Fejezet

  1 1 |                ig. San-Francisko ekkor már nem az volt, a mi eleinte;
  2 1 |    Yerba-Buenából történetünk idejében már vagy husz év óta a maga
  3 1 |   Spencer-sziget, izolált helyzetében, már réges régtõl fogva hasznavehetetlen
  4 1 |               pedig ez a kikiáltási ár már jelentékeny volt. Gazdag
  5 1 |                Az idõ telt, a kikiáltó már egészen elfuladt, a biztos
  6 1 |          egészen elfuladt, a biztos is már rekedtre kiabálta magát,
  7 2 |             Tizenkétszázezer dollárral már van vevõ! - kiabált Gingrass,
  8 2 |            görcsös idegességgel vették már lélekzetüket is. Vajjon
  9 2 |         kalapács lassan leereszkedett, már majdnem érintette az asztalt,
 10 2 |                kevésbbé általános «ah» már az elégedettségé. Tehát
 11 2 |             melyben Kolderup W. Vilmos már végleg azt hitte, hogy a
 12 2 |            bármennyire megszokhatta is már az árverések meglepetéseit,
 13 2 |          jelenségeivel szemben nem tud már nyugodt maradni.~Minden
 14 3 |              szerencsés vállalkozóhoz, már ilyen volt. A sziget megvásárlója
 15 3 |        anyátlanul maradván, sok év óta már nagybátyja házában nevekedett,
 16 3 |             volt ellenszenves Finának.~Már csak könnyebb számvitel
 17 3 |                kezdte észrevenni, hogy már mindent kitanult, csak az
 18 3 |              Igy okoskodott Godfrey, s már vagy egy év óta egész bolondulásig
 19 3 |           következõ okoskodáshoz:~- Ha már minden áron utaznia kell,
 20 4 |        rabigájának veti magát alá egy, már azon idõben érett koru hölgy
 21 4 |                hol, idõmultával, mikor már tanitványai kezdtek szárnyai
 22 4 |          méltóságos lépésekkel, a mint már az egy tánczmesterhez illik;
 23 5 |         padlóján is tántorgott, mintha már valamely hajó födélzetén
 24 5 |                 a világ megkerülése ma már nem egyéb, mint egyszerü
 25 5 |            tengeri medve, a ki bejárta már a világ minden tengerét,
 26 5 |         ötvenöt éves létére kitöltötte már tengeri szolgálatának negyvenedik
 27 5 |              oly állapotba hozza, hogy már junius elsõ felében tengerre
 28 5 |            készitett szabályos rakodók már évek hosszu sora óta nem
 29 5 |                rendben volt. Az «Álom» már csak a fûtésre várt.~Elõrelátólag
 30 5 |         perczben vittek utána, a mikor már felszállóban volt az «Álom»-
 31 6 |           szerint kezdõdik. Az azonban már más kérdés, hogy hol és
 32 6 |      tánczmesteri voltát? Nem. Neki az már vérében volt, s ha eljõ
 33 6 |       hajóasztal» elnevezés sejtetheti már az olvasóval, hogy e közös
 34 6 |              ott való jelenlététõl, ez már magában némi szánalmat érdemel.
