1-500 | 501-671
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | A HUNYADI LÁSZLÓ TRAGÉDIÁJA (
2 1 | ESTVELI GONDOLAT~A nap meghevítvén egyszer
3 1 | húzza magát.~Aranyos sugára a bércek hegyirül,~Lebegõ
4 1 | ragyognak nagy boltozatjai.~A lármás természet hunyhatja
5 1 | orcája,~Elcsendesedik rá a világ lármája.~Játékra ereszti
6 1 | csillagseregeit,~ Lopdosván a napnak bujdosó fényjeit.~
7 1 | bujdosó fényjeit.~Én is a természet karjaira dûlvén,~
8 1 | széjjelereszkedett.~Ott, ahol a világ emelte trónusát,~S
9 1 | nyugtát soha álmossága.~ Itt a természetnek titkos homályjábul,~
10 1 | homályjábul,~Világosság jön fel a földnek sárjábul.~Az emberi
11 1 | fájdalmok érzékeny szívekkel.~A nagy magasságba emelik Jupitert,~
12 1 | Jupitert,~Ki mennyköveivel a halandókhoz vert.~Tûznek,
13 1 | hasznot és kárt tesznek.~Vénus a szíveket veszi hatalmába,~
14 1 | tengert elfáraszt jármába,~A természet kezdi hévségét
15 1 | Márs kezd uralkodni a harc dühösségén,~Vérezvén
16 1 | mindeneket,~Öldökli mérgével a tévedt népeket.~Neptúnus
17 1 | csinál lármás habjaival,~Ver a fellegekhez zúgó halmaival.~
18 1 | fellegekhez zúgó halmaival.~ A tudomány ekként rajzolja
19 1 | után tévelyedvén,~Felment a fellegig, mindég emelkedvén.~
20 1 | lelke úgy lebegett,~Fenn a magasságban, mellybe kereskedett.~
21 1 | partján,~Bámítván nemzetét a Setétség Atyján.~Így kezd
22 1 | Setétség Atyján.~Így kezd a tudomány világa felkelni,~
23 1 | dolgot egybe lehet lelni.~ A világnak egyik trónusát
24 1 | trónusát így láttam,~Mellyhez a régiség szárnyán ragadtattam.~
25 1 | csipkebokor ágai közt égett~És a zsidóságnak hív vezérjévé
26 1 | Vezette, harcolván velek a pusztába.~Születvén mint
27 1 | törvényje,~Formáltatván benne a világ reményje,~E’ kezd
28 1 | törvényjével.~Ez adja világát a fõ tudománynak,~Urává tétetvén
29 1 | Megmagyarázhatta egének titkait,~A gonoszság ellen meghagyván
30 1 | lel.~Nem látja titkokat a por halandóság,~Elfogja
31 1 | tiszteljük homályját,~Hagyjuk el a világ büszke nyavalyáját.~
32 1 | világ büszke nyavalyáját.~A természet sokba vaknak tett
33 1 | hazugságát.~Úgy tartotta, hogy õ a természet felett~E világba
34 1 | hatalmassága.~Ki magyarázhatná a tévelygéseket~Ott, hol csalni
35 1 | tévelygéseket~Ott, hol csalni látjuk a dicsõ egeket?~Mindenütt
36 1 | A MÁRIAVÖLGYI TISZTELENDÕ
37 1 | Szomorúnak írom, de ennek csak a télen való ottlétem volt
38 1 | elvonatott elmém gondolatjait a Parnasszus Múzsáinak kellemetességekkel
39 1 | mindenkor egyenes úton? Én is a tudományoknak karjain most
40 1 | egyebet nem mutatok. Engednék a kegyelmes végezések, hogy
41 1 | völgyes mezõk közzé érünk.~A természet itt csak maga
42 1 | havaznak.~Öblökbe kóborol a szél csavarogva,~Alájok
43 1 | öltötték gallyjokat egymásba,~A völgyre úgy néznek mély
44 1 | mutat vén színe kívülrül,~A szél szomorúan bujkál fala
45 1 | mellette,~Csendes homály borong a völgybe felette.~Bús szavát
46 1 | s titkon gondol lelkek.1~A sok imádságban elõhajlott
47 1 | Melly mord falakkal áll a nézõk elibe.~Barlangjokban
48 1 | Mert homályossággal jár a látás köztök.~Alig mer itt
49 1 | látás köztök.~Alig mer itt a szív magátul érezni,~Mindent
50 1 | magátul érezni,~Mindent a lélektül kell neki kérdezni.~
51 1 | képzelõdésével,~Elváltozik a vér sebes érzésével.~Az
52 1 | örökre,~Hogy ne ronthassanak a buzgó szívekre.~Megjelenvén
53 1 | Méltatlanul hányod rám a dicséretet,~Nem érdemlek,
54 1 | munkámrul hibásan ítéltél.~Mint a gyermek, melly már anyjának
55 1 | Hánykolódásival kezdetét mutatja,~S a reá tett kezet gyengéül
56 1 | gyengéül rúghatja:~Úgy én a tudomány karjaira esvén,~
57 1 | gyermeknek felutazni ehhez.~A tenger habjai soha nem hevernek,~
58 1 | nem hevernek,~Mellyeket a szelek kõsziklákhoz vernek.~
59 1 | nyughatatlanságok,~Csak szárazak tõlök a nagy magasságok.~Harsogással
60 1 | meg nem hághatják,~Mellyek a felleget homlokokon tartják:~
61 1 | próbálod ifiúságomat.~Ne véld, a dicséret hogy megszédíthessen,~
62 1 | érdemelik dicséreteteket,~Kik a múzsák között formálták
