Rész
1 1| szélnek istenei lesznek,~Kik e földnek színén hasznot és
2 1| Mindent harcnak csinál e nagy természetbe,~Mérget,
3 1| származott; de örök valóság~S e terjedt mindenbe legfelsõbb
4 1| Születvén mint szegény, e földön utazott,~Vérivel
5 1| benne a világ reményje,~E’ kezd világunkba nyugodalmat
6 1| tudománynak,~Urává tétetvén e nagy alkotmánynak,~Megmagyarázhatta
7 1| megvált, az harmadik szentel,~E nagy világ bennek mégis
8 1| az homályosság.~Hit kell e csudákhoz, hogy jól reménylhessünk,~
9 1| életünkbe örömöt lelhessünk.~E szent tudománynak tiszteljük
10 1| világot húzott törvényére.~E büszke hitetõ és csalárd
11 1| hogy õ a természet felett~E világba porbul istenné is
12 1| porbul istenné is lehet.~És e nagy világnak örök Istenével,~
13 1| Istenével magát jóra hozta,~Ki e nagy világot egyedül dolgozta.~ ~
14 1| ereszkedõ tetejére értem,~E szomorú völgynek formájára
15 1| a Parnasszusrul.~Nézzük e világot, s írva gondolkozzunk,~
16 1| setétséget,~Akként járja elménk e nagy erõsséget.~Régi bölcseinktül
17 1| gyakran lengedezve~Függesz, e világot gondolattal nézve.~
18 1| semmit nem ismérhetsz,~Amit e világon járkálva fellelhetsz.~
19 1| soha te ide olvasva.~Igaz, e világba mindent általjárhatsz,~
20 1| meg, micsoda az, honnan e nagy világ~Kijött, mint
21 1| Ne tedd bírájává léted e világnak,~Ne légy ítélõje
22 1| árnyék semmiséged.~Nézzed e világot, tanácskozz mindennel,~
23 1| egébe.~ Ennek kebelébül e világ elterjedt,~Belsõ részeiben
24 1| nagy Istenségbe,~Megtart e nagy erõ belsõ része között,~
25 1| megõrzött.~Semmi nem múlhat el e nagy természetbe,~Csak változik,
26 1| alkotván.~Kebelébe tartja e nagy természetet,~Mellynek
27 1| szabhatott csak rendet.~E világon körül elterjedett
28 1| mindég kerestettél.~Vérit e nagy világ érted mennyit
29 1| meg egy gondoló elme.~ E nagy természetet, Isten!
30 1| kínlódunk inséggel.~Ez igaz, e’ gonosz, e’ bölcs, e’ tudatlan,~
31 1| inséggel.~Ez igaz, e’ gonosz, e’ bölcs, e’ tudatlan,~Ez
32 1| igaz, e’ gonosz, e’ bölcs, e’ tudatlan,~Ez haljon meg,
33 1| Istened- s lelkedbül.~Ne bámulj e világ részeg csudáira,~Ne
34 1| holtak hamvaira.~Járjad e föld színét csendesen elméddel,~
35 1| házassághoz,~Különben ha e’ nincs, mindég gyötrelmet
36 1| feltaláltatik köztünk a barátság,~E földön egészlen egy kicsiny
37 1| hajta.~Világunk nagy része e térjen sóvárog,~Sív, rív
38 1| vizeken,~Keresi prédáját e párás térjeken.~A sásas
39 1| állottam mindennek örülvén.~E víznél kétfelõl szörnyû
40 1| ahol életre születtem,~S e nagy természetnek férfi
41 1| ismét újulással.~A tavasz, e díszes szülõ édesanya~Magát
42 1| halálára.~Így az õsz, õszítvén e nagy természetet,~Elmúlik,
43 2| melyrül gondolataimat, e következõ részbe, csak úgy
44 2| belõled, törvényidet festvén.~E földön a lélek micsoda jót
45 2| hatalmát?~Amikor egy ember e világ térjére~Kiáll, s gondolkodik
46 2| érzem,~S tovább, ki engedte e jót? azt kérdezem,~Nap,
47 2| magok:~Vérünk feléledvén e nagy természetbe,~Úgy jár
48 2| szûnhet.~Ekként rabságokat e nagy természetbe,~Meg nem
49 2| életbe,~Hol az örök rendnek e világ rabja lett,~Mellybe
50 2| szabok a teremtetésnek,~E nemes dolognak olly nagy
51 2| olly nagy szabadsága,~Hogy e földön sehol nem lehet rabsága.~
52 2| van, másik Pállal megyen,~E’ térségen szalad; amaz áll