 35 6 |               neveztek el.~Ezen idõben már pusztán Kaliforniában több
 36 7 |         hullámverés ellen kellett most már küzdenie, a mely elölrõl
 37 7 |          nagyon szerette a tengert.~De már Tartelett ur, szegény, õ
 38 7 |               Tartelett ur, szegény, õ már egyátalán nem szerette a
 39 7 |            Tartelett ur... Nem sokára! Már fele uton vagyunk!~- Csak
 40 7 |               felelé a hadnagy, - most már csöndes a vizünk.~- S az «
 41 7 |             vizünk.~- S az «Álom» most már helyes irányban neki indulhat
 42 7 |                nagyon messze van.~- De már nem késhetik soká?~- Nem
 43 7 |            szemleutját befejezve, most már visszafelé indult a gõzöshöz.~
 44 7 |        kabinjába. Godfrey is lenn volt már szobájában. Egyikük biztosra
 45 7 |               Godfrey husz percz mulva már aludt. Tartelett pedig,
 46 7 |            által.~Egyszerre - lehetett már egy óra éjfél után - éktelen
 47 7 |            saruit.~Ebben a pillanatban már rémitõ orditozás hallatszott
 48 7 |               a vizhez. A tenger szine már majdnem egy vonalban volt
 49 7 |                tüzét a fütõhely mélyén már eloltotta a betoluló ár.~-
 50 7 |                tengerbe; azonban a viz már az «Álom» felsõ párkányáig
 51 8 |         ismételnünk kell, hogy Godfrey már utazása kezdetén sem gondolt
 52 8 |               földi teremtés nem tehet már magáért semmit.~A mi õt
 53 8 |        perczben, melyben az «Álom»-nak már a födélzetéig hatolt a viz.~
 54 8 |               pusztulása, és hogy most már az is a tenger fenekén van,
 55 8 |               a láthatárt. A nap ekkor már mind fölitta a reggeli gõzt,
 56 8 |                volt. E részben Godfrey már nem kételkedhetett; a szikla,
 57 8 |             mint õ, más is eljuthatott már oda, társat s menedéket
 58 8 |             talaj van lába alatt. Most már tudta, hogy nem egy hányattatásnak
 59 8 |              áll! Nem a tengeren van õ már! Hanem biztos földön.~S
 60 9 |                  kérdé az egyik.~- Azt már magam is szeretném tudni! -
 61 9 |             Meggyõzõdvén, hogy a napon már teljesen kiszáradtak, hozzálátott,
 62 9 |            érteni kell.~- Mi lesz most már ezekkel a tojásokkal?~-
 63 10|           azonban remélem, hogy estére már jobb vacsorára tehetünk
 64 10|                étkezés nélkül, a mihez már ugy hozzászokott, borzadott
 65 10|          okvetlenül tájékozást szerez. Már pedig, hogy azt elérhesse,
 66 10|           válaszolá Godfrey - ez iránt már tisztában vagyunk. - A mig
 67 10|             Hiszen csak egy órája volt már hátra, hogy sorsa eldõljön.
 68 10|            magaslatok második sorozata már nem lehetett messzire. A
 69 10|               lehetett messzire. A fák már kezdtek ritkulni, egyes
 70 10|                délnyugatnak haladt. Ha már most naponkint huszonnégy
 71 10|        kereshetett volna magának.~- Ha már egyáltalán meg nem tudhatom
 72 10|            bizony könnyen tévedhetett. Már is tényleg oszladozni kezdett
 73 10|              két botot.~- Nos, - kérdé már messzirõl, a mint meglátta
 74 11|                lehet, megoldják.~A nap már meglehetõsen elõre haladt.
 75 11|               miféle sziget?~- Mondtam már, hogy a neve Fina szigete,
 76 11|               õ elmenekült; arról most már, harminczhat órával a katasztrófa
 77 11|                után odaérkezett, a dél már valamivel elmult.~Ez a része
 78 11|                mig fennállt, mert most már csak a földre fektetve dicsekszik
 79 11|              de ha a törzs nem is állt már egyébbõl, csak a puszta
 80 11|                szél behatolhatna. Most már hát tudni lehetett, hogy
 81 11|                Mindenfelé jelentkezett már az állati élet; s bégetés,
 82 11|          vizsgálódása véget ért, a nap már nagyon ott járt az égbolt
 83 12|                 Ennélfogva, ámbár most már annyira-mennyire elfogadható
 84 12|                  szólt magában, - most már nem kell attól tartani,
 85 12|          hoztam és fölszedni.~- No ugy már jól van Godfrey; de hát
 86 12|   békételenkedék Tartelett - mire való már az, hogy a sütés-fõzés nélkül
 87 12|            talált, s mely valószinûleg már sok száz éve száradt.~Azzal
 88 12|          gyümölcsbe, gyökérbe, csigába már teljesen beleuntak, s félni
 89 12|               az idõ, mely pár nap óta már változóban volt, fullasztó
 90 12|                 hanem az sem késhetett már soká. Erõs záporra kellett
 91 13|        bocsátott rendelkezésükre. Most már csak gondozni kellett, hogy
 92 13|               õket, mint az, hogy most már véget vethetnek azoknak
 93 13|               szóla Tartelett, a kinek már a gondolatra is harapásra
 94 13|             átodvasul, s éltetõ erejét már csak héja és külseje révén
 95 13|              helyre ért, a melyen csak már lábát, térdét, hátát összehuzva
 96 13|           lábnyi magasra, nem lehetett már messze attól, s igy csak
 97 13|            hatolni.~Csakugyan kezdé is már érezni, hogy üdébb lég hatol
 98 13|               is lehallatszott, a mint már az ágakat és leveleket verdeste
 99 13|           akkor, midõn a legfelsõ ágak már kezdtek hajladozni sulya
100 13|               hasonlit ahhoz, a melyet már egyszer észrevenni vélt
101 13|              négy óra tájban érkezett. Már vagy száz lépésnyi távolból
102 14|              egész magatartását. Mivel már ezen a szigeten kellett
103 14|              gyanánt. Evés közben most már nem kellett letérdepelniök,
104 14|               a Vilmos-tanyára bevinni már sulyánál fogva is lehetetlennek
105 14|            kell, mert a rossz idõjárás már küszöbön volt.~Godfrey tehát
106 14|               án, Godfrey és Tartelett már hajnalhasadáskor dolog után
107 14|            lett belõle.~Tartelett most már, kedélye egész változékonyságával,
108 15|             történni.~A jövõ képe most már kevésbbé komor szinben tünt
109 15|         kellemesebbé tehessék; Godfrey már arra gondolt, hát hogyha
110 15|       szigetérõl. Hátha sikerülne most már neki, valami elég szolid
111 15| arra-valóságukhoz képest. A tûzre most már nem kellett éjjel-nappal
112 15|           derékaljuk nem is volt, most már legalább a takaró nem hiányzott.
