Fejezet

 1 5 |       leendett az utókorra, ha - a mire szörnyüség még csak gondolni
 2 6 |         melyen dolgozhatott: ugyan mire lett volna ezenfölül még
 3 11|     fegyvereket, szóval mindent, a mire az élet elsõ szükségletei
 4 11|           távolabb csoportosultak. Mire a két szigetjáró mintegy
 5 11| teljesitését késõbbre hagyta.~Mert mire vizsgálódása véget ért,
 6 12|         békételenkedék Tartelett - mire való már az, hogy a sütés-fõzés
 7 12|          problemával.~- Igazán? És mire alapitják ez uj táplálkozási
 8 12|         hagyni.~Igy telt el a nap; mire az e napra szánt munkát
 9 12|          szivacsféle növényt is, a mire a parti sziklák közt akadt.~
10 13|           kakas kukorikolása is, a mire aztán Godfrey fölébredt;
11 13|        késedelem nélkül utána lát, mire mehet e tekintetben.~Kettõs
12 15|        magát alá e határozatnak.~- Mire való ez a zsugoriskodás? -
13 15|          táncztanfolyamot.~- Ugyan mire való volna már az? - felelé
14 16|    agyvelejének káprázatos játéka. Mire a nap fölkelt, ugy tetszett
15 16|          kötni?~Godfrey nem tudta, mire határozza magát. Egyelõre
16 18|            elõtte használták õket, mire valók az egyes szerszámok,
17 18|         mutat, hogy gondolkozik, a mire pedig egy állat sem képes.~-
18 18|            elébe adott ételeket, s mire az ebéd véget ért, azt tapasztalták,
19 19|          ily vadállattal. - Medve? Mire való már itt a medve? Hiszen
20 19|        valósággal medve volt az, a mire lõttem! S föltéve, hogy
21 20|          magukat védelmezhessék, a mire pedig minden pillanatban
22 20|            Karjai ereje volt az, a mire közös jólétük érdekében
23 20|  fejszecsapással leütötte a fejét. Mire Godfrey utána ment, az állat
24 22|           a melyben volt minden, a mire szükségünk lehetett?~- Egy