53 2| mindég természetbül megyünk,~E világnak akármelly részébe
54 2| messzérül, fáradt habjaival~Utaz e partokhoz, futván tajtékjival.~
55 2| szerencsétlenné lett.~Kit hajótörése e szigetbe vetett.~Itt szenyvedek,
56 2| magával,~Indul nagy útjára e vízi igával.~Messze országoknak
57 2| tengernek,~Hasítja habjait e veszélyes térjnek.~Kétfelé
58 2| lehet érte megállanunk.~E postával küldted, Atyám,
59 2| helyekre,~Honnan elindultam e kínos térjekre.~Ragadtatik
60 2| még feltalálhatlak?~Ki jön e szigetbe, ki engem felleljen?~
61 2| sorsomat.~Ha valaki látja e magánosságot,~Nézze hamvam
62 2| Itt múlt el egy ember; kit e nagy természet~A földnek
63 2| EDIZA RÉZUSHOZ~E csendes falak közt, hol
64 2| Szemem haszontalan jár e térségeken,~Elmúlik látása
65 2| ínségembe.~Isten! örök Ura e nagy természetnek,~Parancsold
66 2| RÉZUS FOHÁSZKODÁSAI EDIZÁHOZ~E kietlenségen, a kõsziklák
67 2| eldûlt kõsziklákhoz kapdos,~S e kemény testekhez búsulással
68 2| hullnak.~Honnan kigõzölvén, e kék térségekre~Sijetnek,
69 2| innét tárgyomat ölelnem.~Ha e rész elválik elsõ vagyonátul,~
70 2| lelhetek.~A földön fetrengve e kövekhez szóllok,~De gondolatimmal
71 2| költségével terhelte; de e nyughatatlan vélekedés a
72 2| idegeneknél dicsõíteni fogja. E dolognak végbevitelére természet
73 2| rángatták sok nézõk magokat.~E játék eltelvén, az éjfél
74 2| Különös örömöt formált e mulatság.~Az erdõk közt
75 2| szív bágyad s szunnyadozik.~E kis Vénusoknak mosolygó
76 2| támadt,~Melly az erdõ között, e szép helyen vigadt.~Titkos
77 2| egészségébe.~ 14dik napján~ E napon délelõtt csak sétálást
78 2| bágyadt lépésivel,~Szemlélvén e kertet álmos nézésivel.~
79 2| tûzön néhol maradozott.~E forma elmúlván, új bál következett,~
80 2| a szép élõ fák mellette.~E helyen tobzódó parasztok
81 2| magok közt kénszerítették. E táncban Delfén Vénus istenasszonynak
82 2| Az asszonyi nembõl támadt e származás,~Kettõztetett
83 2| szív repdesett Delfénre e táncba,~Ki Nóver szavára
84 3| Nagysád, ki nem mászkál e világnál vakon.~Felemelt
85 3| mértékletesség,~Minden, valamit e bajos világ adhat,~Szerencsés,
86 3| Mind árnyék elõttem, mit e világ mível,~Hol annyit
87 3| nemzetek érdemes tagjai.~Amíg e világba széjjel mozoghatunk,~
88 3| adunk õsz fejednek,~Mellyel e világot ismérni tanultad,~
89 3| szárad s örömmel elhízott.~E kis alkotmányban tartsuk
90 3| szüntelenül telet.~Látod, hogy e roppant csatázó világban~
91 3| másokon titkon álmélkodom.~E világnak lelke mit csinál
92 3| paizsára~Bocsátja, és így e két istenség között~A kies
93 3| hegyéhez költözött,~Honnan e világot sóhajtva szemlélvén~
94 3| farsangba~Ide Bécsbe hozzánk, e lármás városba;~Tüzet kapunk
95 3| térsége,~Reng alattam gyakran e földnek mélysége.~Örökkévalóság
96 3| Minden semmivé lész, látom e világban,~S elmúlok magam
97 3| kis lármára~Nem szállott e földre le törvénytáblára.~
98 3| trónusa aranyos egében;~Így e magasságban mennydörgést
99 3| tudományának?~Gróf Uram! e földön nincsen oly nagy
100 3| mindég szavaiban.~Munkáját e világ elibe kihányja,~Hol
101 4| kevertétek.~Összegyüjtöttétek e világnak bûnét,~Azzal harácsolván
102 4| ellen cselekesztek.~Ha pedig e dúlást nektek parancsolta,~
103 4| mível így: ez az isteni kép.~E nagy élõ világ, amiólta
104 4| A világ hû atyját hívta e vívásra.~Az erõsb részekrül
|