Fejezet

 1 1 |        dolláron? - Szólt valaki? - Ön szólott uram?... Avagy tán
 2 1 |         szólott uram?... Avagy tán ön amott, a ki ugy mozgatja
 3 1 |        pedig nem volt.~- Jót áll-e ön érte, hogy van a szigeten
 4 3 |           évre, ha...~- Ha...~- Ha ön oly szives lesz és megengedi,
 5 3 |          akarsz indulni?~- A mikor ön akarja, Vilmos bátyám.~-
 6 4 |            én arra való, hogy...~- Ön arra való! - felelé Kolderup
 7 4 |    gömbölydeden tartják karjaikat. Ön majd rátanitja õket...~Ekkép
 8 7 |            neki, hogy itt látja.~- Ön az, Godfrey ur, és itt -
 9 7 |      ellenére történik.~- Mit mond ön?~- Azt értem ez alatt, hogy
10 7 |        benne, ha vele tarthatok.~- Ön aludt, Godfrey ur, s a kapitány
11 7 |       hajónak még szabad.~- De hát ön?~- Nekem kötelességem azt
12 7 |     maradok! - szólt a kapitány. - Ön azonban meneküljön!~Godfrey
13 9 |          onnét sürgönyözhessünk az ön nagybátyjának, Kolderup
14 9 |            én nem tudom.~- Hogyan? ön nem tudja?... De csak remélem,
15 10|         hogy ez is van. Mit szólna ön, Tartelett, ha ez sem lenne?~-
16 10|       megjegyzést tett.~- De hátha ön el talál tévedni, Godfrey?~-
17 10|       vonalban, áthatolnom, s mert ön nem fog eltávozni e tisztásról,
18 11|        hogy a neve Fina szigete, s ön érteni fogja, miért adtam
19 11|      Godfrey, - mi véleménnyel van ön ezen istenadta lakóház felõl?~-
20 15| zugolódására.~- Legyen hát, a mint ön akarja, ámbár meg fogja
21 15|          ünnepnapokon is legyen az ön kedve szerint Tartelett! -
22 15|           sürgetõzéseire. - Képzel ön, képzelhet-e ön oly Robinsont,
23 15|             Képzel ön, képzelhet-e ön oly Robinsont, a ki leczkéket
24 16|           el a sziget mellett.~- S ön errõl nekem mit sem szólt! -
25 16|            tábor környékét.» Tudja ön a puskát fogni, Tartelett?~-
26 17|         Tartelett.~- Jobb szeretne ön talán itt maradni?~- Önnel,
27 19|           föllépni.~- Honnan tudja ön azt, Godfrey, - felelé lábujjhegyre
28 21|            mai nap az, a melyen az ön Vilmos bátyjának meg kell
29 22|            érték.~- Vilmos bátyám! ön az?~- Mi vagyunk, Godfrey!~-
30 22|            Vilmos bátyám, mit mond ön? - kiáltá Godfrey. - Az
31 22|    nevessen, - ha igy gondolkozott ön, Vilmos bátyám, miért küldött
32 22|        pecsenyéjének.~- És tudja-e ön, Kolderup ur - mondá a kitömõ