az õ egyénisége közé még az
832 18 | az õ egyénisége közé még az eddigieknél is áthághatlanabb
833 18 | szedésével foglalkozott az Álom-öböl legszélsõbb partján,
834 18 | partján, midõn egyszerre csak az apró szigetek megszámlálhatatlan
835 18 | három-négy láb átmérõjü volt. Az egyetlen mód, a melylyel
836 18 | ne menjenek a tengerbe, az volt, hogy hátukra fordították
837 18 | Tartelettnek esett jól.~Ezen az inczidensen kivül életük
838 18 | rászánta magát, hogy most az egyszer zsákmány nélkül
839 18 | is annyira húsát sajnálta az antilopoknak, mint inkább
840 18 | a Vilmos-fához, a midõn, az erdõ szélén való elhaladásuk
841 18 | érezvén, hogy itt tanácsos az óvatosság, engedte magát
842 19 | azoknak - be fogja látni az olvasó - elég okot adhatott
843 19 | olvasó - elég okot adhatott az aggodalomra, hogy a szigeten
844 19 | nem tudta megmagyarázni s az valóban megmagyarázhatatlan
845 19 | állattól, még igen messze volt az ut. De mégis ajánlatosnak
846 19 | mégis ajánlatosnak tartotta az óvatosságot, s azt, hogy
847 19 | félelem, izgalom, rémület, az oktalan aggodalmaskodás
848 19 | biztositsák lakóhelyüket. Az ajtót lehetõleg megerõsitették,
849 19 | bizonyosan felfogta, hogy az által szolgálatot teljesit
850 19 | ahhoz, hogy õ ott kinn tölti az éjet.~Egy hét telt el, a
851 19 | bárd. Igy fölfegyverkezve az erõteljes fekete nem habozott
852 19 | megtudni tõle, hogyan nevezik az õ nyelvén azokat a tárgyakat,
853 19 | nevezi a tüzet, «aradu»-nak az eget, «mervirá»-nak a tengert, «
854 19 | száz aranyat nyert volna az akadémián.~Ekkor történt,
855 19 | tanitja meg, viszonozni fogja az által, hogy az európai tánczmûvészet
856 19 | viszonozni fogja az által, hogy az európai tánczmûvészet szabatos
857 19 | kinjába került neki, lábait az elsõ poziczióba rakni. Hát
858 19 | kiáltá Tartelett, kinél az oktatás és példaadás mindig
859 19 | ágaskodva Tartelett. - Nem az uj társadalmi rétegeké-e
860 19 | egyeznek, nem egyeznek-e meg az emberi természettel jobban
861 19 | jobban illõ kérdésekhez.~Az erdõben s a vadonban tett
862 19 | Karéfinotu! Valósággal medve volt az, a mit láttam! S valósággal
863 19 | S valósággal medve volt az, a mire lõttem! S föltéve,
864 19 | elvánszorogjon valami rejtekbe, az erdõ mélyére? Ez még végtére
865 19 | gondolá magában Godfrey, - az nem sokat változtat a dolgon;
866 19 | állani!~November elsõ napjain az ismeretlen világtáj eme
867 19 | esõs részének tartozékai az ilyen természetü vidékeken.~
868 19 | helyezték. A nagy kérdés az volt, hogyan tudják a füstöt
869 19 | nyiláson bocsássák kifelé, az nem látszott tanácsosnak.~
870 19 | után, megértette, hogy mi az, a mit Godfrey akar. Elkisérte
871 19 | földön, a szoba mélyén, az ajtóval szemben; a bambuszok
872 19 | tól november 10-ig ugyanis az esõ felhõszakadásszerüen
873 19 | volt élelmi czikkeik közül az, mely a kenyeret képviselte,
874 19 | Tartelettnek, hogy mihelyt az idõ egy kissé derül, õ és
875 19 | marad házõrzõnek.~Este felé az égrõl kezdtek eltakarodni
876 19 | eleje óta összehajtott; az esõ is szünni kezdett, s
877 19 | esõ is szünni kezdett, s az esti szürkület beállta elõtt
878 19 | sejtette, szép idõ volt, s az esõ elõtte való este óta
879 19 | elsõ sugarai aranyozták meg az óriási fák csucskoronáját.~
880 19 | Karéfinotu õrállásán volt, a hol az éjt töltötte. Már várt gazdájára.