63 1 | meg,~Felleginken túlhat, s a nap alatt lebeg;~Úgy járnak
64 1 | lelkeddel elmémnek vézére.~A versnek erejét kérem HENRIADtul,~
65 1 | HENRIADtul,~VOLTÉR vetette ezt le a Parnasszusrul.~Nézzük e
66 1 | lengedezve jár az habok felett,~A kõsziklán süvölt suhogó
67 1 | süvölt suhogó szárnyával,~A mélységbe mormol bús csavargásával,~
68 1 | hegyek tetején,~Nyugoszik a szörnyû kõszálaknak hegyén,~
69 1 | süvöltéssel,~S úgy száll a völgyre le szép lengedezéssel,~
70 1 | repdes tengeren, térségen,~A magas egekbe jár mint a
71 1 | A magas egekbe jár mint a mélységen,~Tûz, víz, fagy,
72 1 | csinálsz széjjelfolyó erén.~A magas egekbe mégy repüléseddel,~
73 1 | egekbe mégy repüléseddel,~A mélységbe alájössz lebegéseddel,~
74 1 | világot gondolattal nézve.~A dühös habokon serénységgel
75 1 | tulajdonságod.~Érzékenységeim a történetektül~Ha fellármáztatnak,
76 1 | Szívemnek csatáján veled a változás~Olly, mint a habok
77 1 | veled a változás~Olly, mint a habok közt csapdosó villámlás.~
78 1 | Gondolatod dörög, vele a szív habzik,~Fájdalmas érzése
79 1 | nyughatsz, mindenkor futkossz a világon,~Felakadsz, repdesvén,
80 1 | világon járkálva fellelhetsz.~A teremtés könyve el van tõled
81 1 | valamelly ág?~Tudakozd PLÁTÓtul a mély természetet,~Magyarázza
82 1 | rendet.~Mi módon dolgozik a természet belõl,~Mikor származását
83 1 | mint teremt újra tavaszt a lágy meleg?~Micsoda kerekek
84 1 | meleg?~Micsoda kerekek azok a mélységbe,~Amellyek forognak
85 1 | bomolhatik.~Csak aki teremtett, a’ láthat ide bé~De egy halandó
86 1 | elterjedt,~Belsõ részeiben a természet éledt.~Felettünk,
87 1 | vezérelni megszûnsz.~Visszafutsz a széjjelterjedt erõsségbe,~
88 1 | Ifjúságunkban is számosodott a kár.~Ezelõtt boldogok, mindég
89 1 | Teréhnek találván mindenben a létem.~Ifjúságom feddem
90 1 | gyönyörûségem szívemben óhajtom.~A repülõ idõ húz koporsóm
91 1 | mindennek!~Láthatatlan lelke a nagy természetnek!~Kebeledbe
92 1 | mozdulván,~Széjjelterjeszkedett a mindent alkotván.~Kebelébe
93 1 | benne nagy munkája,~Hol a természetnek egymást váltja
94 1 | meggyúlunk, s akként ellobbanunk.~A világ lelkének miként van
95 1 | mégsem szemléltethetsz.~A benned teremtett természetbül
96 1 | mindennek egy hiti.~Miólta a széles dolgokba terjedtél,~
97 1 | meglássa elterjedett lelked?~Ez a roppant világ nagy voltodat
98 1 | életét éned sokképpen intézi.~A teremtetésben csak egyforma
99 1 | téged keres,~Öli egymást, s a föld véritül még véres.~
100 1 | föld véritül még véres.~A természetet már érted sokszor
101 1 | magyarázni nagy voltod nem tudta.~A földnek négy része, melly
102 1 | világgal?~Ki harcra kiszállott a nagy igazsággal.~Rómára
103 1 | csudálkozni tanul,~Mellyel a mélységbe még alább, alább
104 1 | hiti.~Miként írja magát a világnak lelke,~Aztat tanulja
105 1 | hogy benne lakozol,~És a természetbe soha nem változol.~
106 1 | futnak éretted szüntelen,~A régi bölcseket hányják szükségtelen.~
107 1 | Ne engedd; hogy tovább a világ mérgével~Magát érted
108 1 | vérével.~Utáltassad velünk a gyilkosságokat,~Ne öljünk
109 1 | intésit,~Itt mászkálunk együtt a nagy kevélységgel,~Büszkélkedünk,
110 1 | nem lelhetvén.~Nem tud már a világ eszével mit tenni,~
111 1 | Isten!~Ne legyen erõszak a nagy természeten.~Szüntelen
112 1 | nyugodjál magadban,~Ne dúld a világot hasztalanságodban.~
113 1 | ránevet,~S mulattatja magán a vidámult szívet.~ ~
114 1 | körül,~Úgy mozog lankadva, a szépségének örül.~ ~
115 1 | Minden érzésünknek anyja a szerelem,~Ez olly nagy oltalom,
116 1 | piszkos.~Szüntelen félrenéz; a világra mormol,~Valamihez
117 1 | UNALOM~Nem egyéb közöttünk a rágó unalom,~Mint egy erõszakkal
118 1 | lassan csak úgy morog.~Mint a lomha gyermek, szemeit dörzsöli,~
119 1 | szemeit dörzsöli,~S orrábul a piszkot vinnyogva körmöli.~
120 1 | kísértõ boszorkány,~Ki mint a dühösség, veszett szemeket
121 1 | újult formát mutat,~Sugára a magas egekbe is felhat.~
122 1 | HÁZASSÁG~Pénz és szeretet kell a jó házassághoz,~Különben
123 1 | Ha feltaláltatik köztünk a barátság,~E földön egészlen
