Rész

 1   1|       fel a földnek sárjábul.~Az emberi lelkek tekintik nemeket,~
 2   1|        egy gyenge lélekkel?~PÓP! emberi nemünk érdemes mestere,~
 3   1|    lelkének miként van törvénye?~Emberi nemünknek hol állhat reménye?~   
 4   1|      miért vagdalkozunk.~Romlott emberi nem! nyugodjál magadban,~
 5   1|      színébe.~Dologra kiáltja az emberi nemet,~Mellynek gyümölcsével
 6   1|       mezõség elvesztvén javait,~Emberi nemünknek szünteti dolgait.~   
 7   2|       csupa halandó és teremtett emberi hatalom alatt,~    tulajdon
 8   2|  igazságba~Szabad akarat lett az emberi ágba.~Az örök Istenség,
 9   2|   félreteszi.~    A lelket csupa emberi hatalom nem ítélheti~Itt
10   3|   alászállasz Párnássus hegyére;~Emberi hív érzés csergedez szívedbül,~
11   3|    létedrül,~Hadd tudjanak mások emberi szívedrül.~Lármázza fel
12   3|         egyenlõk vagyunk,~S csak emberi érdem köztünk méltóságunk.~
13   3| törvényeket,~Tanulván ismérni az emberi nemet.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
14   3|           Látja, Nagysád, illyen emberi életünk,~Alig tudhatjuk
15   3|                               AZ EMBERI NEMNEK MUNKÁIRUL~Nézzed
16   3|        ollyan ruhát vész.~Így az emberi nem magában hasonlik~S szûtt-font
17   3| kárhoztathat a józan okosság;~De emberi nemünk, sorsában bódulván,~
18   3|         veszélyek között,~Hol az emberi nem maga vért öntözött?~
19   4|     jaját,~Kiméljétek benne lelt emberi faját.~Légyetek igazak uratok
20   4|      lett~A földön tévelygõ nagy emberi nemzet.~Istenét a lélek
21   4|         még meg sem érthette.~Az emberi nemzet magátul áldozván,~
22   4|         magát, istene nevébe,~Az emberi nemzet sokszor fegyverébe.~
23   4|   tetszésén tett sok kérdezkedés~Emberi nemünket véribe keverte,~