881 19 | hirtelen megállt.~Most õ volt az, a ki Karéfinotunak egy
882 19 | készen állt, hogy végezzen az állattal.~De Karéfinotu,
883 19 | koczkáztatásával is, végez az állattal, mely talán csak
884 19 | patakba zuhant, a melynek az utóbbi esõzések által megdagasztott
885 19 | erejével ragadta magával. Az állat hullája csak egy perczig
886 20 | Most már ki sem mer menni az ember! Ezek a vadállatok
887 20 | mások voltak, mint eddigelé. Az élet föntartásaért, az élet
888 20 | Az élet föntartásaért, az élet elsõ szükségleteiért
889 20 | elhatározták, hogy kirándulásaik az erdõben s a tengerparton
890 20 | szükségleteik beszerzése czéljából az elkerülhetetlen lesz.~-
891 20 | hajnalban megindult ebbe az erdõbe. Ámbár jól fel voltak
892 20 | értelmére sem. Karjai ereje volt az, a mire közös jólétük érdekében
893 20 | Különben a Vilmos-fától az erdõig való egy mértföldnyi
894 20 | semmi szerencsétlenség. Az ut mentén a cserjéket gondosan
895 20 | kevésbé nehéz részét szánta: az ágak lenyesését a már levágott
896 20 | tértek vissza a Vilmos-fához. Az idõ nem volt valami nagyon
897 20 | volt valami nagyon szép. Az égen gyakorta jelentkeztek
898 20 | túl voltak, mert csupán az volt hátra, hogy a kész
899 20 | rendkivül nehéznek látszhatott. Az is lett volna, ha Godfreynek
900 20 | megkönnyebbedett a dolog, az t. i., hogy a patak vizét,
901 20 | ez a terv, Tartelett volt az, a tánczmester, a ki most
902 20 | összeállitották s vizre bocsátották az elsõ szállitmányt. Minden
903 20 | Minden baj nélkül megérkezett az a gátig. S nem telt bele
904 20 | fa helyére jutott.~Másnap az elsõ oszlopok, két lábnyira
905 20 | leszünk, - felelé szárazon az érdemes tanár, - ha majd
906 20 | volt állitva. Körülvette az, a sequoiákat egymással
907 20 | kész lesz. Akkor aztán csak az lesz hátra, hogy biztos
908 20 | csalódás lehetetlen, hogy az csakugyan füst, még pedig
909 20 | Godfrey a fekete felé fordult. Az tekintetével, mozdulataival,
910 20 | felszólitotta, hogy tartson velük az északi part felé.~Hogy tiz
911 20 | kinek egyéni véleménye az volt, hogy nem fognak találni
912 20 | inkább keletre volt, mint az a környék, a melyen Godfrey
913 20 | pihenve megérkeztek mindketten az elsõ sziklaréteghez, mely
914 20 | Meg kell tudnom, ki volt az?...~Bekiáltott a sziklák
915 20 | Mire Godfrey utána ment, az állat két darabban hentergett
916 20 | kevésbbé veszedelmesek, mint az elsõ.~Kigyók egész özöne
917 20 | a hajdani Tenosnak, mely az õskorban kigyóiról lett
918 20 | Kétségbeesett kiáltozás hangzott az óriás-fák felõl. A rémület
919 20 | segitségért; hogy ki kiáltozott, az iránt nem lehetett kétség.~-
920 20 | igy koczkáztatva, hogy az állat eléri... Egyszerre
921 20 | fölsegitette... A tánczmester az elszenvedett rémület - de
922 20 | foglalkoztathatták õket az esteli alatt. Az álmatlanság
923 20 | foglalkoztathatták õket az esteli alatt. Az álmatlanság mily gyötrelmesen
924 21 | megszólalásával végzõdik.~Az ezen éghajlat alatt legnagyobb
925 21 | mutatkoztak, s számolni kellett az ezután szükségkép gyorsan
926 21 | most már erõs ajtó védte az elkerített hely bejáróját.~
927 21 | be. Gyökereikig megrázták az óriási fenyõk csoportját
928 21 | kellett a házból menniök; de az idõ csakhamar oly gonosz
929 21 | Amerika északi része, melyen az északi szelek úgy süvöltenek
930 21 | elõvigyázatra van szükség, hogy az ember megoltalmazhassa magát
931 21 | Godfrey lelkét!~Hozzájött még az is, hogy tizenöt nap hosszat
932 21 | gyógyulását.~És aztán azok az emlékek, az a sok maró önvád!
933 21 | És aztán azok az emlékek, az a sok maró önvád! Hiszen
934 21 | jutni.~Tartelett ellenben, az ég különös kegyelmébõl,
935 21 | visszatérnek. Ezek támadása ellen az elkorlátolás vajmi kevés
936 21 | Azon igyekeztek tehát, hogy az odavaló feljuthatást minél
937 21 | pinczénk lenne is, csak az a Montgomery-utczán lenne, -
938 21 | fényesen szoktak megülni az amerikai Egyesült államokban.
