Fejezet

 1 1 |            Felporg Dean, az árverelõ biztos, - a melynek holdja nem
 2 1 | százhuszonötezer hold.~- De legalább biztos alapon nyugszik-e az a sziget? -
 3 1 |           lenyelje.~- Én! - felelé a biztos, a ki sokkal régebben gyakorolta
 4 1 |              már egészen elfuladt, a biztos is már rekedtre kiabálta
 5 1 |             jót, - felelé komolyan a biztos, - ámbár meglehet, hogy
 6 1 |      szigetet! - mondá még egyszer a biztos. - Elõször! Másodszor!~Teljes
 7 2 |           dollár! - ismétlé a becslõ biztos, oly ügynök sajátos hangján,
 8 2 |              többet igér?~Felporg, a biztos, jobb kezét kinyujtva asztala
 9 2 |           volna hálóját.~Az árverezõ biztos szakitotta meg ezt az egész
10 2 |        dollár! - ismétlé az árverelõ biztos. - Rajta uraim!... Ki ad
11 2 |            hallgatóságot az árverelõ biztos hangja, a ki az utolsó ajánlatot
12 2 |              volt verve.~Az árverelõ biztos kalapácsa egy csapásra leütött
13 3 |           liliom volt, a mely valami biztos alapu, szolid támfához van
14 3 |            mehetett balra, mindenütt biztos helyre volt érkezése, s
15 8 |            tengeren van õ már! Hanem biztos földön.~S a mint ezt észrevette,
16 14|        jelenük körülbelül nyugodt és biztos, jövõjük azonban még mindig
17 15|         hasogathatott le. Ekkép elég biztos ajtóra tett szert, a melylyel
18 18|            hasznát venni.~- Én pedig biztos vagyok az ellenkezõrõl, -
19 19|              mint azért, hogy legyen biztos helyük, a hol zápor és szél
20 20|            mi a sequoia facsoportját biztos menedékké tette volna. S
21 20|             csak az lesz hátra, hogy biztos ajtót készitsenek s a Vilmos-fa
22 21|             a hol aztán nem kevésbbé biztos halál várt reájuk. Helyrehozhatatlan
23 21|          támadása ellen mindenesetre biztos. Ha mindjárt valamelyik