Rész

 1   1|         lármája,~Ádámnak megtiltott édes asszony fája~Számkivettetésbe
 2   1|           javadat.~Itt határoztatik édes nyugodalmad,~Ha ezek kínoznak,
 3   1|             fel mellyére, szívébül.~Édes titok tetszik tündöklõ szemébe.~
 4   2|      bûntelen.~   Mivé lett örömöd, édes s keserves szív!~Mennyire
 5   2|        reményedet,~Kínokra forgatod édes törvényidet.~Mit nem követhetsz
 6   2|     gondolatimmal lábaidhoz hullok.~Édes s keserves tárgy, öleld
 7   2|      jármait,~Felgerjesztvén bennem édes fájdalmait.~Most tõle elesvén,
 8   2|        szunnyadoz.~Eloszlik a sereg édes nyugalmára,~Örült, ki juthatott
 9   2|        ismét tragédiát kezdnek,~Hol édes fájdalmat osztnak érzéseknek.~
10   2|       mellyek felnõ.~Az égõ erdõkbe édes szavok hangzik,~Érzésében
11   2| zokogásokkal magyarázván szívek.~Az édes fájdalom kesergett szemeken,~
12   2|          jöttek a tragédiába,~Melly édes s keserves lehetett magába.~
13   2|        méltósága:~Lebeg szemöldökén édes nyájassága.~A néki kirendelt
14   2|       szemei fél mosolyodással,~Sok édes titkokat forgatnak egymással.~   
15   2|      érzését,~Harc s mulatság teszi édes tévedését:~Gyönyörûségének
16   3|      törvényiben,~Szerelem mosolyog édes érzésiben.~Amit természeti
17   3|      panasszaiba;~Keseregjük sorsát édes fájdalmiba!~ ~
18   3|    kifuthatott mellyedbül versedbe.~Édes érzés nélkül hiába gondolunk,~
19   3|            Csak pusztítjuk vélek az édes dolgokat.~Ti zaklató elmék,