124 1 | egy forró fazék, mellybe a tûz buzog,~Hévsége szikrázik
125 1 | barlangjai csikorognak benne,~Hol a szükség semmit hasznára
126 1 | találtatnak rajta,~Hova a történet legtöbb embert
127 1 | szomorún csavarog.~Itt csak a gazdagok átkoztatnak mindég,~
128 1 | A TISZÁNAK REGGELI GYÖNYÖRÛSÉGE~
129 1 | TISZÁNAK REGGELI GYÖNYÖRÛSÉGE~A Tiszának partján virradok
130 1 | eresztgetik felfelé párájok,~S a reggellel ekként közlik
131 1 | ekként közlik még homályjok.~A nyugodt természet kel, s
132 1 | Melly holdat, csillagot a tengerbe hajta.~Erdõ s hegytetõket
133 1 | éjjel már ólombotjával,~A nap kezd ragyogni fényes
134 1 | szélirül felszökött egére,~Ûzi a setétet komor tengerére.~
135 1 | hangokkal,~Szóllnak madarai a víg vadászokkal.~Jajdulnak
136 1 | víg vadászokkal.~Jajdulnak a kopók; hangzik a kürt messze,~
137 1 | Jajdulnak a kopók; hangzik a kürt messze,~Bõgnek az élõ
138 1 | Bõgnek az élõ fák, faldos ott a fejsze.~Az halász hajója
139 1 | Az halász hajója harsog a vizeken,~Keresi prédáját
140 1 | prédáját e párás térjeken.~A sásas rétekre sok marhák
141 1 | kettõztetnek.~Éh szájok a fûbe széjjelharácsolnak,~
142 1 | zendül köztök pásztoroknak.~A Tisza partjárul ezeket szemlélvén,~
143 1 | Nõttek, mellyek csaknem a felleget tartják.~Iszapos
144 1 | S mintha szomjúznának, a vízekbe nyúlnak.~Nyájason
145 1 | Melyeken csak lassan bujdosnak a szelek.~ Ezek közt a Tisza
146 1 | bujdosnak a szelek.~ Ezek közt a Tisza foly csendességével,~
147 1 | gallyak s levelek ballagnak a színén.~Sebes örvényei bujdosván
148 1 | Zúgással ütköznek néhol a partokba,~Mellyek két részeken
149 1 | részeken erdejek táplálják,~S a világ lármáját csendesen
150 1 | lármáját csendesen hallgatják.~A páros gerlicék szárnyok
151 1 | magokat mulatva.~Vidámul a Tisza turbékolásokkal,~Mert
152 1 | tesznek nagy csacsogásokkal.~A Tisza egy részin széles
153 1 | Honnan kiáltások hallik a darvaknak.~Ezeknek nagy
154 1 | darvaknak.~Ezeknek nagy szavok a magas egeket~Betöltvén,
155 1 | Sok hattyúk is nyúlnak a Tisza felett el,~Kik repülvén,
156 1 | kettõs hangozása~Olly, mint a csehelõ kopók kiáltása.~
157 1 | zengenek ezentúl,~Mellyekbül a puskaszóra sok aláhull.~
158 1 | dolgok között szemlélvén a Tiszát,~Gyakran jártam által
159 1 | Részegítvén vele érzékenységemet.~A tavaszi szagok orromba ütköztek,~
160 1 | Mellyeket magokkal hordoztak a szelek.~Illyen az hely,
161 1 | NÉGY RÉSZEIRÜL~TAVASZ~Ez a természetet bölcsõbe mutatja,~
162 1 | fûzi körül nagy kebelét.~A nap világára repdes plántáival,~
163 1 | anyjának ölébe:~Úgy tesz a szabadult természet tavasszal,~
164 1 | most van ismét újulással.~A tavasz, e díszes szülõ édesanya~
165 1 | kiesült térségén,~Mellynek a csendes szél jár egyenességén.~
166 1 | egére pacsirtákat ereszt,~A zengésre bennek vidám kedvet
167 1 | vidám kedvet éleszt.~Ezek a nap alatt csendesen lebegvén,~
168 1 | szépen énekelvén.~Alattok a szántók fütyörészve járnak,~
169 1 | szaladnak sok helyrül,~Vizek a virágos mezõkön elterül.~
170 1 | virágos mezõkön elterül.~Itt a füvek között csak úgy csergedeznek,~
171 1 | csak úgy csergedeznek,~Hol a kis madárkák csevegve ferednek.~
172 1 | hegyin lobog.~Közte bujdosnak a lengedezõ szelek,~Szárnyán
173 1 | Csupa szerelemmé válik a természet,~Melly a tavaszba
174 1 | válik a természet,~Melly a tavaszba olly nyájason tenyészhet.~
175 1 | tenyészhet.~Látás, hallás, érzés a szívre rohannak,~S a szaglás
176 1 | érzés a szívre rohannak,~S a szaglás ízléssel benne csavarognak.~
177 1 | csavarognak.~Mindenfelé nevet a sok elevenség,~Valamit láthatsz,
178 1 | kies gyönyörûség.~Így mulat a tavasz vidult életünkkel,~
179 1 | szívünkkel.~NYÁR~Ha múlik a tavasz, rá nyár következik,~
180 1 | gyönyörûség látszik formájába,~De a világ éled készített javába.~
181 1 | gyümölcsével újra ad élelmet.~Süti a nap heve mezei munkásit,~
182 1 | harsogásit.~Emberek lepik el a térjeket széjjel,~Kik közt
183 1 | térjeket széjjel,~Kik közt a szekerek járnak nappal,
184 1 | verejtékével.~Tüzessen süt a nap, lankadnak erdeink.~