113 15|         ablakokat; nappal azonban most már nem kellett folyton gyantás
114 15|    hajóközlekedési vonalak útjában, ez már egészen bizonyos volt. Nem
115 15|                oktatván a tánczban, ha már növendéke nem akarta folytani
116 15|                  Ugyan mire való volna már az? - felelé Godfrey a tánczmester
117 15|                helyes testtartásból?~- Már hogy ne képzelnék! - válaszolá
118 15|              ideje nem foglalkoztatott már a sziget egy pontján sem
119 15|              felé tartott. Öt óra felé már tisztán kivehetõ volt a
120 15|            tudta különböztetni Godfrey már a zászló szinét is, a mely
121 15|               nem látták meg!... Pedig már fél hét volt; az esteledés
122 15|              Ekkor a hajó nem lehetett már távolabb a szigetfoktól
123 16|              volna egyéb álomnál, mely már az este vette kezdetét.~
124 16|              zudíthatja nyakukba. Neki már kezdett emlékezetében elmosódni
125 16|            emelve föl a kezét.~- Ugyan már minek szóltam volna, - felelé
126 16|               csónak, a melyet Godfrey már tisztán kivett, csakugyan
127 16|           bizonyosan megláttak. S most már késõ lett volna eltávolítani.
128 16|              túloztak semmiben. Tessék már most, ezek után, Robinsonnak
129 16|             kakasok, tyukok és csirkék már bevonultak tyukketreczükbe,
130 16|             embert eléggé megrémitette már a csónak megérkezése. Az
131 16|                mulva elég világos volt már arra, hogy a szem a sequoiák
132 17|       vadászkést, a melyhez hozzá volt már kapcsolva a golyós táska
133 17|           reggel. Az óriás fák koronái már a nap elsõ sugaraiban sütkéreztek.~
134 17|            épen a patak mentén kezdtek már beljebb hatolni a szigetre.
135 17|    elronthatott volna mindent. Godfrey már kezdte sajnálni, minek is
136 17|            valahol az erdõben. De most már késõ volt.~Egy órával azután,
137 17|                vidékre, a hol a partot már csak egészen törpe növényzet
138 17|              növésének silányabb volta már a tenger szomszédságára
139 17|               tegyen.~- Ejh! Nincsenek már itt vadak! Nincsenek emberevõk!
140 17|              szólt magában, - a melyet már két izben láttam? A vadak
141 17|              két izben láttam? A vadak már kikötöttek volna a sziget
142 17|                tovább menni... Godfrey már látta, a mit látni kivánt!~
143 17|              tehát, midõn ez embereket már tegnap mint emberevõket
144 18|               szigetének fekvését most már egészen határozottan ismerték,
145 18|               hasznát remélte vehetni.~Már három óra volt délután.
