Fejezet

 1 3 |       válaszolá az ifju.~- Hol jársz te mostan?~- Hol járok?.. Hát
 2 3 |      mellettem, nem e szalonban ülsz te most Godfrey! Te jársz,
 3 3 |      szalonban ülsz te most Godfrey! Te jársz, messze... nagyon
 4 3 |              a tengeren is túl jársz te most. Ugy-e bár?~És keze
 5 3 |           egyszerü szavakkal:~- Nem! Te nem vagy most az én közelemben...
 6 3 |             most az én közelemben... Te a tengereken is túl jársz.~
 7 3 |                 El akarsz távozni... te? - kiáltá Kolderup W. Vilmos,
 8 3 |             Kolderup W. Vilmos. - És te szárnyára bocsátod ezt a
 9 5 |            tervei forrongtak.~- Ugy! te utazni akarsz, - mormogá
10 6 | szerencsétlen betolakodót.~- Ki vagy te? - kérdé tõle.~- A nap egy
11 22|      Spencer-szigetet?...~- A melyet te, kedves Godfrey, az én nevemrõl
12 22|             vizzel viztartó-fenekét. Te persze azt hitted, hogy
13 22|           azonban, mikor látta, hogy te és Tartelett szerencsésen
14 22|             szigetre, a nélkül, hogy te láttad volna, Brass Jup-pel
15 22|       fordulva igy szólt:~- Godfrey! te mindig ugy szeretted a szigeteket,
16 22|              alatt; az elsõ az, hogy te, kedves Fina, itt maradsz
17 22|               Azt hiszem hát, hogy a te gondolatodnak adok kifejezést,
18 22|              voltál?~- A szigeten!~- Te! - kiáltá Godfrey.~- Én!~-