185 1 | kirablott mezeink.~Bágyadnak a füvek, fejeket lehajtják,~
186 1 | füvek, fejeket lehajtják,~A nyárnak nagy hevét el nem
187 1 | el nem hordozhatják.~Éget a meleg ég embert, barmot,
188 1 | Izzadtan keresi minden a friss vizet.~A megszáradt
189 1 | keresi minden a friss vizet.~A megszáradt térség végtére
190 1 | végtére elpusztul,~Mellyre a sok baromnyáj egybe kitóldul.~
191 1 | elpusztul:~Ekként gyümölcsivel a nyári mezõség~Pompáz, s
192 1 | térség,~Kóróji közt csak a sok kolompok dongnak,~Mellyek
193 1 | kolompok dongnak,~Mellyek a legelõ barmokrul hírt adnak.~
194 1 | nincsen nehéz dolgok.~Ekként a mezõség elvesztvén javait,~
195 1 | szünteti dolgait.~ Azonban a csûrök koros gyermekekkel,~
196 1 | megnyúlt kazaljai.~Pufog a tót széjjel csikorgó csépjével,~
197 1 | csépjével,~Izzad és küszködik a búza fejével.~Így a nyár
198 1 | küszködik a búza fejével.~Így a nyár megadván világának
199 1 | erdõkrül,~S vidámnak is tetszik a kies berkekrül;~De öregségéhez
200 1 | mégis közel érvén,~Bágyad, a világnak adóját fizetvén.~
201 1 | végtére lassan hül.~Így a nyár is magát ha kigyümölcsözte,~
202 1 | õsznek általeresztette.~ÕSZ~A természet gyermek, s ifjú
203 1 | tavasszal,~Emberkorra jutott a gyümölcsös nyárral;~A deresült
204 1 | jutott a gyümölcsös nyárral;~A deresült õszben öregszik
205 1 | fákat,~Hideg ködök fedik a szõke halmokat.~A szél zuhogása
206 1 | fedik a szõke halmokat.~A szél zuhogása nem hallik
207 1 | füveken,~Nemigen zöröghet a faleveleken.~Csak mormolva
208 1 | faleveleken.~Csak mormolva szalad a száraz ágakon,~Süvölt a
209 1 | a száraz ágakon,~Süvölt a térségbe tövisen s bokrokon.~
210 1 | szüntelen csörögnek,~S a bujdosó széllel alá s fel
211 1 | Hideg õsz párákkal gõzölnek a tavak,~Fejér fellegekkel
212 1 | Minden terméseket takarnak a téltül,~Hogy ne romoljanak
213 1 | térséginkrül pusztulnak a vadak,~Erdõre, nádakra,
214 1 | nádakra, bércekre nyomulnak.~A gondos természet megfáradt,
215 1 | fekszik nyugalmára,~Mellyet a tél készít néki halálára.~
216 1 | Elmúlik, s utánna húzza a rút telet.~TÉL~Ez a komor
217 1 | húzza a rút telet.~TÉL~Ez a komor állat borzas nagy
218 1 | hoz meg fagyott vállán.~A fellegek öszveszorítják
219 1 | erdõk.~Fúvások hányatnak a kietlenségen,~Hó repdes
220 1 | Hó repdes csak széjjel a puszta térségen.~Mindenütt
221 1 | essõk kavarognak velek.~A zúgó patakok fagyva megnémulnak,~
222 1 | hol elfúlnak.~Harsognak a zajok folyóvizeinkbe,~Farkasok
223 1 | puszta mezeinkbe.~Megholt a természet; temetése vagyon,~
224 1 | természet; temetése vagyon,~A tél takarítja, s azért lármáz
225 1 | gallyjaikkal~Küszködnek a szelek lármás csatáikkal.~
226 1 | fajzatit,~Hogy verjék le a föld megvénült magzatit.~
227 1 | szeleivel végét,~Kineveti a föld rossz igyekezetét.~
228 1 | Gyökereknél tartva veti a szeleknek,~Hogy észak ne
229 1 | harcával ezeknek.~Ekként teszi a tél mindenütt lármáját,~
230 1 | barna színekkel hevernek.~A bércek teteje fejér homlokokkal~
231 1 | fejér homlokokkal~Fénylenek a napra, s ordas kõszálakkal,~
232 1 | tetszenek,~Mintha égbe s földbe a téltül szöknének.~ Így
233 1 | téltül szöknének.~ Így a tél zúzzával világunk behúzza,~
234 1 | Csak csókák krákognak karón a varjakkal.~Nincsen gyönyörûség,
235 1 | varjakkal.~Nincsen gyönyörûség, a természet nyugszik,~Fagyos
236 2 | TOLDALÉKÁNAK VERSEI~TUDÓSÍTÁS~A léleknek szabadságát ki-ki
237 2 | A LÉLEKRÜL~Egyedül lelkemnek
238 2 | országát csendesen keressük,~A tolvaj módikat gonoszságin
239 2 | törvényidet festvén.~E földön a lélek micsoda jót véljen?~
240 2 | gondolkodik lelke erejére.~ A lélek minden igazságnak
241 2 | ítél, melly teremtet,~S a terjedt mindennek örök Istene
242 2 | örök Istene lett.~Egy ember a maga ismeretségével~Eget,
243 2 | meg az Úr örök igazságát?~A hív barátságba örömömet
244 2 | Tele van kincsekkel kebele a földnek.~Érzéseddel szedhetsz
245 2 | édességet,~Szemlélhedd szemeddel a nagy fényességet.~Egy világ
246 2 | Isten! így kiált belõled a lélek,~Van nálam fõbb erõ!