146 18|            reggeli elõtt. Fölkészültek már mindaketten, hogy ebéd idejére
147 19|  TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.~A melyben a már is veszedelmes állapothoz
148 19|        vadállattal. - Medve? Mire való már itt a medve? Hiszen a mi
149 19|           hiéna és oroszlán!~Tartelett már azt képzelte, hogy a Fina-sziget
150 19|             következtetésig, hogy most már erdõk, rétek zsibongnak
151 19|                  ismétlé untalan, - ez már mégis sok! Ha vadállatok
152 19|                állani. Támadástól most már nemcsak a tengerpart s a
153 19|              tanitványa leszek!~S most már abban mesterkedett, hogy
154 19|             bele tizenöt nap, s tudott már vagy tizenöt szót! Tudta,
155 19|         Tartelett elhatározta, hogy ha már nem viszonozhatja mestere
156 19|             minthogy a kitisztult égen már ott ragyogott egy pár csillag,
157 19|                 a hol az éjt töltötte. Már várt gazdájára. Csakhamar
158 20|               ujból megkezdõdött. Most már ki sem mer menni az ember!
159 20|          pusztulást.~Godfrey tehát, ha már Tartelett fura tervei szerint
160 20|              volna haza menni.~Godfrey már nem vett fáradságot magának
161 20|           szánta: az ágak lenyesését a már levágott szálfákról. Ennek
162 20|                 elkészitve, ott feküdt már a földön, készen a Vilmos-fához
163 20|            Különben is a munka nehezén már túl voltak, mert csupán
164 20|          mondtuk, hogy a munka nehezén már túl voltak, ámbátor ez a
165 20|               a tánczmester, a ki most már visszanyerhetni remélte
166 20|              kerítés három negyedrésze már fel volt állitva. Körülvette
167 20|              közé tartoztak, a minõket már többször is tapasztaltak
168 20|            mint valami hosszu seprõ.~- Már megint! - kiáltá Godfrey.~
169 20|           kötöttek volna ki.~- De most már igazán utána kell járnom
170 20|              vetni.~- Kigyók! most meg már kigyók is vannak a szigeten!
171 21|      bekövetkezett. A hideg elsõ jelei már mutatkoztak, s számolni
172 21|     deszkakerítés is elkészült, s most már erõs ajtó védte az elkerített
173 21|                Vilmos-fa vendégei most már oly melegen öltözködtek,
174 21|      mosolyogva Godfrey, - most megvan már a téli szállásunk ide lenn,
175 21|            esztendõt.~Hat hónapja volt már, a mióta az Álom hajótöröttjeinek
176 21|              fokozott erõvel s ezuttal már megint közelebb megkezdõdött.
177 21|       közeledik a Vilmosfához.~Ez most már semmi kétséget nem türõ
178 21|            szigetre. Elõbb ott kellett már lenniök, mint a hogy Godfrey
179 21|             hogy Godfrey oda vetõdött. Már pedig, ha ott voltak, hogy
180 21|         sötétség még feltünõbbé tette.~Már nem volt idõ az ajtót bezárni.
181 21|             legyen üres pufogtatásnál! Már pedig nem szabad elvesztegetni
182 21|           voltak. Megmenteni õket most már lehetetlen volt. Hanem ha
183 21|             azért, mert nagyobb részük már össze volt marczangolva,
184 21|           csatlakozni a falkához, mely már elõbb odakapott. S ott jártak
185 21|            elégitette ki éhségüket, az már bizonyosnak látszott.~Sem
186 21|           sietett elvenni a pisztolyt.~Már késõ volt. A riasztó lövésre
187 21|            vadállat fog ide seregleni. Már is hallani lehetett messzirõl
188 21|             leszállt a földre. Az ajtó már ropogott a külsõ támadásoktól.
189 21|               Tartelett kiáltása, a ki már azt hitte, hogy valami párducz
190 21|              fény világította meg most már nem csupán az óriási fák
191 21|                 Nem volt! Az alsó ágak már tûzben voltak, s sûrû füst
192 22|       megakadályozva, hogy a tûz, mely már fölemésztette a Vilmos-fa
193 22|          persze!... Egy ládát!... Most már értem... Hanem akkor Fina
194 22|           Brass Jupnek neveznünk, - az már valódi krokodil volt, a
195 22|               az is bizonyos, hogy ezt már nem én hoztam magammal.~
196 22|        Spencer-szigetet régen ismerték már, s tudva volt felõle, hogy
197 22|                 A Vilmos-tanyát persze már nem mutathatta be. A tûz
198 22|              adni még ez a nép.~- Most már értem a füstöt, - mondá
199 22|          óriási kaczajba tört ki. Most már értett mindent.~Taskinar
200 22|               a fiatal asszony, - most már teljesen lakhatatlan.~-