Rész

1   1|  érzékenységemnek.~Gondolataimbul elmém szárnyat fûzött,~Felkölt,
2   1|          tudhatom.~Megtért hozzám elmém nagy utazásábul,~Törvényeket
3   1|        világra széjjel elvonatott elmém gondolatjait a Parnasszus
4   1| homlokokon tartják:~Ekként habzik elmém Parnasszus tövére,~De nem
5   1|      megvallom.~Röviden szaladhat elmém ki testembül,~Mellyel reményemet
6   1|     csavarog, nem alkalmatlanság;~Elmém! te is ekként jársz szívem
7   1|           por soha nem jut mellé.~Elmém ne fárasszad itt nagyon
8   1|  akármerre tekints.~Õtet csudáld, elmém, okoskodásodba,~Imádjad
9   2|    magzatodat.~Kezeim reszkettek, elmém tétovázott,~Látásom, hallásom,