247 2 | igazságot,~S ismérni tanulhasd a hatalmasságot.~De hatalom
248 2 | szólhat dicsõ törvényérül.~A mi ítéletünk csak esméretre
249 2 | s úgy formál hatalmat.~A mi lelkünk pedig csak azon
250 2 | mellett,~Miképpen lebegnek a csendes vér felett?~Vigyázását
251 2 | Vérünk futásával, mint a láng, fellobban,~Ha pedig
252 2 | millyen dolgokkal él?~Hogy a hûlt tagokat boncoló orvasok~
253 2 | kenyerét:~Mi pedig kövessük a természet kezét.~Elrejtette
254 2 | egy orvos kínos okosságát.~A lélek szüntelen dolgozik
255 2 | szüntelen dolgozik szívünkbe;~A szív, érzésivel, felszalad
256 2 | egymáshoz ereket,~Fejtse meg a tudós mély mesterségeket.~
257 2 | nem lehet tagadni.~Amint a lélekrül titkosan érezünk,~
258 2 | lebegés.~Legvéknyabb ereje a teremtetésnek,~Feje mind
259 2 | elhajtom.~Miként múlik bennem a dolgozó lélek?~Mellybe gondolatot
260 2 | hegyeket vet háborújába:~Ekként a lélek is habjait emelvén~
261 2 | formáját.~Mint egy tûnõ hajó a szaladó vizen,~Úgy tetszik
262 2 | tetszik egy lélek csapkodni a véren.~Ha reá szél rohan,
263 2 | körül apró habját:~Ekképpen a szív is ha sebesíttetik,~
264 2 | el nem intézhetjük.~Mint a hegyek között nyargaló patakok,~
265 2 | ágyába,~Kezdje el kergetni a vérit magába!~Lábábul húzza
266 2 | eressze hirtelen mellyébe!~Így a léleknek is képzelõdéseit~
267 2 | álmod!~Nincsen hatalmadba a vér folyásával,~Lelkedet
268 2 | bírod gondolkozásával.~ A vér a léleknél hatalmunktul
269 2 | gondolkozásával.~ A vér a léleknél hatalmunktul szabadabb~
270 2 | vérünk nagyon indul,~S mint a bujaságba, tüzével felzúdul.~
271 2 | hatalmával õt fel nem gyúlasztom.~A test, ha szerelmet gerjeszt,
272 2 | sebes folyásra dül.~De itt a természet rabságába esett,~
273 2 | nagy változást teszünk,~A vérünkbe elébb rabok s szolgák
274 2 | gondolatink hamar változásba;~De a vért ily könnyen hordozni
275 2 | Amillyen szûnés nélkül foly a vér egy eleven~ testbe:
276 2 | testbe: olly szüntelen repdes a lélek is~A vérnek, míg meleg,
277 2 | szüntelen repdes a lélek is~A vérnek, míg meleg, szüntelen
278 2 | úgy gondolat repdes mindég a lélekkel.~Sem egyik, sem
279 2 | egyenes törvényt tett.~ A lélek, Isten s természet
280 2 | Megláncolhatod-é létét a barmokkal?~Ha õ gondolattal
281 2 | alacsonyságodba!~S ne rugdosd a szelet rút makacsságodba.~
282 2 | ki nem formálná reményét,~A nap minden szemnek megmutatja
283 2 | mindenekkel.~Parancsoljon a te véred tenyészése~Az enyimnek,
284 2 | lehessen érzése.~Te, ki a természet munkájává lettél,~
285 2 | tehetsz ellenem?~Így beszél a lélek, melly csak úgy engedhet,~
286 2 | van, aztat félreteszi.~ A lelket csupa emberi hatalom
287 2 | Itt méltóságárul szólok a léleknek,~S azért határt
288 2 | léleknek,~S azért határt szabok a teremtetésnek,~E nemes dolognak
289 2 | szabadd lett részét.~Ki ítél a földön halhatatlan lelket?~
290 2 | ítélhet~Minden lélek látja a világot, hol él,~Mellybe
291 2 | nélkül lél.~Valaki gondolhat, a természettel szól,~Szülessék
292 2 | mindeneken,~Ki csendesen nyugszik a magas egeken.~Nem veszi
293 2 | törvényivel ügyét végezhette.~ A lélek szabad~Valaki a napnak
294 2 | A lélek szabad~Valaki a napnak világát láthatja,~
295 2 | kell vallani.~Így lelkeink a megesmért igazságnál,~Sokfelé
296 2 | itt az ember-tetten?~Így a lélek egyszer Istenét ismervén,~
297 2 | akármelly részébe legyünk.~A lélek dolgunk közt sok törvényt
298 2(2)| A hamis kívánságokat.~
299 2 | még jobb barátod~Nállamnál a földnek színén nem találod.~
300 2 | vettem,~Mellyet magyarázván, a földre verettem.~Elkövetett
301 2 | homokon,~Búson zúdul itt-ott a száraz bokrokon.~Fekete
302 2 | Mellyek állva s dûlve lakják a fövenyet.~Oroszlánok bõgnek
303 2 | öblökbül,~Iszonyú hangjokra a vér bennem meghül.~ A
304 2 | a vér bennem meghül.~ A tenger messzérül, fáradt
305 2 | partokhoz, futván tajtékjival.~A meredekségbe szomorún ütközik,~
306 2 | titkon küszködik.~Más részrül a lapály fövenyekre szalad,~
307 2 | lapály fövenyekre szalad,~És a künn heverõ kõsziklákig
308 2 | zúgását rettegi hallásom.~Néha a szelek közt vitorlákat látok,~
309 2 | írok fájdalmamba.~Kínomat a jegyzõkönyvembe rajzolom,~
310 2 | szerencsésebb ember~Lesz, kit a háborús szél ez helyekre
311 2 | kínokkal~Vettettem ez helyre a tört árbocfákkal.~ Atyám!
