Rész
1 1| egyedül nyújtja segedelmét,~Örök boldogságra formálván kegyelmét.~
2 1| Asszonytul származott; de örök valóság~S e terjedt mindenbe
3 1| lehet.~És e nagy világnak örök Istenével,~Tanácsot indíthat
4 1| majd hazug nyelvével.~Az örök rend ellen csudákat készített,~
5 1| vér sebes érzésével.~Az örök valóság forgott itt eszembe,~
6 1| világot, s írva gondolkozzunk,~Örök Istenünkkel titkon tanácskozzunk.~
7 1| természetet,~Magyarázza NEFTON az örök nagy rendet.~Mi módon dolgozik
8 1| mutatod felsõ valóságod?~Ez az örök erõ magába mozdulván,~Széjjelterjeszkedett
9 1| osztunk egy valóságába.~Ez örök mindennek füst okoskodásunk,~
10 1| mint õ, csak úgy hinne.~Az örök valóság ismérteti magát,~
11 1| öledbe.~Egyeztesd meg lelkek örök törvényeden,~Ne vérezzék
12 2| teremtet,~S a terjedt mindennek örök Istene lett.~Egy ember a
13 2| bizonyságát,~Ki látja meg az Úr örök igazságát?~A hív barátságba
14 2| ismeretségének,~Bizonyítván voltát örök Istenének.~Ki tudja rajzolni
15 2| járván az életbe,~Hol az örök rendnek e világ rabja lett,~
16 2| barmokkal?~Ha õ gondolattal örök Istenéhez~Megindul és tûnik
17 2| hogy lelkünk vesztettük?~S örök Istenünkhöz útunk tévesztettük?~
18 2| lett az emberi ágba.~Az örök Istenség, mint napfény s
19 2| méltóság,~Kibõl megítélhet egy Örök Igazság.~Nem vetem halandó
20 2| lelkemnek:~Parancsolj felõlem örök Istenemnek!~Hidd el, hogy
21 2| életével,~Amelly szabaddá lett örök erejével.”~ ~
22 2| szedek ínségembe.~Isten! örök Ura e nagy természetnek,~
23 3| Csak aki teremtett, az örök valóság.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
24 3| világot ismérni tanultad,~S örök Istenedet eléggé csudáltad.~ ~
25 3| Akármit gondoljunk, csak örök Istenünk.~Egy jó poétának
26 4| változik soha cselekedetibe.~Örök tetszésének magyarázója
27 4| nagyvilág továbbá követte,~Mely örök urát jól még meg sem érthette.~
|