Fejezet

 1 3 |     Vilmos.~- El kell ereszteni Godfreyt, - felelé az ifju leány. -
 2 4 |    ragaszkodtak hozzá. Szerette Godfreyt, szerette Finát, s ezek
 3 5 | különben édes-kevéssé érdekelte Godfreyt, a kire nézve csak az volt
 4 7 |   visszafelé indult a gõzöshöz.~Godfreyt mulattatta az, hogy jó messzelátójával
 5 7 |    lárma riasztotta fel álmából Godfreyt.~Kiugrott ágyából, egy másodpercz
 6 8 |     illuzió lehetetlen volt. Ha Godfreyt a szerencsétlenség csakugyan
 7 9 |   partot határoló cserjés felé.~Godfreyt, kiben az, hogy Tartelettre
 8 9 |  lépésre sem látott orra elõtt.~Godfreyt most fõleg egy kérdés foglalkoztatta.~-
 9 10|      messzirõl, a mint meglátta Godfreyt, - volt a táviró-hivatalban?~-
10 12|     szükségleteinek kielégitése Godfreyt terhelte, - de utóvégre
11 12|       hirtelen viharra fordult.~Godfreyt és Tartelettet éjjeli egy
12 13|       ki csak nem rég aludt el. Godfreyt legelõször is az lepte meg,
13 14|         végezte el ezt is.~A mi Godfreyt illeti, õt kiválólag a fölszerelés
14 14|        lehetett baján segiteni.~Godfreyt különben más dolgok is foglalkoztatták.
15 15|       Két óra hosszat gyötörték Godfreyt a legváltakozóbb izgalmak,
16 16|       komoly veszedelmei nélkül Godfreyt bizonyára hangos kaczajra
17 17|       Tartelett, belátván, hogy Godfreyt semmi sem fogja megtántorithatni
18 17|    megállapodtak. S észre vevén Godfreyt, azok, a kik a foglyot tartották,
19 18| Karéfinotu több izben elkisérte Godfreyt vadászatra. Meglepetése
20 18|  bekövetkezése arra kényszeríti Godfreyt és társait, hogy bezárkózzanak
21 18|      fekete tehát karon ragadta Godfreyt s sietve vonszolta a Vilmos-fa
22 20|     felé tartva, figyelmeztette Godfreyt, hogy ott valami füst van,
23 21|    szokott robbanás alkalmával.~Godfreyt és Karéfinotut ez a robbanás