312 2 | kijöttem,~S elbúsulásomba a tengerhez mentem,~Néztem
313 2 | tengerhez mentem,~Néztem a hajókat, miként készülgettek,~
314 2 | elszántam magamat,~Hogy csak a tengeren kezdem majd utamat.~
315 2 | egektül biztató reményét.~A vasmacskák, mellyek feneken
316 2 | mellyek feneken hallgattak,~S a köves homokba mélyen kapaszkodtak,~
317 2 | kapaszkodtak,~Mozdulnak álmokbul a sok rángatással,~Elhagyják
318 2 | Kövecses markokat nyújtják a tengerbül,~Érkezéseikre
319 2 | igazgatni.~ Megmozdul a hajó kezdetén útjának,~Dolgát
320 2 | Nékidûl szokása szerint a tengernek,~Hasítja habjait
321 2 | orránál harsogó lármája.~Lebeg a vitorla, játszik szeleivel,~
322 2 | pattog húzós kötelivel.~A város elsüllyedt félig szemem
323 2 | félig szemem elõtt,~Csak a füstöt néztem, melly belõle
324 2 | Tévelyegni kezdett szemem a tengeren,~Bujdosott nézése
325 2 | tengeren,~Bujdosott nézése a szomorú egen.~Küszködvén
326 2 | Küszködvén látásom már a messzeséggel,~Sejtém, hogy
327 2 | szomorú felleg bújt fel a tengerbül,~Nedves szeleivel
328 2 | tengerbül,~Nedves szeleivel a levegõég hül.~A tengernek
329 2 | szeleivel a levegõég hül.~A tengernek térje lassan feketedik,~
330 2 | utasnak keserves ínségét.~ A felleg azonban nagy útját
331 2 | tenger költ ellenünk égéssel.~A lármázó szelek hajónkra
332 2 | rémítõ hangjával.~Bolondul a tenger, szórja nagy habjait,~
333 2 | álmokbul felveri halait.~Kapdos a felleghez, vicsorgatja fogát,~
334 2 | vicsorgatja fogát,~Dûl a kõszikláknak, széjjelveri
335 2 | térjekre.~Ragadtatik hajónk a veszedelmektül,~Hol a fellegbe
336 2 | hajónk a veszedelmektül,~Hol a fellegbe jár, hol a mélységbe
337 2 | Hol a fellegbe jár, hol a mélységbe ül.~Végre egy
338 2 | hegyire vettetik,~Mellyen a haboktul százfelé veretik.~
339 2 | ember; kit e nagy természet~A földnek porábul megelevenített.~
340 2 | semmit nem tehetett:~Mindent a természet csinált életével,~
341 2 | csendes falak közt, hol a sóhajtások~Szüntelen rettegnek,
342 2 | szerelmem tüzébe,~Nyögvén a természet gyúlasztott mérgébe.~
343 2 | tereh lett már rajtam létem.~A falakat körül szentképek
344 2 | világosságot,~Ez mutatja mégis a homályosságot,~Melly a szegletek
345 2 | mégis a homályosságot,~Melly a szegletek közt itt borong
346 2 | szóllok magamba, nézvén a habokat,~Mellyek dagályosan
347 2 | rajtok mint lebegnek,~Hol a bús hajósok küszködve eveznek.~
348 2 | Rézus el mellõllem,~Kit a tengereken fel nem lehet
349 2 | térségeken,~Elmúlik látása a tûnõ egeken,~Szerelmesem
350 2 | melly így szenyvedtetne?~A szívem véremnek ereibe futott,~
351 2 | sohajtásnak eresztik magokat.~A templomba minden hallgatássá
352 2 | ölelem világi mívemet.~A szentség elõtt itt reményemet
353 2 | lelkemet tévesztvén,~Méreg a levegõég lehellésembe,~Mellyet
354 2 | Szerencsétlen atyák! kik a természetnek~Törvényeket
355 2 | EDIZÁHOZ~E kietlenségen, a kõsziklák között,~Mellyet
356 2 | kõsziklák között,~Mellyet a tengernek bús habja öntözött,~
357 2 | gyötrettetvén.~Fohászkodásimra a tenger zúgása~Szomorún felelget,
358 2 | felelget, melynek hánykódása~A lábomnál eldûlt kõsziklákhoz
359 2 | vállokra hullatom,~Cseppjeket a tenger habjával nyalatom.~
360 2 | nyalatom.~ Fohászkodásaim a reggeli köddel~Öszvekeveredvén,
361 2 | Öszvekeveredvén, mennek a szelekkel.~Bús borongásik
362 2 | csendesen utaznak,~És ha a nap feljön, mély völgyekbe
363 2 | térségekre~Sijetnek, felmenvén a magas egekre.~Azokkal közölik
364 2 | elveszett tárgyomat.~Búvik a nap, s hozza a világ örömét,~
365 2 | tárgyomat.~Búvik a nap, s hozza a világ örömét,~Mellyel még
366 2 | látásom szüntelen terjeszti~A földet, álmábul munkára
367 2 | részét keresi szüntelen,~A tönéneteket tkozza bûntelen.~
368 2 | elszakadtál tõlem,~Vérzik a fél részem, hova tûnsz mellõlem!~
369 2 | reményt tovább nem lelhetek.~A földön fetrengve e kövekhez
370 2 | fárad itt végsõ fájdalmába,~A természet adta panaszát
371 2 | rabságába esett,~Mellynek a gondolat csak segítsége
372 2 | segítsége lett.~Õbenné parancsol a világ törvénye,~Mindennek
373 2 | 1772]~TUDÓSÍTÁS~Sokakban a fösvénység szokott nyughatatlanságát
374 2 | e nyughatatlan vélekedés a dolognak valóságában nem
375 2 | Meg kellett mutatni, hogy a Párizs- és Londonban nevekedett
