Fejezet

 1 6 |          Godfrey. - Nos hát, ha ez a szegény ördög a maga fejétõl ugy
 2 7 |        tengert.~De már Tartelett ur, szegény, õ már egyátalán nem szerette
 3 8 |            csakugyan van szárazföld.~Szegény Godfrey azonban nem látott
 4 9 |           szinte kificzamodtak belé. Szegény ember, egész dühbe jött,
 5 12|            de hallani lehetett. Ez a szegény ember, megmenekülve a hajótörésbõl,
 6 14|             egy óra mulva Tartelett! Szegény tánczmester, mily megelégedéssel
 7 15|           sem adta meg magát s igy a szegény Tartelett arra maradt szorítva,
 8 16|              volt ott, mint a hogy a szegény fejét veszített Tartelett
 9 16|           eshetõségrõl Tartelettnek. Szegény embert eléggé megrémitette
10 17|              valami nagy segítségére szegény: Kétségtelenül többet ért
11 17|    önkénytelenül eleresztették.~Ez a szegény ördög azonnal kapta magát
12 18|          Godfrey azonnal fölemelte a szegény ördögöt, a ki egészen elképedve
13 18|                 felelé Godfrey. - És szegény ördögre nézve, valljuk meg,
14 18|           Látom, hogy jó étvágya van szegény ördögnek! - szóla Godfrey.~-
15 19| fölfegyverkezve távozzanak hazulról.~Szegény Tartelett! E naptól kezdve
16 19|             Volt is rajta mit látni. Szegény Karéfinotu vért izzadott,
17 20|          mely a patakból jött elõ. A szegény ember, fejét vesztve, a
18 21|         lehetett észlelni. Tartelett szegény reszketett, jajgatott, siránkozott