Rész

 1   1|  régiség szárnyán ragadtattam.~Végre ettül ismét magamhoz megtérvén,~
 2   1|        bennem elsüllyedett,~De végre csak ugyan újonnan éledett.~
 3   1| éltedbe.~Ezek közt hánykódván, végre tõlem eltûnsz,~S gondolattal
 4   1|  megtõtt.~Egy ideig gazdag; de végre magábul~Eresztvén kincseit,
 5   1|   deresült õszben öregszik meg végre,~Melly meglankadván jut
 6   2|       jár, hol a mélységbe ül.~Végre egy kõszikla hegyire vettetik,~
 7   2|    szaladtam,~Hogy eltávozásod végre meghallottam.~Ne éljen halandó
 8   2| mulathatott.~A vadászsereg így végre megfáradván,~Visszafelé
 9   2|  gyakorta megnyögték rabságok.~Végre a szép sereg a várnak megindul,~
10   2|       nézte,~De álorc s bálját végre újrakezdte.~Mellybe sok
11   2|   mulattak.~Ennek is vége lett végre a többekkel,~S elmúlt minden
12   2|       mit tegyen,~S Elizeumába végre hová legyen.~Mindent megölelne,
13   3|        már régen hallgatom,~És végre felleltem, hogy józan törvényünk,~
14   3|    józan okosság.~Így az ember végre pereit megunta,~Véres lármáira
15   3|        Jupiter véribül támadt, végre kiált,~Az õ nemzetsége,
16   3|       mindenütt lármát tesz,~S végre a bölcsesség benne majd