376 2 | haszontalanságnak nem ismértem. A K[egyes] O[lvasó] fogja
377 2 | Jakab havának 12dik napján~A fõherceg Rohán Páris kebelébül~
378 2 | Páris kebelébül~Kikél, és a bécsi koronák alá ül.~Elhagyja
379 2 | gazdagságát közöttünk hirdetik.~A Magyar tisztesség ezeket
380 2 | tölthesse, Eszterházán marad.~Ez a gazdag atya, mint kedves
381 2 | szókat tõn szerelmes fijához.~A követ megértvén Eszterházi
382 2 | Bécsnek sok lármáját,~Nézi a szép ország elterült pusztáját.~
383 2 | ország elterült pusztáját.~A Magyar tisztesség ismérvén
384 2 | tisztesség ismérvén vendégét,~A csudákig viszi régi fényességét.~
385 2 | régi fényességét.~ Már a nap fáradván, kék térjén
386 2 | általadni magát éjjelének.~A faluk, várasak füstölgötték
387 2 | kezdte szárnyait az éjjel.~A mezõn legelõ barmok bõgni
388 2 | tanyájokhoz lassanként érkeztek.~A nap veres színbe hányta
389 2 | Eszterházra, útjában sijetvén.~A tündöklõ várnak vitézi serege~
390 2 | muzsikák egyszerre zendülnek.~A nagy épületek széjjel megrendülnek.~
391 2 | épületek széjjel megrendülnek.~A gyalogkatonák, mint emberoszlopok,~
392 2 | testekbe,~Csattog és ordítoz a fegyver kezekbe.~Késérik
393 2 | kezekbe.~Késérik kétfelõl a követ szekerét,~Közrevévén
394 2 | Közrevévén apró francia emberét.~A szörnyû testektõl ezek iszonyodtak,~
395 2 | Herceg Rohán ekként béjut a kastélyba,~Mellynek vezettetik
396 2 | játéknézõ piac formáltatott,~Hol a szív érezni gyengén taníttatott,~
397 2 | érzékeny szív melegszik és hül.~A játék végzõdvén, asztalt
398 2 | asztalt terítenek,~Hová a nagy rendek sorjába leülnek.~
399 2 | Ambróziaszaggal telik bé a nagy ház,~Csattog kanál,
400 2 | tányér, ezer inas vigyáz.~A halhatatlanság tokaji itala~
401 2 | játszott s szép ajakakon.~A világosság közt sok kifeszült
402 2 | fijaival.~Titkon szórja tüzét a tolvaj szívekbe,~Szökdös
403 2 | szívekbe,~Szökdös széjjel a sok csendes beszédekbe.~
404 2 | sok csendes beszédekbe.~A vacsora ekként eltelik csendesen,~
405 2 | folyosóra:~Szép kert mosolyodik a kinyílt ajtóra.~Egy kis
406 2 | kis lapály térség feküdt a szem elõtt,~Melly salétromtûzzel
407 2 | lármájára~Villámlás szökdös fel a kert lapályjára.~Égõ szárnyak
408 2 | lapályjára.~Égõ szárnyak mentek a nagy fellegekre,~Bámulással
409 2 | fellegekre,~Bámulással néztek a tüzes egekre.~Egyik tûz
410 2 | várta.~Ezerszer kezdõdött a csattogó zúgás,~Villámlások
411 2 | Tapsolás, kiáltás ûzte a lángokat,~Ölelték, rángatták
412 2 | bészökvén, szunnyadoz.~Eloszlik a sereg édes nyugalmára,~Örült,
413 2 | 13dik napján~ Azonban a nap is világunk mélységét~
414 2 | csendes árnyékokba~Jártak a dánvadak, legelve magokba.~
415 2 | Kacagás, kiáltás szaladt a fák között,~Ki-ki amint
416 2 | tetszett, akként lövöldözött.~A futó vadacskák vérekbe hullottak,~
417 2 | lehetett, kedvvel mulathatott.~A vadászsereg így végre megfáradván,~
418 2 | játékkal eltelnek.~Zúdul a hang hamar, s lármáját indítja;~
419 2 | nyugtat:~Mintha szárnyat fûzne a szív érzésébõl,~S repülni
420 2 | ember mellyébõl;~Úgy van a muzsika, felzendült hangjával,~
421 2 | Csendes hallgatás lész a játékpiacon,~Ki-ki gondolkodik,
422 2 | változást,~Hogy jobban érezzék a többi vidulást.~Vacsorálnak
423 2 | vidulást.~Vacsorálnak s osztán a kertbe kimennek,~Amellyet
424 2 | portékákkal szépen megrakattak.~A tüzes erdõ közt egy kis
425 2 | kis lapály hevert,~Mellyre a mesterség most házikókat
426 2 | templomformára felnyúlva~Állott a fáklyákkal megvilágosítva,~
427 2 | égtek minden szegeletén.~ A mulató sereg bémegyen ez
428 2 | rendbe.~Éneklés hallatik a játékpiacon.~Beszélni kezd
429 2 | játékpiacon.~Beszélni kezd a szív a nyílt ajakakon.~A
430 2 | játékpiacon.~Beszélni kezd a szív a nyílt ajakakon.~A sok énekesné
431 2 | a szív a nyílt ajakakon.~A sok énekesné egymás után
432 2 | szavok hangzik,~Érzésében a szív bágyad s szunnyadozik.~
433 2 | ezer nyilakat tett,~Kik a nagy láng között, mint istenasszonyok~
434 2 | tüzök nedvesedett,~Hová a kívánság lopva elegyedett.~
435 2 | bágyadással húzták,~Mellyekkel a szívet kötözték, oldozták.~
436 2 | felviszik asszonyi nemeket.~A nézõseregek ekkor megmozdulnak,~
437 2 | nézõseregek ekkor megmozdulnak,~S a játékpiacon táncolni indulnak.~
