Rész

 1   1|       Istenével,~Tanácsot indíthat majd hazug nyelvével.~Az örök
 2   1|          nélkül osztogatott hitet.~Majd egy kis világot csalt meg
 3   1|        kívánsága.~Csendesedni kezd majd tüzes szelességünk.~Baját
 4   1|      kedvellünk,~Elõlünk elvetünk, majd ismét ölelünk:~Ifiúságomat
 5   1|       bölcsek,~Kik régen tartattak majd mint félistenek?~Az Istent
 6   2|           micsoda módokon áldozik.~Majd meglátod magad, mint egy
 7   2|        Hogy csak a tengeren kezdem majd utamat.~El kell, mondom,
 8   2| gyalogkatonák, mint emberoszlopok,~Majd két közönséges ölre húzzák
 9   2|    csillapítja.~Vidámít egyszerre, majd megént elaltat,~Hol felrijadást
10   2|  fohászkodik,~Most csendesen örül, majd ismét bánkódik.~Ez elmúlván,
11   3|         föld szürkét mutat még,~De majd zöldülésre hozza a meleg
12   3|       városba;~Tüzet kapunk ketten majd Sámpániábul,~S megégetünk
13   3|       szüntelen hánykódva~Nyögök s majd nevetek, élvén sohajtozva.~
14   3|             tárgyod rút, úgy felel majd: hazudsz.~Így egy emberrül
15   3|           végre a bölcsesség benne majd pletyka lesz.~Egy hatalmas
16   4|           Egyik nyugotra fut, hogy majd ott talál fel,~Másik tanácskozik
17   4|      ekként tévelyedett.~Mindenütt majd más-más urat magyarázunk,~