Rész

 1   1|    tehessen.~Parnasszus vizével te hinted versedet,~Mégis erõtlennek
 2   1|         nemünk érdemes mestere,~Te legyél lelkeddel elmémnek
 3   1|      nem alkalmatlanság;~Elmém! te is ekként jársz szívem tengerén,~
 4   1| vakmerõségeddel?~Tudd meg, hogy te abbul semmit nem ismérhetsz,~
 5   1|     tiltva.~El nem érhetsz soha te ide olvasva.~Igaz, e világba
 6   1|         LOK, melly valóság vagy te,~S hol van egy plántának
 7   1|    vallásokkal buzog.~   Mózes, te jártál volt régen az Istennel,~
 8   2|   lelkein~    erõszakoskodjanak~Te Mahomet! millyen törvénybûl
 9   2|      makacsságodba.~Elégedj meg te is részeg törvényeddel,~
10   2|       lelkeddel.~Akit ítélettel te bolondnak teszel,~Annak
11   2|        teszel,~Annak törvényibe te is bolond leszel.~Eszerént
12   2|     mindenekkel.~Parancsoljon a te véred tenyészése~Az enyimnek,
13   2|        hogy ne lehessen érzése.~Te, ki a természet munkájává
14   2|    halandó gyönyörûségemmel,~Ha te társalkodást nem tehetsz
15   2|         halálomat!~De talám már te is bujdosásaidba~Széjjelverettettél
16   2| titkodat belölrül,~Szóllj, mert te tehedd ezt egy érzékeny
17   3|        hívlak méltóságos úrnak.~Te is lettél, fetrengsz s elmúlsz
18   3|      személyt tekintesz: sunda, te azt mondod,~Elmégy tülle;
19   3|      osztán aztat kedvelli, kit te futsz,~Mondd néki: tárgyod
20   4|         azt kiáltja Pista,~Hogy te is nem élsz úgy köztünk,