Rész

 1   1|       egeket?~Mindenütt tele van világunk lármával,~Szüntelen küszködik
 2   1|         nagy Istene,~Hogy széles világunk, mint õ, csak úgy hinne.~
 3   1|          abban lelked.~Töröld el világunk undok tévelygésit,~Rontsd
 4   1|   történet legtöbb embert hajta.~Világunk nagy része e térjen sóvárog,~
 5   1| szöknének.~   Így a tél zúzzával világunk behúzza,~S az éhséggel hullott
 6   2|          Ah, kínos természet!... Világunk Istene,~Van-é még valami,
 7   2|    szüntelen buzognak.~Nem élhet világunk gonoszságaival~Sok, és férehúzza
 8   2|       napján~   Azonban a nap is világunk mélységét~Megjárván érkezik,
 9   3|         élessze mozgó ajakinkat.~Világunk lármáját mihaszna kergetjük,~
10   3|  magunkat.~Elfáradt az eszem már világunk dolgán,~Nem jó ennek nagyon
11   3|          mind a föld hallgatott,~Világunk törvénye hol van, nem tudatott:~
12   3|  emberrül is, aki munkát csinál,~Világunk tetszése kettõs csatát formál;~
13   4| hallhattatok,~Ki küld benneteket világunk veszteni,~Melyet napjával
14   4|          törvényeirül~Nem tudunk világunk ezen részeirül,~Mert nem
15   4|     látni jól akarta,~Mely miatt világunk magát annyit marta.~Kain
16   4|  okoskodásoddal elhitettethetik.~Világunk mélyébe alásüllyed lelked,~