939 21 | kilátások közt nyitotta meg az esztendõt.~Hat hónapja volt
940 21 | hónapja volt már, a mióta az Álom hajótöröttjeinek semmi
941 21 | nem volt a külvilággal.~Az év kezdete egyátalán nem
942 21 | Godfrey és társai ujabb s az eddigieknél is szörnyûbb
943 21 | jelenségben a legborzasztóbb az volt, hogy ez uttal a tigris
944 21 | tigris és a hiéna üvöltése az oroszlán s a párducz orditásával
945 21 | Koronkint meg-megújult az üvöltés, nem valami nagy
946 21 | szigeten.~Kevéssel éjfél után az orditás fokozott erõvel
947 21 | Nyilvánvaló volt, hogy az üvöltõ csorda közeledik
948 21 | hogy történhetett, hogy ez az egész falka ugy el tudott
949 21 | barlang okádta rájuk ezt az oroszlán-, hiéna-, tigris
950 21 | a mit hallott. Nála ez az orditás a legnagyobb mértékû
951 21 | kiment egész a keritésig. Az volt a czéljuk, hogy megnézik,
952 21 | erõsen be van-e támasztva az ajtó belülrõl.~Ép mikor
953 21 | Ki kell nekik nyitni az ajtót! - kiáltá Godfrey.~
954 21 | rá szükség, hogy Godfrey az õ nyelvén beszéljen, hogy
955 21 | most megértse, mit akar.~Az ajtót kinyitották, s a rémült
956 21 | tette.~Már nem volt idõ az ajtót bezárni. Odavetni
957 21 | találomra ki akart lõni az egyik ablakon.~Godfrey megakadályozta.~-
958 21 | ágyára s átkozni kezdte az utazást, az utazókat, s
959 21 | átkozni kezdte az utazást, az utazókat, s a félbolondokat,
960 21 | elfoglalta figyelõ állását az ablaknál. Innen voltak tanúi,
961 21 | módjukban lett volna, annak az irtóztató öldöklésnek, mely
962 21 | fenyegetõ volt a jelen, hogy az vegye igénybe minden gondolatát.~
963 21 | megannyi óriási macska. Hogy az elpusztított nyáj nem elégitette
964 21 | elégitette ki éhségüket, az már bizonyosnak látszott.~
965 21 | erõteljesebben kezdõdött ujra az orditás. Borzasztó körmök
966 21 | lökések rázkódtatták meg az ajtót, mely sokkal gyöngébb
967 21 | ujra elfoglalta helyét az ablaknál.~Legnagyobb meglepetésére,
968 21 | tele rakta töltésekkel, s az ablaknál állást foglalt
969 21 | bevárták, mig egy árny jött az ablak elé és akkor lõttek.
970 21 | orditozás hallatszott. De az ablakok egyenes irányban
971 21 | lehetett benne kétség, hogy az támadásuknak s karmaiknak
972 21 | fekete leszállt a földre. Az ajtó már ropogott a külsõ
973 21 | megpróbálták, hogy megtámasztják az ajtót az ágyak körül használt
974 21 | hogy megtámasztják az ajtót az ágyak körül használt karókkal,
975 21 | csakhamar be fog dõlni ez az ajtó, mert az állatok uj
976 21 | fog dõlni ez az ajtó, mert az állatok uj erõvel rohantak
977 21 | fonta karjait. Látta, hogy az ajtó mindinkább enged, hogy
978 21 | rés. De nem segíthetett. Az elcsüggedés egy pillanatában
979 21 | töltésekkel is.~Még csak az volt hátra, hogy Tartelettet
980 21 | mondá Godfrey.~Ez volt az utolsó menedék, a vadállatok
981 21 | idõznek oda lenn, végük van. Az ajtó betörött.~Mindketten
982 21 | mászni, s végre elérték az odu felsõ nyilását.~Oda
983 21 | mi történik odalent, de az éj még sokkal sötétebb volt,
984 21 | tövénél. Csakhamar kisugárzott az ablakon és az ajtón is.
985 21 | kisugárzott az ablakon és az ajtón is. Egyidejüleg bántó
986 21 | szerfölött gyulékony volt. Az óriási tûlevelü tövén kezdve
987 21 | hatalmasan oda nincs kötve az ághoz, bizonyára menten
988 21 | által erõre kapott tûz még az eddiginél is nagyobb arányokat
989 21 | élesztette azt, a mint emelkedett az óriási fának mind hatalmasabban
990 21 | hasonlított, vették hatalmukba az óriási fa lehulló lombozatából
991 21 | meg most már nem csupán az óriási fák környékét, hanem
992 21 | óriási fák környékét, hanem az egész partot is, a Lobogó-Ponttól
993 21 | a Lobogó-Ponttól egész az Álom-öböl déli fokáig.~A
994 21 | a menekülésre? Nem volt! Az alsó ágak már tûzben voltak,
995 21 | Abban a pillanatban, melyben az óriási fa összerogyott,
996 21 | kiáltá Godfrey, ki az ágak között egészen oda
997 21 | Karéfinotu, - hogy a mai nap az, a melyen az ön Vilmos bátyjának
998 21 | hogy a mai nap az, a melyen az ön Vilmos bátyjának meg
999 22 | ugyanis - alig öt percz mulva az elsõ puskalövések után -
1000 22 | másodpercz alatt karjai közt volt az egyiknek s karjai közé szoritá