Fejezet

 1 10|         északi határán emelkedett. Óriási fák voltak ezek. Koronájuk
 2 11|           mezõség mögött vagy husz óriási fa állt, melyek egész nyugodtan
 3 11|            tisztásra vált. Ezek az óriási fák, melyeket Nyugat-Amerikában
 4 11|        vénség folytán megkorhadva, óriási ivvé odvasodott, s az ez
 5 11|       egész erdõt hordoz magán.~Ez óriási fenyõk közül különösen egy
 6 11|     belsejébe lehetett hatolni. Az óriási fa törzsének belseje teljesen
 7 11|         lombozat között, melyet ez óriási törzs magán hordott. De
 8 11|         fájának» nevezte el azt az óriási fát, a melynek hasonmásai
 9 14|         part e kiszögellõ része az óriási fák csoportjától mintegy
10 16|         észak felé, a Vilmos-tanya óriási fái közt, keskeny szegélyben
11 19|          sugarai aranyozták meg az óriási fák csucskoronáját.~Karéfinotu
12 19|            patak felszinén, azután óriási sebességgel elmerült, s
13 21|           Gyökereikig megrázták az óriási fenyõk csoportját s elboritották
14 21|      földön kúszott, mint megannyi óriási macska. Hogy az elpusztított
15 21|      szerfölött gyulékony volt. Az óriási tûlevelü tövén kezdve lángba
16 21|      arányokat öltött. Mint valami óriási kemenczének máglyája, ugy
17 21|          azt, a mint emelkedett az óriási fának mind hatalmasabban
18 21|  hasonlított, vették hatalmukba az óriási fa lehulló lombozatából
19 21|         meg most már nem csupán az óriási fák környékét, hanem az
20 21| jelentkezni kezdett.~E pillanatban óriási reccsenés hallatszott. A
21 21|            pillanatban, melyben az óriási fa összerogyott, Godfrey
22 22|         állitani senki, hogy az az óriási krokodil, mely engem majd
23 22|          is érkezett San-Franciscó óriási kikötõjébe, s oda sorakozott
24 22|       Vilmos e szavakat elolvasta, óriási kaczajba tört ki. Most már