438 2 | Hogy magok szellõzzék, a kertbe kimentek.~Mesterség
439 2 | Mesterség alkotta egybe itt a fákat,~Mellyek rendre szépen
440 2 | hosszú utak nyúltak,~Hol a csendességek lappangva bujkáltak.~
441 2 | lappangva bujkáltak.~Itt járkál a sereg bágyadt lépésivel,~
442 2 | kertet álmos nézésivel.~A fák levelei néha megzördültek,~
443 2 | megnyögték rabságok.~Végre a szép sereg a várnak megindul,~
444 2 | rabságok.~Végre a szép sereg a várnak megindul,~S szorgalmatossággal
445 2 | nézni, azt meglátták,~Hol a vár szépségét kincsével
446 2 | készítették magok,~Akiknek a szívbe hangozott nótájok.~
447 2 | öröm, hol harag forgott a szemekbe.~ A vacsora eljött,
448 2 | harag forgott a szemekbe.~ A vacsora eljött, hol csendesen
449 2 | felgyújtottak egyik részen lopva.~A híg egek széjjel szikrákkal
450 2 | lángoló csillagok haladtak.~A nézés sok ezerfelé szaladozott,~
451 2 | ezerfelé szaladozott,~És a forgó tûzön néhol maradozott.~
452 2 | Bakhussal Vénus erõbe jöhetett.~A tagok lankadva, álom nélkül
453 2 | italát,~Éjfél közt lepvén meg a herceg asztalát.~Ezután
454 2 | asztalát.~Ezután kezdõdtek a nóták zengeni,~S hangjokkal
455 2 | követte végtére,~Mellyet a szép sereg játszatott kedvére.~
456 2 | vacsora ideje érkezett,~S a sok énekesné új nótákat
457 2 | kezdett.~Éneklések jöttek a tragédiába,~Melly édes s
458 2 | keserves lehetett magába.~A vacsorát illyen vigasság
459 2 | sokan tévesztették.~Ezután a kertbe mentek sétálásra,~
460 2 | Megvilágosítva volt ez a fák között,~Melly magára
461 2 | körülötte,~Égtek, zúgtak a szép élõ fák mellette.~E
462 2 | szájokban.~Eltölté lármájok a magas egeket,~Ordítva dicsérték
463 2 | torkok nem ivott, hanem falt.~A nemessereg ezt sok ideig
464 2 | láboknak.~ 16dik napján~ A mulató sereg reggel vadászatot~
465 2 | hullatott.~Tüzelt acél, kova; a puskák ropogtak,~Ólombogarai
466 2 | Élõ fákat szöktek által a szarvasok;~Úgy tûntek, hátakra
467 2 | felugrásában lövetik keresztül,~S a fáknak tövére zuhanással
468 2 | tövére zuhanással ledül.~A reggel ekképpen múlik vérengezve,~
469 2 | muzsika hallatik,~Mellyel a szív felkel s szárnyon ragadtatik.~
470 2 | ludakat ezerekként lelnek.~A puskaropogás ezekre megszólal:~
471 2 | megszólal:~Srét zápora széjjel, a víznek színén fal.~Bétöltött
472 2 | Bétöltött minden részt a szörnyû gágogás,~Zúgatta
473 2 | erdõt sok lármás hápogás.~A madarak széjjel egymásra
474 2 | tördelvén, gyalog úgy maradtak.~A víz fejér színe vérrel keveredett,~
475 2 | halva telepedett.~ Itt a nagy puskázás végtére hogy
476 2 | puskázás végtére hogy elmúlt,~A kacagó sereg egy nagy háznak
477 2 | hassal,~Nyájasan susogván a székbe egymással.~Ennek
478 2 | intések forgottak,~Mellyekkel a nézõk nyájasan mulattak.~
479 2 | Ennek is vége lett végre a többekkel,~S elmúlt minden
480 2 | S elmúlt minden vígság a leírt rendekkel.~Így bosszulta
481 2 | rendekkel.~Így bosszulta magát a Magyar tisztesség;~Csudálván
482 2 | tisztesség;~Csudálván pompáját a bécsi fényesség.~ Felkél
483 2 | bécsi fényesség.~ Felkél a hír ekkor sebes szárnyaira,~
484 2 | szárnyaira,~Tûnik, s fest pennája a szép papirosra;~Bécsnek
485 2 | kinek tánca s teste járása a természet elsõ mesterségnek
486 2 | táncmester és poéta, ki a régiségeket Bécsnek elõhordja,
487 2 | Párist Júnó, Pallás, Vénus a közéjek vetett aranyalmának
488 2 | mindent gyönyörködtetett. Ez a táncosné hirtelen forróbetegséget
489 2 | mely szomorú történetével a bécsi játéknézõhelynek is
490 2 | vigasságokhoz ragasztottam.~~ A természet egyszer kebelébe
491 2 | Bécsre rendes személyével.~A játéknézõhely vagyonaiból
492 2 | mosolygás mulattak körülte.~A játékpiacnak egyik szegletébõl~
493 2 | enyeleg mellette.~Egyszerre a nézõk elébe kiszökik,~Megáll
494 2 | szemöldökén édes nyájassága.~A néki kirendelt nóta elkezdetik,~
495 2 | nóta elkezdetik,~Hangja a fülekbe lassan eresztetik.~
496 2 | mosolyodva teszi elsõ mozdulását.~A nézõk szemei formáján elvesznek,~
497 2 | nótájára emeli karjait,~A bágyadt szerelem mozgatja
498 2 | szökését:~Csudálják, tapsolják a nézõk tûnését.~Pihegni kezd:
499 2 | lábait emeli csendesen,~Húzza a szívet is hozzá szerelmesen.~
500 2 | forgatnak egymással.~ A gondolkodások érte megtévednek,~
1-500 | 501-671 |